Tapintható érzékelés: Funkció, feladatok, szerep és betegségek

A tapintható észlelés az érintés passzív érzésére utal, amely a haptikus érzékeléssel együtt megfelel az érintés érzetének. Tapintási érzékelésnél inger molekulák a környezetből a mechanoreceptorokhoz kötődnek, és a központi idegrendszerbe kerülnek. A neurológiai betegségek megzavarják a tapintási érzékelést.

Mi a tapintási érzékelés?

A tapintható észlelés az érintés passzív érzésére utal, amely a haptikus érzékeléssel együtt megfelel az érintés érzetének. A tapintási értelem alatt a haptikus és a tapintási érzékelés kombinálódik. A felfogás mindkét típusát az ember teszi lehetővé bőr, amely a felületét tekintve a legnagyobb érzékszerv. A haptika révén az emberek képesek aktívan megérinteni a tárgyakat és az alanyokat. Ugyanakkor a tapintási érzékelésnek köszönhetően passzívan érzékeli azt is, ha tárgyak vagy alanyok hozzáérnek. Ezzel a két érzékelési tulajdonsággal az érintés érzése a szenzomotoros és a szomatoszenzoros rendszertől függ. A tapintási érzékelés főleg a mechanikus érintési ingerek detektálására utal, amelyet főleg az úgynevezett mechanoreceptorok detektálnak. A tapintható észlelés nagymértékben megfelel az exterocepciónak, vagyis a környezetből származó ingerek érzékelésének. Ettől meg kell különböztetni az interocepciót, amely lehetővé teszi az emberek számára a test belsejéből származó ingerek érzékelését. Az interocepció terén a tapintási észlelés szorosan összekapcsolódik a kinesztetikai rendszerrel, és ezáltal befolyásolja a test saját térérzékelését és helyzetérzékét. A protopátiás érzékenység a bruttó érzékelés minden tapintási érzékelési tulajdonságának leírására szolgál. Az epikritikus érzékenység a finom érzékelés érzékelési tulajdonságaira utal.

Funkció és feladat

A tapintható érzékelés érezteti az embereket. Erre a célra vannak úgynevezett mechanoreceptorok az emberben bőr. A mechanorecepció a környezetből származó mechanikai ingerek vétele, amelyek elektromos jelekké alakulnak át a mechanoreceptorokban. A mechanoreceptorok az ingereket a központi formává alakítják idegrendszer feldolgozhatja. A megfelelő ingerek a szövet mechanikus deformációjának felelnek meg nyomás vagy nyújtás. A kationcsatornák a sejt membrán a receptorok közül, amelyek zárt állapotban vannak, amikor a sejt nyugalomban van. A csatornák mikrotubulusokon keresztül kapcsolódnak a receptorok citoszkeletonjához. Megnyújtva vagy összenyomva a mikrotubulusok vontatják az ioncsatornákat. Ily módon a csatornák kinyílnak, és a kationok beáramlanak, depolarizálva a sejtet nyugalmi potenciálján túl. Az érzékszervi sejtek ezután vagy a receptor-potenciálhoz viszonyított gyakorisággal generálnak akciós potenciált, vagy felszabadítják a neurotranszmittereket a receptor-potenciálhoz viszonyítva. Az érintés érzete mechanoreceptorai vagy SA-receptorok, RA-receptorok vagy PC-receptorok. Az SA-receptorok felelősek a nyomásérzékelésért, beleértve a Merkel-sejteket, a Ruffini-testeket és a pinkus Iggo tapintható lemezeket. Az RA receptorok szabályozzák az érintésérzetet és megfelelnek akár a Meissner-sejteknek, szőrtüsző érzékelők vagy Krause végdugattyúk. A PC-receptorok szabályozzák az emberek rezgésérzetét. Ebben az osztályban a Vater-Pacini és a Golgi-Mazzoni testeket különböztetik meg. A tapintható információkat a idegek a gerinc hátsó gyökereihez idegdúc és végigjárja a gerincvelő magasabb központokba, például a talamusz és az agykéreg. A gerincvelő érintett traktusok, a funiculus posterior és a traktus spinothalamicus elülső, elsősorban a tractus spinothalamicus lateralis, a tractus spinocerebellaris anterior és a tractus spinocerebellaris posterior. A mechanoreceptorok által kapott ingerek csak akkor lépnek be a tudatosságba, ha elérik a agy. Ott a különböző ingerek érzékszervi integrációja zajlik, hogy az adott személy benyomást keltsen a konkrét érintési helyzetről. Az érintésérzékelés fel van szerelve a sajátjával emlékezet, amely segíti az érintés osztályozását és értelmezését.

Betegségek és panaszok

A tapintási észlelési rendellenességek osztályozásáért elsősorban a neurológia a felelős. Számos neurológiai betegség társulhat a tapintási érzékelési rendellenességekhez. A tapintási-kinesztetikus észlelési rendellenesség például gyakran veleszületett hibák vagy érzékszervi integrációs rendellenesség eredménye. A tárgyak megérintése, megérintése és megfogása nem segíti az érintettet a tárgyak felismerésében, így a betegek gyakran esetlen benyomást keltenek. Alapvetően a tapintási-kinesztetikát különböztetik meg az intermodális vagy a soros észlelési rendellenességektől. Tapintási hipofunkció esetén tapintási érzéseket alig érzékelnek. Gyakran a részleges érzéketlenség is fennáll fájdalom. A tapintási hipofunkcióval rendelkező betegek edzeni tudják a tapintási érzékelést foglalkozásterápia ha szükséges. A tapintható túlérzékenység viszont általában abban nyilvánul meg fájdalom túlérzékenység, és messzemenő következményekkel járhat az érintett személy viselkedésére. Jellemzően a betegek fizikai érintkezésre reagálnak tapintható védekezéssel az agresszióig. A veleszületett deficit mellett tapintási észlelési rendellenességet okozhat a agy or gerincvelő. Ilyen elváltozások fordulnak elő például az autoimmun betegségben sclerosis multiplex, amelyben a immunrendszer megtámadja a test saját idegszövetét és okozza gyulladás benne. Különböző koponyatömörítés idegek vagy a gerincvelőben levő vezető utak traumák által okozott sérülése szintén tapintási észlelési rendellenességeket okozhat. Ugyanez vonatkozik a daganatokra, az agyi infarktusokra vagy a gerincvelő infarktusára is. Gyakran előfordul, hogy az olyan betegségek által okozott tapintási érzékelési rendellenességek, mint daganatos betegségek, és egyéb idegkárosodás lokalizálódnak, és így a test csak egy korlátozott részét érintik. Ha viszont érzékszervi integrációs rendellenesség vagy a tapintási érzékelés veleszületett hiánya van, akkor az észlelési rendellenesség általában nem helyi korlátozású, hanem az egész testet érinti. Tapintási észlelési rendellenesség esetén az MRI általában alapmunkaként szolgál, mert a képalkotás bármelyiket tisztázhatja agy és a gerincvelő elváltozásai. Ritka esetekben a tapintási érzékelési rendellenességet megelőzik a mechanoreceptorok károsodása. A receptor károsodása előfordulhat például mérgezés esetén.