Bevezetés
Mivel a „nyaki gerinc szindróma” gyűjtőfogalom fájdalom a nyaki gerincben, de nem képvisel meghatározott klinikai képet, nehéz egységes gyakorlatokat megfogalmazni. A tüneteket kiváltó struktúrától függően különböző megközelítések léteznek. A fizioterápiás kezelés során a struktúrát először konkrét megállapításokkal kell meghatározni. A nyaki gerinc szindrómának azonban vannak tipikus okai, amelyek egyszerű gyakorlatokkal meglehetősen gyorsan javíthatók.
A betegség rövid leírása
Hangsúlyozni kell, hogy a nyaki gerinc szindróma a tünetek leírása és nem egyértelmű diagnózis. A nyaki gerinc szindróma kifejezés nem nyújt információt az érintett struktúrákról vagy egyéb okairól fájdalom vagy funkcióvesztés a nyaki gerinc régiójában. A nyaki gerinc szindróma gyakran fordul elő olyan embereknél, akik például számítógépnél dolgoznak, vagy állandóan feltételeznek egy bizonyosat fej helyzetbe.
A nyaki gerinc fő károsodása megnő kitolódás, amely az áll előrehaladásával jár és így a nyújtás az első nyaki izmok és a felső nyaki gerinc összenyomódása a hátsó régióban. Az áll és a nyaki gödrök közötti távolság megnő. Ha nyaki gerinc szindrómája van, mert gyakran találja magát ebben a helyzetben, akkor tudatosan meg kell próbálnia elkerülni ezt a helyzetet a mindennapi életben a gerinc enyhítése érdekében. Vannak egyszerű gyakorlatok, amelyek ellensúlyozzák a kitolódás.
A fizioterápiás beavatkozás (gyakorlatok) leírása
Az első gyakorlathoz - a visszahúzáshoz - hasznos, ha kezdetben hozzáadunk egy tükröt az önkorrekcióhoz. A kontrakció ellenmozgását hajtjuk végre. A beteg egyenesen, egyenesen áll, vagy egyenesen ül egy széken.
Előretekintve állát most a nyak mintha a kettős áll. A hátsó rész fej és a nyaki gerinc felső része kinyúlik, a gerinc kiegyenesedik. Fontos, hogy a mozgás csak a nyaki gerincből származzon, és hogy a felsőtest stabil maradjon az űrben.
Ez a gyakorlat a behúzva hátul vagy akár a karokba sugározhat, ami nem feltétlenül rossz mindaddig, amíg a tünetek nem romlanak. (Kérjük, konzultáljon terapeutájával!) A gyakorlatot egymás után körülbelül 10-szer lehet elvégezni, és ha jó, akkor naponta többször megismételni.
A visszahúzás hatásának növelése érdekében kézzel a kéz mozgatásával könnyű nyomást gyakorolhat a mozgás végén. Ehhez helyezze a hüvelykujj és az index közötti helyet ujj az állon, és tartsa a alsókar minél párhuzamosabb a padlóval. Az aktív mozgás végén óvatosan tolja vissza az állát.
Egy hasonló gyakorlat inkább a nyaki gerinc erősítését szolgálja, mint a nyaki gerinc mozgósítását, de a nyaki gerinc szindróma esetén is hasznos lehet. A beteg visszahúzást hajt végre (a fentiek szerint), és például egy törülközőt ellenállásként a kezével a háta mögött tarthat. fej. A törülközőnek állandóan érintkeznie kell a fej hátsó részével, és kissé feszesnek kell lennie.
Most enyhe nyomás ellen hajtja végre a mozgást. Az ismétlések száma nem változik az 1. gyakorlathoz képest. Használhatja a törülközőt is a mozgás végén, hogy enyhe nyomást fejtsen ki a feje hátsó részén, és tartsa a feszültséget a fejjel.
Ennek eredménye az izometrikus feszültség, vagyis az izmokat úgy edzik, hogy nem lát semmilyen mozgást. A végső helyzetet körülbelül 5-10 másodpercig tartják, majd oldják a feszültséget. A gyakorlatot körülbelül 10-szer meg lehet ismételni.
Fontos, hogy a törülköző a feje alsó hátsó részének feküdjön, ne a fejében nyak. Ha a páciensnek még autóvezetés közben is jelentkeznek a nyaki gerinc szindróma tünetei, ez a gyakorlat nagyon alkalmas. A törülköző ellenállása helyett a fejtámla nagyon jól használható.
Körülbelül 5-10 másodpercig tartja a feszültséget, majd újra oldja. A gyakorlat napi 10 alkalommal megismételhető. A nyaki gerinc szindróma további oka a karok / vállak kedvezőtlen testtartása is lehet.
A mindennapi életben hajlamosak vagyunk gyakrabban a testünkkel a kezünkkel dolgozni, a vállakat egyre jobban előrehúzva. A feszültség és a stressz gyakran öntudatlan, görcsös vállemelkedéshez vezet. A váll és nyak az izmok megfeszülnek és fájni kezdenek.
A tünetek enyhítésére szolgáló gyakorlatok könnyű vállkörözéssel kezdődnek. Függőleges ülő vagy álló helyzetben a beteg hagyja, hogy a karok lazán, oldalra lógjanak a testen, és elkezdjen körözni a vállakkal. A hátrafelé történő körözés a legalkalmasabb módszer, mert a nyaki gerinc szindróma nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha a vállakat előre húzzák (kitolódás), a hátrafelé történő körözés pedig enyhíti a stresszes struktúrákat. A körözés felváltva is elvégezhető a jobb és a bal oldalon.
A következő lépés a saját feszült testtartás érzékelésének gyakorlása és az izmok felrobbantása a váll megfeszítésével, majd elengedésével. Ehhez tudatosan húzza a vállait messze a füle felé, tartsa néhány másodpercig a feszültséget, majd hagyja, hogy a vállad ismét nagyon lazán süllyedjen a kilégzés során, érezd, hogyan növekszik megint a füled és a vállad közötti távolság. A gyakorlatot egymás után körülbelül 10 alkalommal hajthatjuk végre.
A mozgás nagyon alkalmas a lazításra nyaki izmok, amelyek gyakran feszültek a nyaki gerinc szindrómában. A mindennapi életben gyakran egyoldalú testhelyzeteket alkalmazunk, amelyek károsak az izmainkra és ízületek. Az izomzat táplálkozási helyzetét rontja a mozgáshiány, ami izomfeszültséget és fájdalmas korlátozásokat vagy az izmok rövidülését eredményezi.
A fej körözése alkalmas mozgósításra és robbantásra. Az egyik oldalára billenti a fejét, mintha a telefon és a váll között lenne egy telefonkagyló, majd hagyja, hogy a feje lassan és ellenőrzött módon körözzen előre a másik oldalra. A mozgás végén a pozíció röviden megtartható.
Enyhe nyújtást érezhet. A mozgás nyugodt és ellenőrzött módon történik, nem szabad szédülést ill fájdalom (kivéve a nyújtás fájdalom). A gyakorlat közben a tekintet előre irányul, a fej nem kerül a nyakba.
Egy másik gyakorlat a nyaki gerinc szindrómában, amely szintén szolgál lazítsd a nyakat izmok, az egyszerű forgatás. A páciens egyenesen ül, vagy álló helyzetben van, és most az egyik vállát átnézi, amennyire csak lehetséges. Ezután a beteg a másik oldalra fordítja a fejét anélkül, hogy megdöntené vagy meghajlítaná, vagyis a tekintet a padlóval párhuzamos vonal mentén halad a másik oldalra.
A tekintet ismét a lehető legmesszebbre megy a vállon át a hátáig. A gyakorlatot szintén lassan és ellenőrzött módon hajtják végre, nem szabad szédülést vagy fájdalmat okoznia. Egy húzás (nyújtás fájdalom) azonban előfordulhatnak. Fontos, hogy a vállak az egész gyakorlat során egyenesek maradjanak, és ne mozogjanak vele. A mozgás a nyaki gerincben zajlik, a felsőtest stabil marad.
A sorozat összes cikke:
