A hátsó vagális törzs a vagus ideg különösen a vesék parasimpatikus beidegzésében való részvételével és gyomor. A hátsó vagális ideg visceromotoros rostjai részben szabályozzák a hasi szervek akaratlan szervi aktivitását. A hátsó vagális törzs meghibásodása a vesék és a gyomor.
Mi a hátsó vagális törzs?
A vagus ideg a tizedik koponyaidegnek és a parasimpatikus legnagyobb idegének is tekinthető idegrendszer. Ágai parasimpatikusan szabályozzák a hasi és mellkasi szervek minden tevékenységét. A „Nervus vagus” szó szerinti fordításban „mozgó ideget” jelent. A hátsó vagális törzs a vagus ideg hogy a nyelőcsőfonatból ered. Ez a nyelőcső idegfonata, amelyből a truncus származik a mellkasi bemenet és a rekeszizom között. Az elülső vagális ideg is ebből a plexusból ered, mindkét idegág szálakat cserél. A nyelőcsőfonat a vagus ideggel együtt a nyelőcső területére bocsátja ki a rostokat, gyomorfonttá válik és összekapcsolódik a szívfonattal. Maga a hátsó vagális törzs paraszimpatikus vegetatív minőséggel ad különböző idegágakat. A rami gastrici mellett rami coeliacit és rami renales-t küld. A „posterior” elnevezéssel összhangban a vagus idegrész beidegzi a gyomor, míg a truncus vagalis anterior paraszimpatikus és visceromotoros módon innerválja a gyomor elülső felületét. Maga a vagus ideg általános szomatoszenzoros, valamint általános visceromotoros és speciális visceromotoros rostokat tartalmaz. Ezenkívül általános viszceroszenzitív és speciális viszceroszenzitív szálrészeket is tartalmaz.
Anatómia és felépítés
A hátsó vagális truncus a vagus ideg paraszimpatikus rostjait hordozza, amelyek a medulla oblongatából származnak. A kapcsolódó mag általános visceromotoros rostokból áll, és a magban afferens szenzoros rostok szabályozzák a nucleus tractus solitarii és hypothalamus. Ennek megfelelően a trunci vagalis általános viszceroszenzitív és parasimpatikus idegrostokból áll. Együtt ellátják a gyomor hasi szerveit, vese, hasnyálmirigy, máj, epehólyag és a belek. A hátsó vagális törzs egy jobb vagus ideg, amely a nyelőcső jobb oldalán fut a bal vagus ideggel együtt. Az embrionális fejlődés során a gyomor forgása miatt a jobb vagus ideg hátul folytatódik. Ezzel szemben a bal vagus ideg előre halad. A két csonka rostjai cserébe vannak egymással. Így a hátsó vagális truncus az elülső vagus truncus rostjait is tartalmazza. A nyelőcsővel a hátsó vagális truncus áthalad a nyelőcső hiatusán, amely egy nyílás a diafragma. Ezután az ideg hasad. A hasított rostok kisebb része a ramus gastricus lesz, amely a gyomorra húzódik, és kialakul a nyelőcsőfonat. A hasítás után a rostok nagy része a ramus coeliacust képezi, amely hozzájárul a lisztérzékenységhez.
Funkció és feladatok
A vagus ideg parasimpatikusan szabályozza a mellkasi, valamint a hasi szerveket. Ez a paraszimpatikus szerv beidegzése megfelel az autonóm beidegzésnek. Az autonóm idegrendszer egy autonóm idegrendszer, amely autonómiáját a szervek biológiailag meghatározott, automatikus folyamataiból meríti. A paraszimpatikus vegetatív szabályozást az emberek nem feltétlenül tudatosan érzékelik, és elkerüli a közvetlen akarati hatást. A truncus vagalis posterior rostokat tartalmaz a viszkeroefferens jelek továbbítására. Például a hátsó vagális törzs a paraszimpatikus ramival részt vesz a hátsó gyomorfelületi aktivitásban és a vese aktivitásában. A trunci viszceroszenzitív rostjain keresztül az autonóm idegrendszer állandóan tisztában van a szervi aktivitással, és azt szabályozási módon ki tudja igazítani. Mint minden vegetatív idegrost, a hátsó vagális truncusé is szükséges a túléléshez. A vagus ideg rostokat küld mind a sima, mind a harántcsíkolt izmokba, így az egyik legrelevánsabb idegek a hasi szervek aktivitásának szabályozására. A medulla oblongata és a spinalis magja spinalis nervi trigemini található. Ez a mag tartalmazza a vagus ideg általános szomatoszenzitív rostjait. A medulla oblongata az általános vagus visceromotoros rostok, a dorsalis nucleus nervi vagi eredete is. Speciális vagus visceromotoros rostok származnak a nucleus ambiguus-ból, amely szintén a medulla oblongatában található. Ezzel szemben az általános és speciális viszceroszenzitív vagus rostok a nucleus tractus solitarii-ból származnak.
Betegségek
A patofiziológiában viszonylag gyakori jelenség a vagus ideg összenyomódása. Az ideg összenyomódása vagy megrekedése a hátsó hüvely törzsének diszfunkcióját eredményezheti. A vagus ideg idegszálait a atlasz, amely az első közelében van nyaki csigolya. Amikor az atlasz rosszul illeszkedik, a tömörítések gyakoriak, mert a vagus idegrostok ebben az esetben elakadhatnak az atlasznál. Szigorú atlasz az eltérések nyomást gyakorolnak a vagus idegre, irritálva az ideget. Ez funkcionális károsodást eredményezhet. A vagus kompresszió leggyakoribb tünetei a következők hányinger, túlsavasodás or szédülés. Kísérő tünetek lehetnek arcvörösség, túlzott szívverés és nyak fájdalomés fejfájás. Ezenkívül a vagus kompresszió gyakori tünetei közé tartozik a nyelési nehézség, izzadás, alvászavarok, székrekedés or hasmenés, valamint a pajzsmirigy és vese problémák. A hátsó truncus vagalis meghibásodása kifejezetten gyomor- és veseszabályozási panaszokat eredményez. A hátsó vagális törzs elszigetelt hibái ritkák. Legalább az elülső vagális törzs érintett. A vegetatív idegrendszerben ritkán alakul ki elsődleges betegség. Az autonóm minden károsodása idegek általában mechanikus vagy traumatikus, és ennek oka lehet például a baleseti elváltozások gerincvelő. Az autonóm idegrendszer teljes kudarca halálhoz vezet, és nem gyakori. A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer együttesen alkotja az autonóm idegrendszert, és antagonista kapcsolatban állnak egymással. Rostjaik kölcsönhatásával szabályozzák egymást. Ezért a két szálminőség egyikének meghibásodása már megtörténhet vezet súlyos szervi diszfunkcióhoz, amely az adott antagonista hiperaktivitásában nyilvánul meg.
