Rövid áttekintés
- Tünetek: Nincsenek specifikus tünetek, általában hosszú ideig egyáltalán nem, a vizelet elszíneződése a vér keveredése miatt, a húgyhólyag ürítésének zavarai, például gyakori vizelés, fájdalom vizelés közben
- A betegség lefolyása és prognózisa: Minél korábbi a diagnózis, annál jobb a prognózis; ha a hólyagrák nem az izomszövetben van, jobbak a gyógyulási esélyek, stádiumtól függően általában terápiával kezelhető.
- Okok és kockázati tényezők: Fő kockázati tényező a dohányzás, a veszélyes anyagokkal való érintkezés mellett (pl. foglalkozási), krónikus hólyagfertőzések, bizonyos gyógyszerek
- Diagnózis: Orvosi interjú, fizikális vizsgálat, vizeletvizsgálat, cisztoszkópia, biopszia, képalkotó eljárások, például számítógépes tomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI), röntgen
- Kezelés: A daganat típusától és stádiumától függően: daganat eltávolítása cisztoszkópiával, nyílt műtét, hólyagcsepegés, kemoterápia és/vagy sugárterápia, valamint immunterápia lehetséges
Mi a hólyagrák?
A húgyhólyagrák (hólyagrák) a húgyhólyag falának rosszindulatú daganata. Az esetek túlnyomó többségében a húgyhólyag nyálkahártyájából (urothelium) származik. Az orvosok ezután uroteliális daganatokról beszélnek.
A hólyagrákban megváltozott sejtek képződnek, amelyek gyorsabban osztódnak, mint a normál, egészséges sejtek. Ha ezek a megváltozott sejtek más szervekbe és más szövetekbe is eljutnak, lehetséges, hogy ott leánydaganatot (áttétet) képeznek.
Világszerte a hólyagrák a hetedik leggyakoribb rák. 25 éves korig a hólyagrák nagyon ritka mindkét nemnél, és azonos gyakorisággal fordul elő. A hólyagdaganat kockázata az életkorral növekszik, és még inkább a férfiaknál. A férfiak átlagosan 75 évesek a diagnózis idején, a nők pedig körülbelül 76 évesek.
Hogyan nyilvánul meg a húgyhólyagrák?
A legtöbb rosszindulatú daganathoz hasonlóan a húgyhólyagráknak nincsenek specifikus tünetei. Emiatt lehetséges, hogy a tünetek hátterében a húgyhólyagrák, valamint számos más húgyúti betegség áll.
Ennek ellenére, ha ezeket a húgyhólyagrák tüneteit tapasztalja, mindig tanácsos orvoshoz fordulni.
A következő tünetek néha húgyhólyagrákra utalnak:
- Vér a vizeletben: A húgyhólyag daganatának leggyakoribb figyelmeztető jele a vizelet vörösestől barnáig terjedő elszíneződése, amely nem feltétlenül állandó és általában fájdalommentes. Ezt a vizeletben lévő kis mennyiségű vér okozza. Ha ez szabad szemmel látható, akkor a hólyagrák általában előrehaladottabb stádiumban van, mint ha a vér még nem színezte el a vizeletet.
- Gyakori vizelés: tisztázni kell a vizeletürítési tüneteket, mint például a megnövekedett vizelési inger és a gyakori, kis mennyiségű vizeletürítés (pollakiuria). Egyes esetekben a húgyhólyag daganatára utalnak.
- Hólyagürítési zavarok: Az orvosok dysuriának nevezik. A vizeletürítés nehéz, és gyakran csak csöpögőn és szikkadtan működik. Néha ez fájdalommal jár. Sokan ezeket a tüneteket cystitisként értelmezik.
- Fájdalom: Ha nyilvánvaló ok nélkül fáj az oldalsó, óvatosan kell eljárni, itt orvoshoz kell fordulni. Ennek az az oka, hogy a fájdalom gyakran csak a hólyagrák nagyon előrehaladott stádiumában jelentkezik. Ekkor a hólyagdaganat már szűkíti az uretereket vagy a húgycsövet.
- Gyulladások: A krónikus hólyaggyulladások hólyagrákra utalhatnak, különösen, ha az antibiotikum-kezelés sikertelen.
A húgyhólyagrák gyógyítható?
A húgyhólyagrák gyógyulásának esélye több tényezőtől függ. Ezek tartalmazzák:
- Mennyire előrehaladott a daganat? Felszínes, vagy mélyebb szöveti struktúrákból ered? Átterjedt már más struktúrákra vagy szervekre?
- Ez egy agresszívan növekvő hólyagrák?
- A nyirokcsomók érintettek, vagy már vannak áttétek?
A legtöbb húgyhólyagrákos beteg a diagnózis idején korai stádiumban van. A gyógyulási kilátások ilyenkor kedvezőek, mert a daganatok ebben a szakaszában viszonylag ritkán képeznek leánydaganatot (áttétet), és a rák általában műtéttel teljesen eltávolítható.
Ha a daganatsejtek már túlnőttek a húgyhólyagon, vagy távoli áttétek vannak a tüdőben, a májban vagy a csontvázban, tovább csökken a hólyagrák túlélési esélye. Ezért fontos, hogy a húgyhólyagrákot a lehető leghamarabb diagnosztizálják és kezeljék az orvos.
Mivel a húgyhólyagrák eltávolítása után néha kiújul, rendszeres utóellenőrzésre van szükség. Ez lehetővé teszi a lehetséges kiújulások (relapszusok) korai felismerését és kezelését.
Ha nem kezelik, semmi sem akadályozza meg a hólyagrák terjedését. Emiatt a rosszindulatú daganat előrehaladtával metasztázisokhoz vezet a szervezetben, és előbb-utóbb halálhoz vezet.
Mi okozza a hólyagrákot?
Az esetek 90 százalékában a hólyagrák az urotheliumból származik. Ezek a nyálkahártya bizonyos szövetrétegei, amelyek a húgyhólyagot, valamint más húgyutakat, például az uretert vagy a húgycsövet borítják. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelik a hólyagrák kockázatát – gyakran külső hatások.
A tüdőrákhoz hasonlóan a dohányzás a hólyagrák jelentős kockázati tényezője. A cigarettafüstből származó káros anyagok bejutnak a vérbe, a vesék pedig kiszűrik őket a vérből. A vizelettel együtt bejutnak a hólyagba, ahol addig fejtik ki káros hatásukat, amíg a szervezet újra ki nem választja őket.
Orvosi szakértők becslése szerint az összes húgyhólyagrák körülbelül 50 százaléka a dohányzás következménye. A húgyhólyagrák kockázata kétszer-hatszor nagyobb a dohányosoknál, mint a nemdohányzókban, attól függően, hogy mennyi ideig és mennyit dohányzik. Tehát, ha abbahagyja a dohányzást, csökkenti a hólyagrák kockázatát.
Vegyi anyagok
Bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség szintén növeli a hólyagrák kockázatát. Különösen veszélyesek az aromás aminok, amelyek rákkeltőnek minősülnek. Korábban elsősorban a vegyiparban, a gumi-, textil- vagy bőriparban, valamint a festészetben használták őket.
A vegyszerek és a húgyhólyagrák közötti kapcsolat már egy ideje ismert. A munkahelyeken ezért az ilyen vegyszereket manapság csak szigorú biztonsági óvintézkedések mellett alkalmazzák. Néha teljesen betiltják őket. Ez azonban nem minden országban van így.
A húgyhólyagrák is nagyon lassan fejlődik ki – akár 40 év is eltelhet a vegyi anyagoknak való kitettség és a hólyagrák kialakulása között (latencia időszak).
Ezért előfordulhat, hogy a hólyagrák olyan embereknél fordul elő, akik régóta dolgoztak ilyen vegyszerekkel. Az aromás aminokon kívül vannak más vegyszerek is, amelyek valószínűleg szerepet játszanak a hólyagrák kialakulásában.
Krónikus hólyagfertőzések
A krónikus hólyagfertőzésekről azt is gondolják, hogy a hólyagrák kockázati tényezői. Például gyakori hólyagfertőzések fordulnak elő húgyúti katéterrel rendelkező embereknél.
A húgyhólyagrák kockázatát növelő gyógyszerek
Egyéb fertőző betegségek
Néhány régóta fennálló fertőző betegség a húgyhólyagrákhoz kapcsolódik. Az egyik példa a schistoszómákkal (páros mételyekkel) való fertőzés, amelyek a trópusokon és a szubtrópusokon találhatók. A schistosomiasis betegséget okozzák, amely néha a húgyhólyagot és a húgycsövet érinti (urogenitális schistosomiasis).
Hogyan diagnosztizálható a húgyhólyagrák?
A húgyhólyagrák általában alig vagy egyáltalán nem okoz tüneteket. Ráadásul a hólyagrák tünetei eleinte annyira nem specifikusak, hogy más betegségek is szóba jöhetnek.
Ha azonban vér van a vizeletben, vagy a húgyhólyag-irritáció tünetei továbbra is fennállnak, érdemes orvoshoz – lehetőleg háziorvoshoz vagy urológushoz – fordulni. Ennek az az oka, hogy minél korábban diagnosztizálják a húgyhólyagrákot, annál jobban kezelhető.
Konzultáció az orvossal
Az orvos először megkérdezi Önt megfigyeléseiről és panaszairól (kórtörténete). Ez magában foglalja például a következő szempontokról szóló információkat:
- A vizelet elszíneződése
- Fokozott vizelési inger
- Munkahelyi érintkezés vegyi anyagokkal
- Dohányzó
- Egyéb meglévő betegségek
vizsgálatok
Ezután az orvos fizikális vizsgálatot végez. Csak a nagyon nagy hólyagdaganatok tapinthatók a hasfalon, a végbélen vagy a hüvelyen keresztül. Vizeletmintát is megvizsgál, amely általában vért mutat a vizeletben. Ezenkívül a vizelet részletesebb laboratóriumi vizsgálata rosszindulatú sejtek kimutatására (vizelet citológia) történik.
Vannak bizonyos markerek a vizeletben. Ezen markerek meghatározása alapján az orvos megbecsüli, hogy van-e hólyagrák vagy sem. Ezek a gyorstesztként is elérhető tesztek azonban még nem elég pontosak az eredményükben. Emiatt sok orvos nem használja őket diagnózisra vagy korai felismerésre, mivel az eredmény nem elég meggyőző.
Ha a hólyagrák gyanúja beigazolódik, az orvos általában cisztoszkópiát javasol. Ebből a célból helyi érzéstelenítőt, vagy ha kell valami nyugtatót, vagy általános érzéstelenítőt kap a beteg.
A cisztoszkópia során az orvos a húgycsövön keresztül egy speciális műszert (cisztoszkópot) helyez be, amely lehetővé teszi a hólyag belsejének vizsgálatát. Ez a vizsgálat lehetővé teszi az orvos számára, hogy felmérje, milyen mélyen hatol be a daganat a húgyhólyag nyálkahártyájába.
A hólyagrák diagnózisát a gyanús szövetből szövetminta (biopszia) vételével lehet megerősíteni. A cisztoszkópia során az orvos elektromos pergővel (a hólyag transzuretrális elektroreszekciója, TUR-B) eltávolítja a szövetmintát. A kisméretű, felületesen növekvő daganatok olykor teljesen eltávolíthatók ily módon. Ezután egy patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a sejteket.
Példák:
- A máj ultrahangja
- A mellkas röntgenfelvétele
- A hasüreg számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotása (MRI).
- Csontszcintigráfia csontáttétek gyanúja esetén
Hogyan kezelik a hólyagrákot?
A rákterápiában általában a különböző tudományágak szakemberei dolgoznak szorosan együtt, például sebészek, urológusok, onkológusok és pszichológusok. Fontos, hogy jól tájékozott legyen a rákról és a kezelési lehetőségekről, hogy meghozhassa az Ön számára megfelelő döntéseket. Feltétlenül tegyél fel kérdéseket, ha valamit nem értesz.
Általában a húgyhólyagrák kezelése azon alapul, hogy a daganat az izomszövetben van-e, vagy csak felületes.
Endoszkópos műtét (TUR) – a daganat eltávolítása
Az érintettek körülbelül 75 százalékánál a daganat felületes. Ez azt jelenti, hogy a hólyagrák csak a hólyag nyálkahártyájában van, és még nem érte el a hólyag izmait. Ezután cisztoszkópia során cisztoszkóp segítségével eltávolítható. A sebész elektromos hurokkal rétegenként távolítja el a daganatot. Itt nincs szükség hasi metszésre.
A műtét után az eltávolított szövet finomszöveti vizsgálata történik. Ez lehetővé teszi annak meghatározását, hogy lehetséges volt-e a daganat „egészséges állapotban”, azaz teljesen eltávolítani.
Kockázatfüggő instillációs kezelés
Az orvosok egy húgyhólyagkatéteren keresztül közvetlenül a hólyagba juttatják az oldatot. Ez az oldat általában egy bizonyos ideig (általában két óráig) ott marad, majd a hólyagon keresztül kiválasztódik. A kockázattól függően különböző megoldásokat alkalmaznak:
- Helyi kemoterápia a TUR után: A betegek közvetlenül a műtét után megelőző rákellenes gyógyszereket kapnak, amelyeket kemoterápiás szerekként ismernek. Az orvos a cisztoszkópia (intravezikális kemoterápia) során közvetlenül a hólyagba öblíti őket.
- Helyi immunterápia a TUR után: Ezenkívül az orvosok gyakran alkalmazzák a Bacillus Calmette-Guérin (BCG) tuberkulózis elleni oltást, és közvetlenül a hólyagba juttatják. A vakcina intenzív immunválaszt vált ki a szervezetben, amely néha felveszi a harcot a daganatos sejtekkel.
Bizonyos esetekben ezt az indukciós fázist egy úgynevezett karbantartási szakasz követi, amely több hónaptól évekig tart.
A hólyag eltávolítása (cisztektómia)
Egyes betegeknél a hólyagrák mélyebbre nőtt a falba és már az izomba. Ebben az esetben nagy sebészeti beavatkozásra van szükség, amelynek során a sebészek eltávolítják a hólyag egy részét vagy egészét (cystectomia). Ezt a műtétet nyíltan, laparoszkóppal (laparoszkópiával) vagy robot segítségével végezzük.
Ezenkívül az orvosok eltávolítják a környező nyirokcsomókat. Ez csökkenti annak a kockázatát, hogy a betegség az érintett nyirokcsomókon keresztül ismét továbbterjedjen.
Férfiaknál a sebészek egyszerre távolítják el a prosztatát és az ondóhólyagokat, a húgycső daganatos érintettsége esetén pedig a húgycsövet is. Előrehaladott hólyagrákban szenvedő nőknél a méhet, a petefészket, a hüvelyfal egy részét és általában a húgycsövet eltávolítják.
A legegyszerűbb forma a két ureter beültetése a vékony- vagy vastagbél egy körülbelül 15 centiméter hosszú, eltávolított darabjába. Az orvosok ennek a béldarabnak a nyitott végét a hasi bőrön (ileum vezetéken) keresztül vezetik le. Mivel a vizelet elvezetésének ilyen formájával mindig kifolyik a hasi nyíláson a vizelet, az érintett személy mindig vizeletzsákot visel.
Egy másik lehetőség egy „új” hólyag (neoblader) kialakítása. Ebben az esetben az orvosok gyűjtőzsákot képeznek a bél egy eltávolított részéből, és összekapcsolják a húgycsővel. Ennek előfeltétele, hogy a húgyhólyagból a húgycsőbe történő átmenet a finomszöveti vizsgálat során rosszindulatú sejtektől mentes legyen. Ellenkező esetben a húgycső eltávolítása is szükséges.
Ezenkívül lehetőség van a vesemedence mindkét ureterének a vastagbél utolsó részéhez történő csatlakoztatására (ureterosigmoidostomia). Ezután a vizelet kiürül a székletürítés során.
Kemoterápia és immunterápia
A mélyebb szövetekbe (izmokba) már behatolt hólyagrák miatt a hólyag részleges vagy teljes eltávolítása mellett sok ilyen beteg kemoterápiát is kap a műtét előtt és után. Ennek célja a túlélés javítása.
Előfordul, hogy a hólyag eltávolítása nem lehetséges, vagy a beteg elutasítja a műtétet – ebben az esetben a kemoterápia is szóba jöhet, amely az egész szervezetet érinti, és a daganatsejtek eltávolítására szolgál (szisztémás terápia).
A kemoterápia akkor is segít a hólyagrákban, ha a daganat már messze előrehaladott állapotban van (például ha a hasüreg nyirokcsomóira vagy más szervekre is átterjedt). A terápia enyhíti a tüneteket, élethosszabbító hatású.
Sugárkezelés
A húgyhólyagrák érzékeny a sugárzásra – a daganatsejtek gyakran teljesen elpusztulhatnak a sugárzás hatására. A sugárkezelés a hólyag eltávolításának alternatívája – így a hólyag néha megőrzhető.
Általában a sugárkezelés és a kemoterápia kombinációja van. Az alkalmazott gyógyszerek (citosztatikumok) még érzékenyebbé teszik a daganatot a sugárzásra. Az orvosok ezt radiokemoterápiának nevezik. A sugárzás gyakran több hétig tart, és általában naponta néhány percig adják.
Rehabilitáció és utógondozás
Főleg hólyagrákos betegeknél cisztektómia és alternatív vizelet-elterelés után, vagy újhólyag esetén sok esetben utókezelésre van szükség. Itt az érintettek vizeletürítéssel kapcsolatos támogatást kapnak, például fizioterápia formájában, valamint a mesterséges vizeletkivezető csatornákkal kapcsolatos képzéseken.
Szintén fontos, hogy az érintettek rendszeresen járjanak utóellenőrzésre. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy korai stádiumban felismerjék, van-e visszaesés a hólyagrákban. De azt is meg kell nézni, hogy vannak-e szövődmények, milyen jól áll az érintett személy a terápiával, és hogy lehetnek-e mellékhatásai. Az ellenőrző időpontok ritmusa a kockázattól függ.
Megelőzhető a húgyhólyagrák?
A húgyhólyagrák megelőzése érdekében a legfontosabb az aktív és passzív dohányzás minimalizálása. Ideális esetben teljesen fel kell hagynia a dohányzással, mivel ez csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát.
Ha olyan munkája van, ahol veszélyes anyagokkal érintkezik, fontos, hogy tartsa be a biztonsági szabályokat. Ne feledje, hogy a veszélyes anyagokkal való érintkezéstől a rák kialakulásáig eltelt idő nagyon hosszú lehet (akár 40 év).
