Különböző típusú személyiségzavar | Személyiségzavar

Különböző típusú személyiségzavar

A világ besorolásában Egészség Szervezet (WHO), a szűkebb értelemben vett személyiségzavarokon belül a következő rendellenességeket emelik ki: A fenti felsorolásból már észrevehető, hogy vannak átfedési területek az egyes személyiségzavarok között. Esetenként a személyiségzavarokat tünetorientált felsőbb kategóriákhoz („klaszterek”) rendelik hozzá: Zavart viselkedés (A klaszter): Paranoid, schizoid személyiségzavar Érzelmi-drámai viselkedés (B klaszter): Disszociális, érzelmileg instabil, hisztionikus személyiségzavar Szorongást elkerülõ viselkedés (C klaszter): Szorongó, anankasztikus, passzív-agresszív, aszténikus személyiségzavar A fenti felsorolásból nyilvánvaló, hogy átfedõ területek vannak az egyéni személyiségzavarok. Előfordul, hogy a személyiségzavarokat tünetorientált főbb kategóriákba („klaszterek”) rendelik:

  • paranoid Személyiségzavar: bizalmatlan hozzáállás, könnyű bűncselekmény, hajlam mások mások semleges vagy barátságos cselekedeteinek önmagával szembeni értelmezésére.
  • Skizoid személyiségzavar: Érzelmi hidegség, a kontaktus és a távoli viselkedés gátlása, bizalmatlan-ambivalens érzések másokkal szemben, hajlam a „maverickizmusra” az elszigeteltségre.
  • Disszociális személyiségzavar: A társadalmi szabályok és normák megértésének hiánya, hajlam azok ismételt megsértésére.

    Önzés, bűntudat hiánya, gyakori ütközés a törvénnyel és képtelenség tanulni tőlük.

  • Érzelmileg instabil személyiségzavar: impulzív és határ típusú típusra oszlik (lásd: Határvonal) Az impulzív típusban az önkontroll nehézségei, a kritika elfogadásának képtelensége, gyakran erőszakos viselkedés.
  • Histrionikus személyiségzavar: sürgősen szükség van a figyelem középpontjába; „Színészi”, drámai viselkedés. Hajlam hazudni és eltúlozni a figyelem felkeltése érdekében.
  • Anankasztikus (rögeszmés-kényszeres) személyiségzavar: Perfekcionista feladatellátás, a szabályok és normák szigorú betartása, ellenőrzési tendenciák és pedancia. Gyakran az érzések kifejezésének nehézségei, a hűvös, ellenőrzött megjelenés is.

    A túlzott lelkiismeretesség a helyzettől függően pozitívan értékelhető a munka életében, de lehet bénító hatása is (a hatékonyság hiánya). Lásd: kényszerbetegség

  • Szorongást megelőző személyiségzavar: Erős érzékenység a (valós vagy feltételezett) kritikák iránt, az elutasítástól való félelem, az alacsonyabbrendűség érzése A fokozott biztonság iránti igény kielégítése érdekében néha a mindennapi életben jelentős korlátozásokat fogadnak el (elkerülő magatartás). Lásd: szorongásos zavar
  • Aszténikus (függő) személyiségzavar: Tehetetlenség és más emberektől való függőség érzése, képtelenség önálló döntéseket hozni Hajlam, hogy túl engedékeny legyen másokkal szemben az elutasítás elkerülése érdekében.
  • Sajátos viselkedés (A klaszter): Paranoid, Schizoid Personality Disorder
  • Érzelmi-drámai viselkedés (B klaszter): Disszociális, érzelmileg instabil, hisztionikus személyiségzavar
  • Szorongást elkerülő magatartás (C klaszter): Szorongó, anankasztikus, passzív-agresszív, aszténikus személyiségzavar