Diagnózis | Influenza

Diagnózis

A betegség diagnózisának előterében a befolyásolja a vírus az orvos és a beteg beszélgetése a kórtörténet a beteg emberét. Különösen fontos megkérdezni a beteg immunstátuszát, mivel az orvos fel tudja mérni a betegség egyéni kockázatát. Így a legyengült személyek immunrendszer során sokkal nagyobb a szövődmények kockázata befolyásolja.

A konzultáció során a tüneteket, a lehetséges korábbi betegségeket, az allergiákat, a gyógyszereket és az egyéni életmódokat is felteszik. A diagnózis további fontos lépése a fizikális vizsgálat. Különösen, ha felmerül a gyanú befolyásolja vírus, az érintett személy úgynevezett auscultációját alkalmazzák.

Ebben az eljárásban az orvos sztetoszkóppal hallgatja a tüdőt. Bizonyos zajok, amelyek a belégzésből vagy a kilégzésből származnak, jelezhetik a kezelőorvos számára az influenza vírussal történő megbetegedést. A palpáció, azaz a hasi szervek tapintása is jelezheti a beteg helyzetét. Ily módon különösen a gyomor-bél traktus helyzete értékelhető.

Mivel ezek a tesztek megerősítik az influenza vírus betegségének gyanúját, de nem igazolják 100% -ban, a nyálkahártya kenetével ellenőrizhető a vírus jelenléte. Az orrból vagy a szájból vattapamacsot vesznek nyálkahártya és az anyagot laboratóriumba küldik diagnózis céljából. Influenza esetén vírusfertőzés, a mintában található vírus DNS-ét kimutatják és a diagnózist bizonyossággal megerősítik.

Alternatív megoldásként a vér érintett személy felhasználható a diagnózis felállításához. Különösen az influenza kitörése utáni 7 nap után elegendő mennyiségű antitestek kimutatható a vér, amelyek specifikusak a betegség jelenlétére, és ezen antitestek kimutatása megerősíti a betegséget. Egy másik paraméter, amely megerősíti az influenza gyanúját vírusfertőzés az ún vér ülepedési sebesség (BSG vagy BSR).

Ez az érték azt jelzi, hogy mennyi idő telik el addig, amíg a vér sejtkomponensei nagy mértékben elválnak a vér nem sejtes összetevőitől. A pozitív eredmény, vagyis amikor ez a sebesség megnő, más betegségek jelenlétére is utalhat, ezért ez a módszer nem túl szelektív az influenza betegség jelenlétének bizonyításában. Sokkal jobb és érzékenyebb számos gyorsteszt, amelyek pozitív eredmény esetén nagy biztonsággal képesek kimutatni az influenza vírust.

Ezek a gyorstesztek különösen népszerűek, amikor a laboratóriumi eredményeken alapuló diagnózis túl sokáig tartana a terápia megkezdéséhez. Ezeknek a teszteknek az alapja az antitest-antigén reakció. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a teszteknek a teljesítésére jelenleg nem vonatkozik a törvény Egészség biztosító társaságok.

A kockázati profiltól függően a beteg terápiáját egyedileg végzik. Ez azt jelenti, hogy egy gyenge ember immunrendszer ettől eltérő terápiát kell javasolni, mint annak a személynek, akinek a saját immunrendszere valószínűleg elég erős ahhoz, hogy magát a betegséget megfékezze. Mivel a legrosszabb esetben a betegség akár immunhiányos személyek halálához is vezethet, fontos a betegség terápiájának korai megkezdése.

Az ebbe a csoportba tartozó személyek vírusellenes terápiát kapnak, míg az illetékesek immunrendszer úgynevezett tüneti terápiát kap, amely nem a betegség okát, hanem a vele járó kellemetlen tüneteket kezeli. Vírusellenes terápia: Az antivirális terápia közvetlenül küzd a vírusok az influenzáért felelős. Attól függően, hogy mikor kezdik meg a terápiát ezekkel a gyógyszerekkel, alkalmazásukkal a betegség időtartama jelentősen lerövidíthető.

Ez a kezelés fontos immunhiányos betegeknél, mivel bebizonyosodott, hogy a vírusellenes kezelés korai megkezdése jelentősen csökkentette az influenzás betegek veszélyes szövődményeinek számát vírusok és legyengült immunrendszer. Két különböző gyógyszer vehető figyelembe vírusellenes terápiában influenzás betegeknél vírusok. Egyrészt vannak olyan gyógyszerek a piacon, amelyek gátolják a vírus túlélése szempontjából fontos specifikus membránfehérjét, valamint a gyakrabban alkalmazott úgynevezett neuraminidáz inhibitorok.

A neuraminidáz inhibitorok, amint a neve is mutatja, gátolják az úgynevezett neuraminidázt. Ennek az enzimnek a gátlásával a vírus már nem tud leválni a gazdasejtről, és így hatékonyan megakadályozzák a vírus terjedését a szervezetben. Mindkét elérhető gyógyszer megakadályozza a vírusok terjedését és szaporodását, ezért vírusellenesnek is nevezik őket.

A már a testben lévő vírussejtek „megölését” a saját immunrendszernek kell elvégeznie. Mindazonáltal, ha a terápiát elég korán kezdik, ezek a gyógyszerek hasznos támogatást nyújtanak az immunrendszer számára, és megakadályozhatják az immunhiányos betegek veszélyes helyzeteit. A szakértők azonban nem tartják tanácsosnak a terápiát 48 órával az első tünetek megjelenése után kezdeni, mert ezt követően idő alatt túl sok olyan aktív vírus van a szervezetben, amelyet nem lehet megölni a rendelkezésre álló gyógyszerekkel. Tüneti terápia: A tüneti terápiát elsősorban a betegség által érintett személyeknél alkalmazzák, de egyébként nem mutatják az immunrendszer gyengülését.

A tüneti terápia célja a betegség általában kísérő tüneteinek enyhítése. A vírusellenes terápiával ellentétben a tüneti terápia számos különböző gyógyszeres kezelési lehetőséget tartalmaz, amelyeknek a tünetektől függően eltérő a hatásprofilja. Például, fájdalomcsillapítók mint például ibuprofen or paracetamol adható fejfájás és fájó végtagok, amelyek szintén elsődleges fontosságúak a láz támadásokat.

A szedendő gyógyszer adagját azonban mindig meg kell beszélni a beteget kezelő orvossal, hogy a túladagolás megelőzhető legyen. Fontos tudni, hogy az acetilszalicilsavat tartalmazó hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek, mint pl aszpirin, soha nem szabad 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek adni. Ennek oka a veszélyes szövődmény veszélye, az ún Reye szindróma.

A gyomor-bél traktust érintő tünetek kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek például kezelhetők hányinger or hasmenés tüneti módon. A gyógyszeres terápia mellett hasznos, ha a testet elegendő folyadékkal és elegendő pihenéssel látják el a betegség leküzdésére. Egyéb terápiás lehetőségek: Bár az influenzás betegséget vírusok okozzák, bizonyos esetekben hasznos lehet antibiotikummal kezdeni a kezelést.

Mivel az immunrendszert valamelyest gyengíti az influenza elleni küzdelem, úgynevezett szuperfertőzések baktériumok gyakran előfordul, ami a az influenza tünetei még rosszabb és súlyosbítja a betegség érzését. Így a rendszeres mellett az influenza tünetei, akut hörghurut, bakteriális torokfájás, tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás gyakran előfordulnak. Ezen fertőzések kezelésében egy antibiotikum segítheti a szervezet saját immunrendszerét, felgyorsíthatja a betegség gyógyulását és megakadályozhatja a veszélyes szövődmények kialakulását.