Cardia: felépítése, működése és betegségei

A kardia a nyelőcsőből a gyomor. Az ételpép áthaladása után nyílása és záródása befejezi a nyelés folyamatát. Gyakori visszafolyás a betegséget kardia elégtelenség okozza.

Mi a kardia?

A kardia, mint a nyelőcsőből a gyomor, a cardia németesített fogalma. Tudományosan valójában pars cardiaca ventriculi néven emlegetik. A kardia a gyomor ahol a nyelőcső kétrétegű izomzata csatlakozik a háromrétegű gyomorizomzathoz. A tudományos irodalomban azonban nincs egyetértés a kardia nómenklatúrájáról és hovatartozásáról. A klasszikus anatómia a cardiát a gyomor felső részének tekinti. Számos klinikai publikációban azonban alsó nyelőcső záróizomként (UES-nek is nevezik) emlegetik, és így a nyelőcső részének tekintik. Más szerzők önálló szerkezetként mutatják be. Így leírásakor néha felmerül a kérdés, hogy valójában mire is gondolunk. A nézés ezen módjaitól függetlenül azonban általában ugyanazt a területet, azaz a nyelőcsőből a gyomorba való átmenetet értjük.

Anatómia és felépítés

Mint korábban említettük, a kardia régiójában a nyelőcső kétrétegű izomzata átjut a gyomor háromrétegű izomzatába. Ez az éles átmenet képviseli a kardia, mint funkcionális egység izomzatát. Ezzel szemben az átmenet a pikkelyesből hámszövet a nyelőcsőből a gyomor hengeres hámjáig sima. Szövettanilag a nyelőcsőnek több rétege van hámszövet, míg a gyomor hengerhámja egyrétegű. Ezen átmeneti területen találhatók a szívmirigyek, a gyomormirigyek egyik alcsoportja. Lényeges azonban, hogy sok emlős szívmirigyei nincsenek kapcsolatban az bejárat a gyomor. Feladatuk, hogy megvédjék a felső gyomor és az alsó nyelőcső területeit az agresszív hatásoktól gyomorsav. Ennek során nyálkát termelnek, amellyel ezeket a területeket kibélelik. Spirál alakú izomhurkok futnak a nyelőcső és a gyomor között, és összehúzódásuk célja az ételpép visszaáramlásának megakadályozása. Amikor a kardia röviden kinyílik, böfög és hányás indukálódnak.

Funkció és feladatok

A kardia funkciója az, hogy az élelmiszerpépet a nyelőcsőből a gyomorba okozza visszafolyás. A lenyelés abból áll, hogy a kardiát kinyitják az élelmiszerpép áthaladása előtt, majd bezárják. Azt is biztosítja, hogy az agresszív gyomorsav nem folyhat vissza a nyelőcsőbe. Ez a mechanizmus a kardia feszültségállapotának (tónusának) külső hatások miatti megváltozása alapján működik. Például a tónust növeli a magasabb PH (kevesebb gyomorsav) és a magasabb fehérjetartalom a diéta. Zsíros ételek, különféle gyógyszerek és bizonyos stimulánsok, Mint például a nikotin, alkohol és a kávé, vezet a hangszín csökkenésére. Hosszú távon magas zsírtartalmú diéta vagy stimulánsokkal való visszaélés tehát vezet a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom krónikus gyengüléséhez. Mind a hosszú, mind a rövid távú zavarok a kardia működésében hányás, böfögésés gyomorégés.

Betegségek

A kardia működésével kapcsolatban az ún visszafolyás meg kell említeni a betegséget. Reflux betegség esetén a savas gyomortartalom fokozott visszafolyása fordul elő a nyelőcsőbe. Az életmód nagy hatással van e betegség kialakulására. Így az iparosodott országokban a lakosság 10-20 százaléka szenved reflux betegségben. Ismeretes, hogy zsíros ételek fogyasztása és ivás közben a kardia tónusa csökken kávé, alkohol és cigaretta. Hosszú távon ez a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom meglazulását okozza. Ez úgynevezett kardia elégtelenséghez (a kardia gyengeségéhez) vezet. Az eredmény állandó gyomorégés. Különösen fekve vagy lehajolva a kardia már nem tud teljesen becsukódni. Ha ez feltétel hosszabb ideig fennáll, megteheti vezet hogy fájdalmas gyulladás a nyelőcső nyálkahártya agresszív gyomorsav hatása miatt. Bizonyos esetekben ezek a krónikus gyulladások akár nyelőcsővé is alakulnak rák. A reflux betegségben megkülönböztetik az elsődleges és a másodlagos formákat. Az elsődleges reflux betegségben a kardia gyengesége van, amelyet más fizikai változások nem váltanak ki. A másodlagos formák mögöttes betegségek vagy fizikai változások következményei. Ezek lehetnek az emésztőrendszer egyéb betegségei, a gyomor vagy a nyelőcső anatómiai változásai vagy terhesség. Valaminek a kezelése reflux nyelőcsőgyulladás általában gyógyszeres. Makacs esetekben néha műtétre van szükség. Hosszú távon az életmódváltás pozitív hatással van az elsődleges reflux betegségre. Változásnak kellene lennie a diéta fehérjében gazdagabb étrendre. Célszerű korlátozni a stimulánsok. Ha más betegségek vannak jelen, akkor elsődleges fontosságú, hogy azokat először kezeljük. A reflux betegséggel szemben azonban előfordulhat úgynevezett rendellenesség is achalasia. -ban achalasia, a kardia állandó feszültség alatt áll, és csak szabálytalanul nyílik meg. Az ételpép már nem tud eléggé átjutni a gyomorba, és visszaszállítja a gyomorba száj. Kezeletlen esetekben alultápláltság jelentős súlycsökkenéssel fordul elő. achalasia primer és másodlagos formája is van. Az elsődleges achalasia oka még mindig nagyrészt nem egyértelmű. A másodlagos formák a nyelőcső idegsejtjeinek károsodásai miatt következnek be a szív régiójában található karcinómákból, hörgőkarcinómákból vagy Chagas-betegség (Trypanosoma cruzi fertőzés).

Tipikus és gyakori betegségek

  • Reflux betegség
  • Nyelőcső rák
  • Reflux nyelőcsőgyulladás
  • achalasia