Meghatározás
A köhögés az egyik leggyakoribb tünet mind gyermekeknél, mind felnőtteknél, következésképpen rendszeres oka orvoshoz fordulni. Leggyakrabban a köhögés a légzőszervi megbetegedések tünete (torok, garat, orr, légcső) vagy a tüdő. Általános szabály, hogy a köhögés ártalmatlan, többnyire vírusfertőzés jele, de súlyos vagy veszélyes betegségek köhögéssel is megnyilvánulhatnak.
Ehhez fontos figyelni bizonyos figyelmeztető jelekre, például a köpetre (például nyálka vagy vér), bizonyos kiváltó tényezők (különösen allergiában és asztmában) és azok típusa köhögés vagy már régóta fennálló köhögés. Gyanús, ha a köhögés három hétnél tovább fennáll. Egyéb tünetek, mint pl láz, szintén veszélyes menetet jelezhet, és ezt részletesebb orvosi vizsgálatnak kell követnie.
Okok
A köhögést a orr, orrmelléküregek, felső vagy alsó légutak. Ott olyan specifikus receptorokat találnak, amelyek bizonyos ingerekre reagálnak, és ezáltal köhögést váltanak ki. Lehetséges okok lehetnek: hideg levegő, belélegzett részecskék (például füst vagy por), megnövekedett nyálka, citromsav, valamint egyéb idegen és néhány endogén anyag, például gyulladásos anyag (például bradikinin, tachykinin és prosztaglandin E2), amelyeket a szervezet felszabadít gyulladásos reakciók során, azaz többek között fertőzések során.
A tizedik koponyaidegen (nervus vagus) keresztül az inger a receptorból a agy, ahol a köhögés megindul. Ez elsősorban a agy szár és reflexnek számít; a köhögés tehát nem önkényesen ellenőrizhető esemény. A köhögés célja a légutak amikor a többi, bármikor aktív mechanizmus meghibásodik.
Normális esetben az úgynevezett csilló mozgása hámszövet, amely az egész vonalat vonja be légutak, elegendő a nyálka és az idegen testek eltávolítására. A nyálkát a szájüreg az azonos irányba ritmikusan verő mikroszkopikus szőrszálak által. Ez a hatás nem elégséges nagyon viszkózus nyálkahártya esetén, mint például a muscoviscidosis esetén, vagy ha a nyálka növekedése tapasztalható. A nyálkát fel kell köhögni.
A sorozat összes cikke:
