Ezek lehetnek az elmeszesedett nyirokcsomó okai
Ha meszesről beszélünk nyirok csomópont, általában egyetlen nyirokcsomót értünk, amely edzett. A legtöbb esetben ez jóindulatú betegségnek köszönhető. nyirok a csomópontok gyakran megnagyobbodnak a fertőzések során, és így valamivel nehezebbé válnak.
Ezek mind vírusos, mind bakteriális fertőzések lehetnek. Például a nyirok csomópontok a nyak nátha esetén gyakran már megváltoznak. A hosszú ideig tartó fertőző betegségek, mint például az Eppstein-Barr vírus, szintén súlyos nyirokcsomó-duzzanathoz vezetnek, amely az egyéneknél is meszesedést okozhat. nyirokcsomók.
Helyi nyirokcsomók duzzanata is előfordulhat, például bőrsérülések esetén. Szisztémás betegségek, mint pl szarkoidózis or tuberkulózis nyirokcsomó-változásokhoz is vezethet. Tipikus erre a két betegségre edzett nyirokcsomók, amelyek gyakran a mellkas.
Meszesedett nyirokcsomók, mindig gondolni kell egy rosszindulatú betegségre is. Így a megváltozott nyirokcsomók bizonyos típusú daganatokra is utalhatnak. A meszesedett nyirokcsomó azonban nem jelzi automatikusan, hogy rosszindulatú betegségről, fertőzésről vagy akár a nyirokcsomó teljesen ártalmatlan változásáról van-e szó.
A meszesedett nyirokcsomó diagnózisa
A meszesedett nyirokcsomók diagnosztizálásában az anamnézis játszik a legfontosabb szerepet. Itt az orvos interjút készít az érintett személlyel, és információkat gyűjt a meszesedés lehetséges okáról. A kísérő tünetek például már sok nyomot adnak. Közben fizikális vizsgálat a megváltozott nyirokcsomókat vizsgálják.
Fontos kideríteni, hogy a nyirokcsomók lágyak vagy kemények-e, az érintés fájdalmas és a nyirokcsomók mozgathatók-e a bőrrel szemben. An ultrahang az érintett nyirokcsomók közül ezután elvégezhető. Meszesedés esetén a nyirokcsomók általában szembetűnőek a szövet felderülésével.
Ha ez nem elegendő a diagnózishoz, vér értékek biztosíthatják további információ. További képalkotás, például röntgensugár és CT-vizsgálat is úttörő lehet. Ha ez nem elegendő a diagnózishoz, akkor szövetminta (= biopszia) nyirokcsomót lehet venni, és a szövetet mikroszkóp alatt megvizsgálni.
A nyirokcsomó meszesedését elsősorban a szövet világosodása figyeli fel. A teljes nyirokcsomó meszesedhet, de esetenként a meszesedés a nyirokcsomó egy bizonyos pontján helyezkedik el. Például a nyirokcsomó kérge meszesedhet, míg a belseje normálisnak tűnik.
A meszesedés mértéke mellett általában a nyirokcsomó méretét is meghatározzák. Ezen felül a vér a nyirokcsomóban folyó áramlás meghatározható Doppler-szonográfia, amely a vér áramlási sebességét méri. A biopszia a meszesedett nyirokcsomót általában akkor hajtják végre, ha a meszesedés okát nem lehet pontosan meghatározni.
Ha például nem találnak kiváltó fertőző betegséget, akkor figyelembe kell venni a meszesedés rosszindulatú okait is. Ezek kizárása érdekében először olyan képalkotáshoz folyamodik, mint pl ultrahang vagy Röntgen. Ha egy rosszindulatú daganat (rosszindulatú daganat) akkor sem zárható ki, a biopszia kell elvégezni.
Ez magában foglalja a szövetminták vételét, amelyeket aztán mikroszkóp alatt megvizsgálnak. A nyirokcsomók változásai kimutathatók. Ha a nyirokcsomók egy daganat miatt meszesednek, akkor a daganat által érintett szerv sejtjei is megtalálhatók a meszes és megvastagodott nyirokcsomókban.
