Németországban az idegsebészetet az orvostudomány egyik ágához rendelik, amely a központi vagy perifériás betegségeket kezeli idegrendszer sebészeti beavatkozás útján. A műszaki névvel ellentétben ez az orvosi tudományág nem rendeltetik műtéthez vagy neurológiához.
Mi az idegsebészet?
Az idegsebészeti beavatkozást a központi sérülések, rendellenességek és betegségek kimutatására és műtéti kezelésére használják idegrendszer és hüvelyei, valamint az autonóm és perifériás idegrendszer. Az idegsebészet önálló orvosi tudományág, és definíciója szerint magában foglalja a központi idegrendszeri sérülések, rendellenességek és betegségek kimutatását és műtéti kezelését. idegrendszer és hüvelyei, valamint az autonóm és perifériás idegrendszer. Ez magában foglalja a szükséges előzetes vizsgálatokat, a konzervatív kezelési eljárásokat és a műtét után következő rehabilitációt is. Németországban egy idegsebész hatéves képzésen vesz részt, hogy szakorvos legyen. A továbbképzésre jogosult személy 48 hónapot tölt a fekvőbeteg betegellátásban és hat hónapot az idegsebészeti betegek intenzív ellátásában. Legfeljebb tizenkét hónapos munka műtéten, neuropatológián, neurológián vagy neuroradiológián, vagy 6 hónap anatómia, aneszteziológia, otolaryngology, szemészet, gyermekgyógyászat és serdülőkori orvostudomány vagy orális és szájsebészeti beavatkozás hitelesek a rezidencia felé.
Funkció, hatás és célok
Agy az eljárások magukban foglalják a daganatok sebészeti eltávolítását supra- és infratentorialisbőr elválasztó kisagy és a nagyagy) intracerebrális (belső agyszövet) folyamatok, beleértve a területspecifikus daganatot is terápia, valamint infarktusok és vérzések kezelése. A sebészeti beavatkozások lehetővé teszik a megszüntetése a craniocerebrális traumák, valamint a agy, gerincvelő és a koponya intra- és extraduralis hematómák, cerebrospinalis folyadék fistulák, lenyomat törések formájában, valamint a idegek. Az idegsebészek műtéteket végeznek hasadék fejlődési rendellenességek miatt, vagy cerebrospinalis folyadékelvezetést helyeznek el. Kezelik a hajók, a csigolyák valamint a nyaki, mellkasi és ágyéki gerinc. Ideggyökér és a gerincvelő a dekompresszió különösen alkalmas erre a célra. Funkcionális rendellenességek mint például epilepszia és a fájdalom a szindrómákat destruktív implantációs eljárásokkal lehet megszüntetni. A diagnosztikai eljárások magukban foglalják mielográfia kamrai és ágyéki CSF-elvezetés nyomás nélküli méréssel és biopsziával. Az idegsebészek endoszkópos eljárásokkal, ideiglenes lefolyó vagy állandó csatornák elhelyezésével kezelik a hydrocephalust (cerebrospinalis folyadék kiáramlási rendellenességeit). A speciális klinikákon a központi mozgászavarral küzdő betegeket navigációs alapú speciális szimulációs eljárásokkal kezelik. Egy hasonló orientációjú navigációs technika lehetővé teszi az orvosok számára a daganatok kezelését a célba sugárzó elemek elhelyezésével agy tumor terápia. A neurológusok biztosítják a megfelelő mintagyűjtést és a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mintakezelést, és elhelyezik azokat a megfelelő klinikai képen. Idegsebészetet is alkalmaznak sokak körében gerincbetegségek. Daganatok, herniált lemezek és gerinccsatorna a szűkületet műtéti úton kezelik és eltávolítják. A testben növekvő egyéb daganatok kóbor daganatai, mint pl csontdaganatok, kötőszöveti daganatok, daganatok agyhártya és az idegszövet daganatait eltávolítják. A herniált lemezek és gerinccsatorna szűkület, az összehúzódó és fájdalom-idéző szövetet eltávolítjuk. A perifériás idegsebészetben az orvosok olyan szűkület-szindrómák kezelésével foglalkoznak, mint például ulnar groove szindróma (a könyök idegösszehúzódása), tarsal alagút szindróma (a láb idegösszehúzódása), szupinátor alagút szindróma (a hosszú ujj és hüvelykujj) és carpalis alagút szindróma (a kéz idegösszehúzódása). Egyéb feladatok közé tartozik a szervadományozás előkészítő eljárásai, a daganatok kezelése idegek, valamint az ideg folytonosságának helyreállítása akut ellátással közvetlenül a transzplantációs műtét és sérülés után. A neurológusoknak jártasnak kell lenniük az infúzió, a transzfúzió és a vér csere terápia és enterális és parenterális táplálás betegeik számára. Tudják, hogyan kell helyesen használni a katétert és szúrás technikákat és értékelje a kapott vizsgálati anyagot.Egyszerű szellőzés a műtétek és a műtéti beavatkozások utáni lélegeztetési elválasztás rutinszerű klinikai gyakorlat. Az orvosok a palliatív betegeket ápolják és orvosi terápiákkal könnyítik meg életük utolsó szakaszát. Az idegsebészeknek nemcsak képesnek kell lenniük a betegeik betegségének fizikai okainak azonosítására, hanem a pszichológiai állapotukra is. Ez magában foglalja a pszichogén szindrómák, a szomatopszichikus reakciók (fizikai tünetek nyilvánvaló orvosi ok nélkül) felismerését és a pszichoszociális összefüggéseket. Segítik a betegeiket foglalkozásterápia, fizikoterápiaés beszédterápia. Az alap intenzív ellátás biztosításával, valamint az akut vészhelyzetek felismerésével és életmentéssel intézkedések a betegeknél garantálják életfunkcióik fenntartását és újraélesztését. Légcsőmetszés (műtéti hozzáférés a légcsőhöz) biztosítja a páciens szellőzését. Az általános tevékenységek közé tartozik sebkezelés, steril drapírozás, diagnosztikai előkészítés és műtét előtti és utáni ellátás közös idegsebészeti betegségekben. A neurológusok a speciális képzés során egyszerűnek tűnő tevékenységeket is megtanulnak, például hogyan kell megfelelően együttműködni a betegekkel és kollégákkal, bemutatni a betegeket a körök során, idegsebészeti bemutatókat és dokumentációt, valamint a műtő viselkedését.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Az idegsebészeti kockázatok napjainkban a modern technológiának köszönhetően minimálisak, bár az emberi szervezetben végzett bármilyen műtéti beavatkozással bizonyos kockázatokat nem lehet teljesen kiküszöbölni. Az idegsebészet rendszeresen törekszik minimálisan invazív eljárásokra endoszkópos és sztereotaktikus módszertanon keresztül. Az innovatív diagnosztikai képalkotási technológia, mint pl számítógépes tomográfia és a mágneses rezonancia képalkotás megalapozza a mikrohullámsebészetet. Az emberi test funkcióit már operáció előtt is láthatóvá lehet tenni pozitron emissziós tomográfia (PET, nukleáris orvosi eljárás a metabolikus folyamatok vizualizálására a testben a korai felismerés érdekében daganatos betegségek), a magnetoencefalográfia (MEG, agymérés), valamint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (MRI, szövetek és szervek vizualizálása mágneses mezőkkel és rádióhullámokkal). A nagy teljesítményű számítógépek segítik az orvosokat abban, hogy a betegek mentális és fizikai funkcióival kapcsolatban megszerzett információkat beépítsék műtéti tervezésükbe. A funkcionális számítógéppel segített mikrosebészet ma már minden jól felszerelt klinikán szokásos eljárás. Ezt a klinikai rutint olyan modern módszerek egészítik ki, mint pl optikai koherencia tomográfia (retina és choroidalis megbetegedések kimutatása) és multifoton fluoreszcencia tomográfia (nem invazív, új diagnosztikai rendszer markerek és radiológiai expozíció nélkül). Egyéb interoperatív képalkotó technikák a következők: ultrahang daganatok lézeres fluoreszcencia jelölése, sonográfiai (ultrahang) és Doppler / duplex vizsgálatok extracranialis agyellátó és intrakraniális hajók. Az orvosok neurofiziológiai vizsgálatokat végeznek elektroencefalogrammal (nem invazív módszer az agy elektromos áramainak mérésére), beleértve a kiváltott potenciálokat (konkrétan kiváltott elektromos jelenségeket). Az elektromiogram (a természetes elektromos izomfeszültség mérése, „vezetés”) és mielográfia (Röntgen képalkotás kontrasztanyag injektálásával a gerinccsatorna) más képalkotó módszer. Ezek az innovatív módszerek lehetővé teszik a páciens testében a daganatok mikroszkópos meghatározását és a kíméletes, minimálisan invazív, ugyanakkor maximálisan hatékony idegsebészeti beavatkozást, miközben kímélik a fontos ideg- és agyfunkciókat.
Tipikus és gyakori idegi rendellenességek
- Idegfájdalom
- Ideggyulladás
- polyneuropathia
- Epilepszia
