Kidudorodó szemek (Exophthalmos): okok, diagnózis

Kidudorodó szemek: Leírás

A szemek kitüremkedését – közkeletű nevén „googly eyes” – az orvosok exophthalmosnak vagy protrusio bulbinak (a szemgolyó kidudorodásának) nevezik.

A koponya szemüregében, a szemüregben általában elegendő hely van a szemgolyó, az izmok, az idegek és a zsírpárnák elhelyezéséhez. A csontos üreg azonban nem teszi lehetővé a méret további növelését. Ezért, ha a meglévő szövet gyulladás vagy betegség következtében megduzzad, a szemgolyó csak kifelé tud mozogni.

Ennek nem csak esztétikai következményei vannak – legtöbbször más súlyos panaszok is származnak a „bugos szemből”:

  • A szemhéjak tökéletlen záródása miatt a szem (főleg a szaruhártya) kiszárad (xeroftalmia).
  • Gyakoriak a szemgyulladások és a szaruhártya-szakadások.
  • A kettős látás (diplopia) formájában jelentkező látászavar a szemgolyó deformációjából, a szemizmok megnyúlásából vagy a látóideg károsodásából eredhet.

A „védőszemüveg” az októl függően egy- vagy kétoldalúan fordulhat elő. A szisztémás betegségekben (azaz olyan betegségekben, amelyek egy egész szervrendszert vagy az egész szervezetet érintik) általában mindkét szemgolyó kinyúlik. Ha viszont csak az egyik oldalon van exophthalmus, ez daganat, gyulladás vagy sérülés jele lehet.

Duzzadt szemek: Okok és lehetséges betegségek

Endokrin orbitopátia

Az endokrin (metabolikus) orbitopathiát endokrin exophthalmusnak is nevezik. Ez a szemüreg tartalmának immunológiailag kiváltott gyulladása. A tünetek közé tartozik az egy- vagy kétoldali exophthalmus (egyoldali vagy kétoldali), a szemgolyó motilitásának zavarai (kettős kép látásával), valamint a jellegzetes szemhéjelváltozások.

Az esetek túlnyomó többségében az endokrin orbitopathia a Graves-kór összefüggésében fordul elő. Ez a pajzsmirigy autoimmun betegsége, amely a pajzsmirigy túlműködésével jár, és nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A betegségre jellemző három tünet együttes előfordulása (az úgynevezett „Merseburg-triád”): duzzadt szemek, megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva vagy golyva) és szívdobogásérzés (tachycardia).

Még nem teljesen érthető, hogy Graves-kórban miért düllednek ki a szemek. Valószínű, hogy az autoimmun folyamatok (az immunrendszer támadása a szervezet saját struktúrái ellen) gyulladáshoz és a szemgolyó mögötti zsírpárna és a szemizmok megnagyobbodásához vezetnek.

Szintén ritkán az endokrin orbitopathia önálló betegségként fordul elő.

Szemgyulladások

A szemkörnyék különböző gyulladásai is okozhatják a „gugliszemet”.

  • Orbitaphlegmone: Az orbita bakteriális gyulladása általában a sinusitis következménye. A lehető leghamarabb kezelni kell, mert néhány órán belül a látóideg teljesen tönkremehet. Az orbitális naphlegmon tünetei a szem mozgáskorlátozottsága, erős fájdalom, látászavarok, szemduzzanat, exophthalmus, láz és betegségérzet.
  • Pseudotumor orbitae: Az ismeretlen eredetű, nem bakteriális gyulladás a szemüreg szöveteit érinti, és olyan tüneteket okoz, mint az egyoldali exophthalmus, fájdalom és látászavarok.
  • Granulomatosis polyangiitisszel: Ezt a nagyon ritka reumás betegséget korábban Wegener-kórnak nevezték. Ez egy krónikus gyulladásos érbetegség, amely a szemet és más szerveket is érintheti. Ez megnyilvánulhat többek között „gugliszemekkel” és látászavarokkal.

Orbitális daganatok

  • Meningioma (meningioma): Ez egy általában jóindulatú agydaganat, amely elhelyezkedésétől függően szintén megnyomhatja a szemet és glaukómát okozhat.
  • Cavernoma (cavernosus hemangioma): Ez egy jóindulatú érrendszeri rendellenesség, amely elvileg bármely szervben – beleértve a szemüreget is – újra kialakulhat. A cavernoma vékony falú erei vérzésveszélyt jelentenek.
  • Neurofibroma: Ez egy jóindulatú daganat, amely a perifériás idegszövet támasztó sejtjeiből (Schwann-sejtek) származik. Kialakulhat az orbitán és más területeken, de leggyakrabban a bőrben fordul elő.
  • Metasztázisok: A rákos daganatok leánytumorai is előfordulhatnak a szemben, majd „gugliszemhez” vezethetnek.
  • Hand-Schüller-Christian betegség: Ez egy elavult elnevezés a Langerhans-sejtek hisztiocitózisának megnyilvánulásának – egy ritka, ismeretlen eredetű betegségnek, amelyben bizonyos immunsejtek (granulociták) szaporodnak. A betegség elsősorban a gyermekeket érinti, és általában jóindulatú, de lehet rosszindulatú is. A klasszikus tünet a „szemüveges szem”, ritkán fordul elő látászavar vagy strabismus. Az exophthalmus mellett gyakran megfigyelhető krónikus fülfertőzés is.

Egyéb okok

  • egyéb trauma: az esésből vagy ökölfogásból származó szemütések a csontos szempálya töréséhez és „szemüveges szemekhez” vezethetnek. Az ilyen szakadás gyakori jele a „monokuláris hematoma” („szemüveghaematoma”), amelyben az egyik vagy mindkét szemet körkörös zúzódás veszi körül. Ez lényegesen nagyobb, mint egy normál „fekete szem”. Általában látászavarok is előfordulnak. Az érintett személyeknek a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulniuk!
  • (Iatrogén) retrobulbáris vérzés: A szemműtét során a betegeket általában helyi érzéstelenítő injekcióval adják be a szemüreg szélére. Ez a szemgolyó mögötti vérzéshez (retrobulbaris vérzés) vezethet exophthalmos kialakulásával.

Zsíros szemek: mikor kell orvoshoz fordulni?

Az egyik vagy mindkét szem kiemelkedése a szemüregből mindig indokolja az orvoshoz fordulást – függetlenül attól, hogy az exophthalmus az idő múlásával lassan fejlődik ki (mint a Graves-kórban), vagy akutan jelentkezik szemütés vagy más arcsérülés után. A második esetben a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni. Valószínűleg a szemgolyó mögötti bevérzések vagy a csontos szemüreg törései a „glubschauauge” okai. Ha a látóideg megsérült vagy beszűkült, a vakság küszöbön áll.

Kenős szemek: Mit csinál az orvos?

Ezt követi a szemek részletes vizsgálata. Többek között exoftalmométert használnak. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy megmérje, mennyire nyúlik ki a szem. A 20 milliméteres vagy annál nagyobb értékek vagy a két milliméternél nagyobb oldalirányú eltérés kóros elváltozásnak minősül.

Az exophthalmométerrel végzett mérés kiválóan alkalmas az endokrin exophthalmus előrehaladásának nyomon követésére is.

Ezen kívül egyéb szemészeti vizsgálatokat is végeznek, mint például szemvizsgálat, látótér meghatározása és a szemfenék vizsgálata. E vizsgálatok során az orvos az endokrin orbitopathia tipikus vonásait is keresi. Ezek egyike a Dalrymple jel: Ha egyenesen előre nézünk, a szem fehérjének keskeny csíkja (sclera) látható a felső szemhéj széle és a szaruhártya felső széle között.

A vérvétel tisztázza a pajzsmirigy-működési zavar gyanúját, mint a „üveges szemek” okát. Itt különösen a különböző pajzsmirigyértékek adnak információt. A megváltozott gyulladásos paraméterek a vérben gyulladásos folyamatokra utalhatnak. Hogy baktériumok állnak-e az ilyen gyulladások hátterében, és melyek pontosan, azt kenetvizsgálattal lehet megállapítani.

Exophthalmos – terápia

Az exophthalmos terápiája a kiváltó októl függ. Például a pajzsmirigyhez kapcsolódó anyagcserezavarokat gyakran gyógyszeres kezeléssel kezelik, bár ez sok esetben nem javítja az exophthalmust. Ebben az esetben fontos olyan intézkedéseket tenni, amelyek segítik a szempanaszokat és megakadályozzák a szem további károsodását. Ezek lehetnek szemcseppek és olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a szem kiszáradását és javítják a mozgékonyságot.

Bakteriális fertőzés esetén az orvos általában antibiotikumot ír fel.

Egyes esetekben műtétre lehet szükség, például Graves-betegségben, amely nem reagál a gyógyszeres kezelésre, vagy ha daganat okozza a „szemüveget”.

Az exophthalmus vagy az alapbetegség kezelése gyakran különböző szakemberek, például szemész, neurológus, fül-orr-gégész, belgyógyász és/vagy száj- és állcsontsebész közreműködését igényli. Ezenkívül a pszichoterápiás ellátás akkor is hasznos lehet, ha az érintett személyek pszichológiailag nagyon sokat szenvednek a „glubschauaugen”-től.

Glubschaugen: Amit magad is megtehetsz

A kiálló szemek mindig az orvosi ellátáshoz tartoznak. Saját lehetőségei a meglévő „glubschaugen” elleni aktív küzdelemre vagy az exophthalmus megelőzésére korlátozottak:

  • Nagyon fontos, hogy a szem szaruhártyáját nedvesen tartsa (például szemcseppekkel). Ezzel megelőzhető a szaruhártya gyulladása, fekélyesedése és sérülései vagy szakadása.
  • A pajzsmirigyszintek rendszeres vizsgálata gyorsan feltárhatja a kóros elváltozásokat, ami lehetővé teszi a korai kezelést.
  • Ha hajlamos a Graves-kórra, kerülje a kockázati tényezőket, amelyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Ide tartozik a stressz és a dohányzás.
  • Rossz látás esetén tanácsos rendszeresen felkeresni szemorvosát. A látás és a szemgolyó változásai már korai stádiumban észlelhetők. Valamint hirtelen fellépő látászavar, kettős látás vagy látásromlás esetén mindenképpen azonnal forduljon szemészhez!