Rövid áttekintés
- A betegség lefolyása és prognózisa: Az SHT súlyosságától függ, enyhe traumás agysérülés esetén jó prognózis, súlyos SHT-következmények lehetségesek, halálos kimenetelűek is.
- Tünetek: Az SHT súlyosságától függően fejfájás, szédülés, hányinger, látászavarok, memóriazavarok, álmosság, eszméletvesztés,
- Okok és kockázati tényezők: A koponya és az agy sérülése; többnyire balesetek, sportolás közbeni esések, bukósisak nélküli kerékpározás, munkahelyi balesetek
- Kezelés: SHT mértékétől függően enyhe esetekben ágynyugalom, fájdalomcsillapító, hányinger elleni gyógyszer, koponyatörés és/vagy agyvérzés esetén általában műtét
- Kivizsgálás és diagnózis: kórelőzmény, eszméletlenség időtartama, neurológiai vizsgálatok, képalkotó technikák, például számítógépes tomográfia (CT), röntgen (ritkábban), mágneses rezonancia képalkotás (MRI) szükség esetén
Mi a traumás agysérülés?
Ha a külső erő – például esés vagy ütés a fejre – a koponya és az agy csontjainak együttes sérülését okozza, ezt traumás agysérülésnek nevezzük.
A traumás agysérülés viszonylag gyakori sérülés. Becslések szerint az előfordulási gyakoriság 200-350 eset/100,000 XNUMX lakos évente. Az orvosok különbséget tesznek a traumás agysérülések különböző súlyossági fokai és különböző formái között.
Az érintettek körülbelül öt százalékánál a traumás agysérülés súlyos. A sérültek egy részénél tartós ellátási szükséglethez vagy akár halálhoz is vezet. A traumás agysérülés enyhe formájára példa az agyrázkódás.
Az orvosok a traumás agysérülést (SHT) három súlyossági szintre osztják. Ezenkívül megkülönböztetik a zárt SHT-t a nyitott SHT-tól. Zárt traumás agysérülés esetén a csontos koponya és az alatta lévő kemény agyhártya sértetlen.
Sokk
A traumás agysérülés ezen enyhe formájával kapcsolatos összes információ megtalálható az Agyrázkódás című cikkben.
Milyen következményekkel járhat a traumás agysérülés?
Nem lehet általános megállapítást tenni arról, hogy milyen következményekkel jár a traumás agysérülés. A gyógyulás időtartama és az, hogy a traumás agysérülés késői hatásai fennmaradnak-e, elsősorban a sérülés mértékétől függ. Enyhe traumás agysérülés esetén (I. fokozat) a prognózis általában jó, és nem kell aggódni a következmények miatt.
Súlyos traumás agysérülés esetén viszont tartós korlátokkal és következményes károsodásokkal kell számolni. A craniocerebralis sérülés következményeinek mikéntje az érintett agyi régiótól is függ. Lehetséges például motoros rendellenességek, például petyhüdt vagy görcsös bénulás, de előfordulhatnak mentális károsodások is.
A súlyos traumás agysérülést szenvedett túlélők körülbelül kétharmada ennek következtében fogyatékossá válik. A serdülők esetében ez az érintettek körülbelül 20 százaléka.
Mennyi a várható élettartam súlyos traumás agysérülés után?
A súlyos traumás agysérülések után várható élettartamról nem lehet általános megállapításokat tenni. Feltételezik azonban, hogy az érintettek 40-50 százaléka súlyos SHT következtében hal meg.
Meddig beteg egy személy traumás agysérülés után?
A traumás agysérülést követő betegség időtartama a sérülés mértékétől függ. Az enyhe SHT, például agyrázkódás esetén az áldozatok gyakran néhány napos gyógyulás után jól vannak. Egy súlyosabb traumás agysérülés esetén néha sok hét és hónap telik el.
A kórházi tartózkodást gyakran rehabilitáció (rehab) követi a traumás agysérülés másodlagos károsodásának kezelésére. Egyes embereknél a sérülés következményei egy életen át tartanak.
Melyek a traumás agysérülés tünetei?
- Fejfájás
- Szédülés
- Hányinger, hányás
- Eszméletlenség
- Látási zavarok
- Disorientation
- Memóriahiányok (amnézia), különösen a baleset körüli idővel kapcsolatban
- Kóma
A traumás agysérülés három súlyossági szintre osztható:
- Enyhe traumás agysérülés (I. fokozat): Ha eszméletlenség lép fel, az időtartam 15 percre vagy annál rövidebbre korlátozódik. Általában nem fordulnak elő neurológiai következmények.
- Mérsékelt traumás agysérülés (II. fokozat): Az eszméletvesztés legfeljebb egy óráig tart. Késői hatások lehetségesek, de nem túl valószínű.
- Súlyos traumás agysérülés (III. fokozat): Az eszméletvesztés több mint egy órán keresztül fennáll; neurológiai következmények valószínűek.
A traumás agysérülés súlyosságának felmérésére az orvosok az úgynevezett Glasgow-kóma-skálát használják. A pontok a következő kritériumok alapján járnak:
- Szemnyitás: spontán módon, csak beszélve, fájdalmas ingerre reagálva jelentkezik, vagy egyáltalán nem (pl. eszméletlen állapotban)?
- A test motoros funkciója: Mozog-e a beteg, ha felszólítják, vagy korlátozott a mozgásképessége?
Minél jobban és spontánabban reagál az érintett személy az adott kritériumhoz képest, annál magasabb pontszámot kap. Ezzel szemben minél alacsonyabb a pontszám, annál súlyosabb a sérülés. Az orvosok a Glasgow Coma Scale-t (GCS-pontszám) használják a tünetek bevonásával, hogy az agyi traumát súlyossági szinthez rendeljék.
A traumás agysérülésből eredő tünetek a sérülés típusától is függenek. A fej- és agysérülések következő formái ismertek:
- Koponya zúzódása: fejfájás vagy szédülés lehetséges, tudatzavar vagy neurológiai tünetek nem fordulnak elő. Koponya zúzódása esetén az agy sértetlen marad, és nem mutat semmilyen funkcionális zavart.
A traumás agysérülés ezen enyhe formájával kapcsolatos összes információért lásd az Agyrázkódás című cikket.
- Agyi zúzódás (contusio cerebri): Eszméletvesztés lép fel, amely több mint egy órától több napig tart. A fellépő neurológiai tünetek a sérült agyterülettől függenek. Ide tartoznak az epilepsziás rohamok, bénulás, légzési vagy keringési problémák, kóma.
- Agyi zúzódás (Compressio cerebri): Ebben a traumás agysérülésben az agy külsőleg vagy megnövekedett belső nyomás hatására, például vérzés vagy agyduzzanat hatására megsérül. Erős fejfájás, szédülés, hányinger, további neurológiai zavarok vagy mély eszméletvesztés lehetséges jelei.
- Koponya calvaria törés (koponyatörés): A koponyacsont repedése tapintható vagy bemélyedés látható. Az egészségügyi szakemberek megkülönböztetik a nyitott fejsérülést, amelyben az agy részben szabaddá válik, a fedett vagy zárt fejsérüléstől (a koponya nem nyílik ki).
Melyek a traumás agysérülés okai és kockázatai?
A koponyacsont védelme érdekében körülveszi az agyat. Elől az arckoponya található, amely a csontos szem- és orrüregből, valamint a felső és alsó állkapocsból áll. Az agy nagy részét a hátsó koponya veszi körül. A koponya alapja alulról veszi körül az agyat. A gerincvelő átjárója is ott található.
Az agy és a gerincvelő együtt alkotják a központi idegrendszert (CNS).
A legtöbb esetben a traumás agysérülés egy baleset eredménye. A gyakori okok a bukósisak nélküli sportolás, például biciklizés vagy síelés, vagy munkahelyi esések. A tompa erejű trauma (például ütés vagy ütés) mellett perforáló (lyukasztó) sérülések is lehetségesek.
Becslések szerint a koponyaagyi sérülések egyharmada közlekedési balesetek következménye. Az érintettek közül minden harmadik más sérülést is szenved – az orvosok ezt aztán politraumának nevezik.
Mi a traumás agysérülés kezelése?
Ha ez idő alatt a traumás agysérülés tünetei fokozódnak, a következmények, például az agyvérzés gyorsan felismerhetők és kezelhetők. Fájdalomcsillapítókat, például paracetamolt használnak az olyan tünetek kezelésére, mint a fejfájás. Az olyan hatóanyagok, mint a metoklopramid, segítenek leküzdeni az émelygést.
Súlyosabb traumás agysérülés esetén mindig szükséges a kórházi kezelés. Ha a beteg eszméletlen, a baleset helyszínén az első kezelési intézkedések a létfontosságú funkciók (például keringés és légzés) biztosítására irányulnak.
A további kezelési lépések a sérülés típusától függenek. A nyílt koponyaagyi traumát, de egyes esetekben a fedett koponyatöréseket és agyvérzéseket is általában műtéttel kell kezelni.
Súlyos koponyaagyi sérülések további kezelésére szakkórházba vagy korai rehabilitációs intézménybe történő felvétel javasolt. Itt szakorvosokból, gyógytornászokból, foglalkozási terapeutákból és logopédusokból álló speciális csapat áll rendelkezésre. A cél a fizikai, szellemi és beszédképességek edzése, visszaszerzése.
Hogyan diagnosztizálja az orvos a traumás agysérülést?
Ha koponya-agyi trauma gyanúja merül fel, az érintett személyt kórházba kell szállítani. Itt a traumasebészek, ortopédek és neurológusok általában kéz a kézben dolgoznak a diagnózisban. A neurológiai vizsgálat során az orvos többek között azt is ellenőrzi, hogy az érintett reagáló-e, tájékozott-e.
Ugyanakkor megvizsgálja, hogy a külső sérülések traumás agysérülésre utalnak-e. Eszméletlen betegeknél többek között a fényingerre adott pupillareakció (más néven fényreakció vagy pupillareflex) ad információt az agysérülés mértékéről.
A képalkotó eljárások, mint például a röntgenvizsgálat vagy – manapság leginkább preferált – számítógépes tomográfia (CT) segítségével könnyen kimutathatóak a koponyacsontok és a koponyaalapi törések. Az agyi sérülések, például zúzódások, zúzódások vagy vérzések is láthatók.
Ha a CT-n a fennálló panaszok ellenére sem látható nyilvánvaló elváltozás, általában mágneses rezonancia képalkotás (MRI) következik.
