A görög „genezis” „megjelenést” jelent, és orvosi kifejezésként használják a betegségek megjelenésére, valamint az új képződés fiziológiai folyamataira. Ebben az összefüggésben különösen fontos szerepet játszik az embriogenezis, amely az emberi élet keletkezését írja le.
Mi a genezis?
A görög „keletkezés” jelentése „eredet”. Ebben az összefüggésben az embriogenezis különös szerepet játszik, leírva az emberi élet keletkezését. A betegségek különböző módon jelentkeznek. Például, míg az egyik gyulladásos eredetű, a másik traumatikus eredetű. Hasonlóképpen, egy kóros jelenségnek immunológiai oka lehet, vagy még megmagyarázhatatlan eredetű lehet. A genesis orvosi kifejezést a betegség okával vagy eredetével egyetemben használják. Szó szerint lefordítva a görög „genezis” szó eredetet jelent. Az etiológia a betegségek keletkezésével foglalkozik. A kórképet meg kell különböztetni ettől az orvosi diszciplínától, amely a genezis mellett a további folyamatuk során a betegségek kialakulásával is foglalkozik. A genezis kifejezése az evolúcióbiológia kontextusában játszik szerepet, az élet szerepének megjelenése mellett. A biogenezis például az élőlények megjelenése és fejlődése. Az ontogenezis a megtermékenyített petesejtből az egyén és a felnőtt élőlény fejlődése, és az embriogenezis megfelel a embrió képződés. Tágabb értelemben a genezis kifejezést az orvostudomány minden olyan folyamatra használja, amely magában foglalja a fejlődést vagy valami újat eredményez.
Funkció és feladat
Az evolúciós-biológiai értelemben vett genezis elsősorban segít az embereknek a formában. Például az embriogenezis az embrió előtti fázisra oszlik az első és a harmadik hét között terhesség valamint a terhesség negyedik és nyolcadik hete közötti embrionális szakasz. Az embrió előtti szakaszban a zigóta blasztocisztává fejlődik. Ezt a folyamatot blasztogenezisnek is nevezik. Ezután három csíraréteg képződik, amelyek endoderma, mezoderma és entoderma néven ismertek. A sejtek tehát kezdeti differenciálódáson mentek keresztül, és belső, középső és külső rétegekre oszlanak. Az embrionális fázisban kialakulnak az embrionális szervrendszerek. Emellett az embrionális szív fejlődés, embrionális máj a fejlődés például ebben a szakaszban zajlik. Az embriogenezis olyan folyamatokat foglal magában, mint a gasztruláció és a neuruláció. A neuruláció során például a későbbiek idegrendszer alakult. Így a zigóta az embriogenezis során emberré fejlődik, mivel a kezdetben mindenható sejtek differenciálódnak az egyes testszövetekké. Az embrió előtti és az embrionális fázist a fetogenezis fejlődési lépése követi. Ez a lépés a kilencedik héten kezdődik, és magában foglalja a szervek fejlődését és a morfogenezist. Az evolúciós biológiában a morfogenezis minden olyan alakítási folyamatra utal, amely segíti az élőlényt az egyéni forma kialakításában. A fetogenezis során a szövetek is differenciálódnak. Ezt a folyamatot hisztogenezisnek is nevezik. A fetogenezis után a embrió már kifejezetten emberi alakja van. A szervek fokozatosan autonóm funkciót vesznek fel, amely megfelel fiziológiailag tervezett végső funkciójuknak. A zigóta önálló emberré fejlődésének egyes fázisai összefoglalóan a sejtfejlődés, a nidáció, az embriogenezis és a fetogenezis. A korai embriogenezis tovább osztható a primitív csíkképződésre, a gastrulációra, a chorda dorsalis fejlődésére, a neurulációra és a somite fejlődésére, valamint a görbület mozgására és a garat íve fejlődésére. Morfogenezissel és hisztogenezissel az embriogenezis a fetogenezissel összefüggésben fejeződik be.
Betegségek és rendellenességek
A bonyolult genetikai folyamatok, például az embriogenezis során mindig előfordulhatnak hibák. Emiatt az embriogenezis során fennáll bizonyos rendellenességek kockázata. Az embrionális sejtdifferenciálás és a sejtosztódás hibáit vagy genetikai diszpozíciók, vagy pedig fertőző betegségek, toxinok, szerek, sugárzás vagy hasonlók. Az embriogenetikai hibák által okozott súlyos rendellenességek az egyik leggyakoribb oka vetélés alatt terhesség. A származás oka szempontjából a genezis klinikailag szerepet játszik minden betegség esetén. Sok betegség még mindig ismeretlen eredetű. Az autoimmun genezis betegsége megfelel annak a betegségnek, amelyben a immunrendszer helytelen programozással a saját teste ellen irányul, mint például az autoimmun betegség esetén sclerosis multiplex (KISASSZONY ). A degeneratív genezis betegségeit a sejt atrófia jellemzi, mint pl Parkinson kór. A metabolikus genezis az anyagcserében előforduló betegség okaira utal, és például a betegségre utal Wilson-kór. A neoplasztikus genezisben viszont a betegség oka összefüggésben van a kontrollálatlan sejtnövekedéssel. Traumatikus genezis esetén a klinikai kép elsődleges oka ismét a sérülés. A klinikai gyakorlatban a genezis tehát minden egyes klinikai képnél jelzi, hogy az egyes tünetek miért okozhatók-e. Egy betegség egyidejűleg különböző eredetű lehet. Az MS-nek például autoimmun gyulladásos genezise van. Az etiológia egy betegség keletkezését három különböző kategória alapján azonosítja. Ezek közül az első oka néven ismert. Ez lehetővé teszi a betegség kialakulásának ok-okozati okainak megállapítását a jól tanulmányozott orvosi jelenségek esetében. Egy adott ok megadásakor a betegség úgymond bekövetkezik. Az etiológia második kategóriája valamivel bizonytalanabb. Más néven közreműködés. Itt még mindig szoros kapcsolat van az ok és a következmény között. Ha van konkrét oka, a betegség nem feltétlenül fordul elő, de dokumentáltan gyakrabban fordul elő. Az etiológia harmadik kategóriáját Correlatio-nak hívják. Ez a kategória elsősorban azoknál a betegségeknél játszik szerepet, amelyekben nincs egyértelműen kutatott ok-okozati összefüggés. A korreláció a genezis tekintetében azt jelenti, hogy az A betegségben szenvedő személy néha rendelkezik B tulajdonsággal. Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy a B tulajdonság valóban okozati összefüggésben van-e az A betegséggel.
