Mi az a haptoglobin?
A haptoglobin fontos fehérje a vérplazmában, és főként a májban termelődik. Egyrészt a hemoglobin transzportfehérjeként, másrészt úgynevezett akut fázis fehérjeként szolgál:
Hemoglobin transzporter
Akut fázis fehérje
Az akut fázis fehérjéket a szervezet a fertőzések elleni védekezés részeként termeli. Támogatják az immunrendszert és biztosítják, hogy a fertőzés ne terjedhessen tovább. A haptoglobinon kívül körülbelül 30 másik akut fázisú fehérje létezik.
Mikor határozzák meg a haptoglobint?
A múltban a haptoglobint apasági tesztekkel határozták meg. A haptoglobinnak három különböző altípusa van, amelyek szerkezetükben kissé eltérnek. Az, hogy valakinek melyik altípusa van a testében, genetikailag meghatározott. A DNS-elemzéseket azonban ma már széles körben használják az apaság meghatározására.
Haptoglobin – normál érték
A haptoglobinszintet általában a vérszérumban határozzák meg. A betegnek nem kell éheznie ahhoz, hogy vérmintát lehessen venni. Az életkortól és bizonyos esetekben a nemtől függően a következő standard értékek érvényesek (milligramm per deciliterben):
|
női |
férfi |
|
|
12 hónap |
2-300 mg/dl |
2-300 mg/dl |
|
10 év |
27-183 mg/dl |
8-172 mg/dl |
|
16 év |
38-205 mg/dl |
17-213 mg/dl |
|
25 év |
49-218 mg/dl |
34-227 mg/dl |
|
50 év |
59-237 mg/dl |
47-246 mg/dl |
|
70 év |
65-260 mg/dl |
46-266 mg/dl |
Mivel az újszülöttek csak a harmadik-negyedik hónaptól termelnek haptoglobint, hemolízis gyanúja esetén más markereket kell alkalmazni.
Mikor alacsony a haptoglobin?
- Veleszületett enzimhibák (például piruvát-kináz-hiány)
- Hemoglobinopátiák (a hemoglobin képződésének zavarával járó betegségek, például sarlósejtes vérszegénység)
- Autoimmun betegségek (például szisztémás lupus erythematosus)
- Anyagcserezavarok (például Zieve-szindróma)
- Fertőző betegségek (pl. malária)
- A kis erek betegségei (mikroangiopátiák, például hemolitikus urémiás szindróma)
- Bizonyos gyógyszerek (például penicillin, szulfonamidok)
Ha a haptoglobin szintje alacsony, akkor a májértékeket is meg kell vizsgálni. Funkcionális gyengeségre és ezáltal a plazmafehérje képződésének csökkenésére utalhatnak.
A haptoglobin hemolízis markerként a ritka, de súlyos HELLP-szindróma terhesség alatti diagnosztizálásában is segít. Ez a hemolízis mellett a májértékek növekedéséhez és a vérlemezkék (trombociták) számának csökkenéséhez is vezet. Ez a veszélyes triász többek között belső vérzést is okozhat, és a gyermek és az anya életébe is kerülhet.
A haptoglobin az egyik akut fázisú fehérje, és a szervezetből gyulladás során szabadul fel. Ez azonban nem túl konkrét. Ezért, ha gyulladás gyanúja merül fel, más értékeket, például C-reaktív fehérjét (CRP) is meghatároznak.
A gyulladásos reakciók mellett a daganatok és az epe felhalmozódása (cholestasis) az akut fázisú fehérjék, például a haptoglobin vérképének emelkedését is okozzák.
Mi a teendő, ha a haptoglobin emelkedett vagy csökkent?
A megváltozott mért értékeket lehetőség szerint az ok szerint kezeljük.
Alacsony értékek esetén további vizsgálatokra is szükség van. A gyors cselekvés különösen fontos HELLP-szindróma esetén. Ha az alacsony haptoglobinszint súlyos vérszegénységet jelez, vérátömlesztésre lehet szükség.
