Rövid áttekintés
- Kezelés: Célzott orvoslás, iskolai könnyítés (osztálynyomás) és megértés.
- Tünetek: Többek között csavarodás, betűk összekeverése vagy kihagyása, lassú olvasás, kis- és nagybetűkkel kapcsolatos nehézségek. Esetleg pszichés problémák is a diszlexia következtében.
- Okok és kockázati tényezők: Valószínűleg genetikai eredetűek.
- Diagnózis: A (gyermek)orvosnál konkrét kérdések, hallás/látás és olvasás/írás vizsgálattal.
Mi a diszlexia?
A diszlexia (és: írás-olvasási zavar vagy olvasási-helyesírási zavar, LRS vagy specifikus diszlexia) egy specifikus tanulási zavar.
A diszlexiában szenvedőknek csökkent az olvasási és írási képessége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a diszlexiás emberek kevésbé intelligensek. A diszlexiások csak nehezen tudják átalakítani a beszélt nyelvet írott nyelvvé és fordítva. A fiúkat gyakrabban érintik, mint a lányokat.
Különleges eset: diszlexia
A diszlexia egy olvasási zavar, amely gyakran diszlexiával összefüggésben fordul elő. Súlyossága az érintett egyéneken belül változó, és genetikai tényezők is kedveznek.
Az ilyen veleszületett diszlexiánál gyakoribb azonban a szerzett diszlexia: ebben az esetben az agy olvasásért felelős régiója sérült meg baleset vagy szélütés következtében.
A diszlexiát az orvos különféle vizsgálatokkal és speciális vizsgálattal diagnosztizálja. Sok megértéssel, speciális támogatással és adaptált iskolai teljesítményértékeléssel hatékonyan lehet segíteni az érintett gyerekeken.
Erről a témáról bővebben a Diszlexia című cikkben olvashat.
Hogyan kezelik a diszlexiát?
A legfontosabb, hogy a szülők és a tanárok sok megértést és türelmet tanúsítsanak az érintett gyermek felé. Az otthoni és iskolai teljesítményre gyakorolt nyomás súlyosbíthatja a diszlexiát. Ugyanez vonatkozik az osztálytársaktól származó csekélységre is.
A környezet ilyen kedvezőtlen reakciói a tanulási zavarra növelik annak a kockázatát is, hogy a diszlexiás elmebeteg lesz. A gyermeket a lehető leggyorsabban ki kell vonni ebből az ördögi körből.
A gyerekeknek gyakran pszichoterápiás támogatásra is szükségük van a kapott támogatáson túl. Ez különösen igaz, ha mentális betegség (például depresszió) is előfordul. A depresszió megakadályozhatja a gyermek olvasási és írási képességének javulását.
Noha ez megbélyegzéshez vezethet, az érintett gyermek (és családja) gyakran örül, ha diszlexiával diagnosztizálják, és a fokozatvédelemnek köszönhetően önbizalmat és önbecsülést épít.
A hátránykompenzáció mértékét minden szövetségi államban az adott oktatási minisztérium határozza meg. Ha az orvos diszlexia-teszttel diagnosztizálta a tanulási zavart, lehetőség van ilyen kompenzáció igénylésére.
Mi a tünetek?
A diszlexia tehát nem zárja ki a (magas) tehetséget más területeken. A diszlexiásoknál például az egyéb tanulmányi teljesítmény általában a normál tartományon belül van. A tanulmányok szerint csak az olvasásért és/vagy írásért felelős agyterületek károsodnak.
Ezzel szemben a gyerekeknek kezdetben problémái vannak az ábécé felolvasásával, például összekeverik a betűket írás közben, vagy kicsavarják a szavak vagy betűk részeit, amikor felolvasnak. Egyes gyerekeknél a figyelem is zavart, vagy a társas viselkedésben is zavarok vannak.
Az érintettek többsége olvasási és helyesírási zavarokkal is rendelkezik. Vannak azonban olyan diszlexiások is, akiknek a két rendellenesség közül csak az egyikük van.
Helyesírási zavar tünetei: Az érintettek gyakran úgy írnak szavakat, ahogy hallották őket. Ezért gyakran összekeverik a hasonló hangzású betűket (például b-t p-vel, c-t k-vel vagy p-t q-val). Néha teljesen kihagyják a betűket (például az igazság „h” nélkül), vagy rossz sorrendben illesztik be őket. Gyakran helytelenül helyezik el a kötőjeleket, és problémáik vannak a kis- és nagybetűkkel.
Az olvasási és/vagy helyesírási zavarral együtt néha a számítási képesség csökkenése (diszkalkulia) is előfordul.
Ne keverje össze az olvasási és helyesírási gyengeséggel!
A diszlexia különbözik a „normális” olvasási és helyesírási gyengeségtől. Ez utóbbi átmenetileg előfordulhat, például ha a gyermek olyan kedvezőtlen pszichoszociális tényezőknek van kitéve, mint például a lakóhelyváltoztatás vagy a szülők válása.
Az olvasási és helyesírási fogyatékosságot ezért csak akkor nevezzük diszlexiának, ha genetikailag meghatározott vagy örökletes.
Mik a diszlexia okai?
A diszlexia okai még nem tisztázottak. Ma azonban azt feltételezik, hogy a genetikai tényezők nagy szerepet játszanak a tanulási zavar kialakulásában. A diszlexia gyakran egy család több tagját is érinti.
Nyilvánvalóan a diszlexiás újszülöttek már másképp érzékelik az akusztikus jeleket, és másként dolgozzák fel azokat. Emellett úgy tűnik, hogy a nyelvi feldolgozásért felelős agyterületek kevésbé működnek szinkronban, és kevésbé jól kapcsolódnak diszlexiában. Az érintett személyek gyakran nehezen tudnak koncentrálni olvasás közben.
Ezenkívül lehetséges, hogy a következő tényezők elősegítik vagy kísérik a diszlexiát:
Pszichoszociális tényezők: A diszlexiások minden társadalmi osztályban megtalálhatók. A kedvezőtlen társadalmi közeg azonban kockázati tényezőnek számít a konkrét olvasási és helyesírási gyengeség kialakulásában. Ha ugyanis a szülők iskolai végzettsége magas, gyakran érzelmileg és gyakorlatilag is támogatják a gyermeket a tanulásban és a házi feladat elkészítésében. Ez láthatóan ellensúlyozza az olvasási és helyesírási problémákat.
Gyengült fonológiai tudatosság: A fonológiai tudatosság biztosítja a szavak dekódolását és megértését olvasás közben. A diszlexiában szenvedőknél legyengül.
Hogyan diagnosztizálható a diszlexia?
Ha azt gyanítja, hogy gyermeke diszlexiában szenved, fontos, hogy a lehető leghamarabb forduljon gyermekorvoshoz. Az orvos először részletesen beszél Önnel, hogy fontos információkat gyűjtsön a diszlexia diagnózisához. A lehetséges kérdések a következők:
- Mikor kezdett el beszélni a gyereked?
- Hogyan birkózik meg gyermeke a házi feladattal?
- Gyermeke szívesen jár iskolába?
- Egy családtag szenved már diszlexiában?
Ezt különböző tesztek követik, amelyek kizárják az olvasási és/vagy helyesírási problémák egyéb lehetséges okait. Ehhez az orvos különféle dolgokat vizsgál, például:
Az agy szerkezetének állapota: Az agyhullámok mérése (elektroencefalográfia, EEG) például jelzi az agy szerkezetének károsodását.
Olvasási és helyesírási képesség: Az orvos úgy teszteli mindkettőt, hogy a gyermeket felolvassa, vagy rövid szöveget ír.
Intelligencia teszt: Ezzel megállapítható, hogy a gyermek teljesítménye gyengébb-e a társaihoz képest alacsonyabb intelligencia miatt (és nem tanulási zavar miatt). Azt is meghatározza, hogy mekkora a különbség az intelligencia és a helyesírási teljesítmény között.
Mi a diszlexia prognózisa?
A diszlexiát nem lehet megelőzni. Különféle terápiás intézkedésekkel azonban jól kezelhető. Minél hamarabb diagnosztizálja és kezeli az orvos a tanulási zavart, annál jobb a prognózis. Az olvasási zavar gyakran gyorsabban javul, mint a helyesírási zavar.
További lehetséges következmények közé tartoznak a depresszív hangulatok és pszichoszomatikus panaszok, mint például a hasi fájdalom vagy az alvászavarok. Ha azonban a specifikus diszlexiát korai stádiumban felismerik és kezelik, az ilyen szövődmények gyakran megelőzhetők.
