Endometrium abláció: meghatározás, okok, eljárás, kockázatok

Mi az endometrium abláció?

A méhnyálkahártya ablációja során a méh nyálkahártyája nagyon magas hő hatására a méhfal izmaiig szklerózisosodik. A folyamat során a kezelt szövet elhal. Ritka esetekben a nagy meleg helyett erős hideget használnak.

Az eljárás ellensúlyozza a nyálkahártya havi ciklusban történő újbóli felhalmozódását, és ezzel a menstruációt a normál szintre csökkenti, vagy akár teljesen meg is akadályozza.

Az endometriális abláció a méh műtéti eltávolításának (histerectomia) alternatívája, amely kevesebb szövődményt jelent. Különbséget kell tenni az első és a második generációs eljárások között:

Első generációs eljárások

  • Reszekció reszekciós hurokkal: Az elektromos áramot dróthurokon vezetik át és felmelegítik, így a méh nyálkahártyája szklerózisra kerülhet vele.
  • Lézeres abláció ND:YAG lézerrel: a lézerek eltüntetik a nyálkahártyát.

Második generációs eljárás

  • Hidrotermabláció: folyadékot pumpálnak a méhbe, ahol erősen felmelegszik.
  • Bipoláris háló (NovaSure, gold mesh módszer): A méh belsejében vékony aranyhálót feszítenek ki és erősen melegítenek.
  • Mikrohullámú abláció (Microwave): A mikrohullámú energiát egy szondán keresztül juttatják a méh nyálkahártyájába.

Mikor végeznek endometrium ablációt?

Az endometrium ablációját a következő esetekben végezzük:

  • nehezen kezelhető vérzési rendellenességek esetén, mint például túlzott menstruáció normál vagy elhúzódó vérzéssel (hypermenorrhoea vagy menorrhagia)
  • folyamatos véralvadásgátló kezelés melletti vérzési zavarok esetén
  • a méh műtéti eltávolításának (histerektómia) alternatívájaként

Endometrium ablációra csak akkor kerül sor, ha a családtervezés befejeződött, mivel ezt követően az újszülötteknél jelentősen megnő a malformációk aránya.

Az endometrium ablációját nem alkalmazzák a méh rosszindulatú elváltozásai (karcinómák) vagy rákmegelőző elváltozások esetén.

Mi történik az endometrium ablációja során?

Minden méhnyálkahártya ablációt egy kaparás előz meg finomszöveti laboratóriumi vizsgálattal miómák, polipok vagy rosszindulatú elváltozások prekurzorai kimutatására. A műtét előtti hormonkezelés (GnRH = gonadotropin releasing hormon) elvékonyítja a méhnyálkahártyát. Ez lerövidítheti a műtét időtartamát és javíthatja az eredményt.

Első generációs eljárás

Az endometrium ablációban a legelterjedtebb módszer a pergő reszekció és a roller ball koaguláció (első generációs eljárás) kombinációja. Ennél az eljárásnál a sebész először eltávolítja a méh elülső, hátsó és oldalsó falának nagyobb területeit a pergővel, majd a görgős labdával eltünteti a nyálkahártyát a fedőrészben (fundus uteri) és a méhnyak sarkaiban. petevezetékek (cső).

Második generációs eljárás

A méhballonos módszernél egy összehajtott műanyag ballont helyeznek a méh üregébe, és forró folyadékkal fújják fel. Az erős hő hatására a méhnyálkahártya néhány percen belül elpusztul.

Milyen kockázatokkal jár az abláció?

A műtét általános kockázatai mellett, mint például a fertőzés, fennáll a specifikus szövődmények lehetősége is. Mivel azonban az endometrium ablációja kíméletes eljárás, ezek ritkák. Tartalmazzák:

  • A méh falának perforációja
  • Sebgyógyulási problémák
  • Endometrium abláció utáni szindróma (vérzés vagy vértorlódás a méhben)
  • A szomszédos szervek sérülése

Mit kell figyelembe vennem endometrium abláció után?

Általában több órával – ritkán nappal – az eljárás után hazaengedik. Előzetesen alaposan kivizsgálják Önt, és végső megbeszélést folytatnak kezelőorvosával a további intézkedésekről.

A műtét utáni első napokban néha előfordulhat vérzés a sebből és barnás váladékozás. Három hétig tartózkodnia kell az úszástól, a fürdéstől, a szexuális kapcsolattól, a tampontól és a szauna látogatástól, mivel a méhnyak még kissé nyitva van.

A kezelés sikerességének felmérése érdekében célszerű többszöri kivizsgálás – milyen időközönként mondja meg az Önt kezelő orvos.