Rövid áttekintés
- Mi az a dengue-láz? Az Aedes szúnyog által terjesztett vírusfertőzés.
- Előfordulás: főként trópusi és szubtrópusi országokban, de (alkalmanként) Európában is.
- Tünetek: néha semmi, egyébként jellemzően influenzaszerű tünetek (például láz, hidegrázás, fejfájás, végtag-, izomfájdalmak); szövődmények esetén többek között véralvadási zavarok, hányás, vérnyomásesés, nyugtalanság, álmosság.
- Prognózis: általában jóindulatú lefolyás; a szövődmények fokozott kockázata gyermekeknél és a második fertőzés
- Megelőzés: Kerülje a szúnyogcsípéseket (hosszú ruha, szúnyogháló, szúnyogriasztó stb.), szükség esetén oltás.
Dengue-láz: fertőzési útvonalak és előfordulási gyakoriság
Ezek a szúnyogok főként városi környezetben vagy általában emberek által lakott régiókban fordulnak elő. Legszívesebben víz közelébe rakják le tojásaikat (palackok, esőhordók, vödrök stb.). Ha a nőstények fertőzöttek, a vírust közvetlenül az ivadékba továbbíthatják. A nőstény szúnyogok is azok, amelyek átadják a betegséget az embernek.
Megfertőzhetik egymást az emberek dengue-lázzal?
A dengue-láz emberről emberre történő közvetlen átvitele – azaz Aedes szúnyogok jelenléte nélkül – általában nem fordul elő.
Az influenzavírusokkal ellentétben a jelenlegi ismeretek szerint a dengue-láz vírusai például nem találhatók meg a nyálban. Tehát a dengue-láz nem terjedhet tüsszentéssel, köhögéssel vagy csókkal. Vannak azonban olyan egyedi esetek, amikor a kutatók azt feltételezik, hogy az emberek védekezés nélküli szexuális kapcsolat révén fertőződtek meg.
A kutatóknak sikerült kimutatniuk a dengue-vírus RNS-ét a spermában, a hüvelyváladékban és a vizeletben. Továbbra sem világos azonban, hogy ez mennyiben vezethet fertőzéshez (elképzelhető az is, hogy a fertőzés a szexuális aktus során szerzett kisebb sérüléseken keresztül is megtörténhet, és így a fertőzött vér továbbítódik). A pozitív teszt nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintett személy fertőző, mivel ez csak a dengue-vírus genetikai anyagát mutatja ki.
Bár nagyon ritkán számoltak be róla, a dengue-láz vírus emberek közötti közvetlen átvitele a szakértők szerint nem játszik lényeges szerepet a dengue-láz terjedésében. A döntő tényező az Aedes szúnyogokon keresztül történő terjedés.
Dengue-láz előfordulása
A globális felmelegedés miatt azonban az ázsiai tigrisszúnyog ma már Dél-Európában is elterjedt, és folyamatosan bővíti letelepedési területét. Az elmúlt években Európában, például Madeirán, Horvátországban, Franciaországban és Spanyolországban már előfordultak dengue-fertőzés elszigetelt esetei. A szakértők attól tartanak, hogy a szúnyog egyre inkább átterjed a kontinentális Európára is.
Az Infection Protection Act (IfSG) jelentési adatai szerint 2018-ban a leggyakoribb fertőzött országok a következők voltak:
- Thaiföld: 38 százalék
- India: 8 százalék
- Maldív-szigetek: 5 százalék
- Indonézia: 5 százalék
- Kuba: 4 százalék
- Kambodzsa: 4 százalék
- Srí Lanka: 4 százalék
- Vietnam: 3 százalék
- Mexikó: 2 százalék
- Tanzánia: 2 százalék
- Egyéb: 25 százalék
Dengue-láz: növekvő betegségek
A dengue-láz az elmúlt évtizedekben gyorsan terjedt. Az elmúlt 50 évben a fertőzöttek száma harmincszorosára nőtt. Szakértők becslése szerint évente 284–528 millió ember kapja meg a dengue-láz vírusát világszerte.
Dengue-láz: tünetek
Sok fertőzött személy egyáltalán nem mutat tüneteket (különösen a gyermekek).
A dengue-láz szövődményei
A betegek többségénél a dengue-láz további következmények nélkül gyógyul. Egyes esetekben azonban vannak szövődmények: Az orvosok a betegség két súlyos lefolyását különböztetik meg, amelyek életveszélyessé is válhatnak. Főleg gyermekeknél és 15 év alatti serdülőknél, és általában olyan betegeknél fordulnak elő, akiknek már volt dengue-láza:
Dengue-sokk szindróma (DSS): Ha a betegség miatt a vérnyomás kisiklik, a szív már nem tud elegendő vért pumpálni a testen keresztül. Ennek eredményeként a pulzusszám meredeken emelkedik. Mindazonáltal az olyan létfontosságú szervek, mint az agy és a vesék, már nincsenek megfelelően ellátva.
Az ilyen szövődmények figyelmeztető jelei a következők:
- hirtelen fellépő hasi fájdalom
- ismételt hányás
- a testhőmérséklet hirtelen csökkenése 36 ° C alá
- hirtelen vérzés
- hirtelen vérnyomásesés
- gyors pulzus
Dengue-láz: kezelés
Ennek a fertőzésnek nincs oki terápiája. Ez azt jelenti, hogy az orvos csak a tüneteket tudja enyhíteni, de magával a vírussal nem.
Amíg nem lépnek fel szövődmények, a beteget nem feltétlenül kell kórházba helyezni. Amint azonban a vérzés jelei megjelennek, vagy a sokk küszöbön áll, elkerülhetetlen a fekvőbeteg kezelés (esetleg az intenzív osztályon). Ott az életjelek (pulzusszám, légzésszám, vérnyomás stb.) szorosan nyomon követhetők. Ezenkívül szükség szerint infúziókat vagy véregységeket adnak a betegeknek.
Dengue-láz: megelőzés
A dengue-láz elvileg oltással és expozíciós profilaxissal megelőzhető.
Dengue oltás
Az első dengue-láz elleni oltóanyagot 2018 decemberében engedélyezték az EU-ban. Az egészségügyi szakemberek hat hónapos időközönként három adag vakcinát adnak be.
A második dengue-láz elleni védőoltást 2022 decemberében hagyták jóvá az EU-ban. Kétadagos oltásban adják be, három hónapos időközzel az első és a második vakcinaadag között.
Négy éves és idősebb gyermekek, serdülők és felnőttek számára engedélyezett. Jelenleg (2023 júniusában) az illetékes ügynökségek fontolóra veszik a dengue-láz endémiás területekre utazók esetleges oltási javaslatát.
Az expozíció megelőzése
- Viseljen hosszú nadrágot és hosszú ujjat
- Vigyen fel riasztót (szúnyogpermetet) a bőrre és a ruházatra
- Feszítse ki a szúnyoghálót legfeljebb 1.2 mm-es szembőséggel – ami körülbelül 200 MESH-nak felel meg (háló/hüvelyk2) – az ágy fölé
- Helyezzen légyhálót az ablakokra és ajtókra (rovarölő szerekkel impregnálva)
Dengue-láz: vizsgálatok és diagnózis.
A kezdeti szakaszban a dengue-láz fő tünetei megkülönböztethetetlenek a normál influenza tüneteitől. Ennek ellenére egy megfelelően szakosodott orvos, például egy trópusi orvos gyakran már gyaníthatja a „dengue-láz”-fertőzést a leírt tünetek és az arra vonatkozó információk alapján, hogy az érintett személy kockázatos országban tartózkodott. Az orvos ezeket az információkat a pácienssel folytatott kezdeti konzultáció során szerzi meg (az anamnézis).
- Hőmérséklet, pulzus és vérnyomás mérés
- Szív- és tüdőhangok hallgatása
- A felületes nyirokcsomók tapintása
- A torok és a nyálkahártya vizsgálata
A dengue-láz gyanúja vérvizsgálattal igazolható: A páciens vérmintájából megvizsgálják a dengue-láz vírusát és a kórokozó elleni specifikus antitesteket. A specifikus antitestek kimutatására szolgáló gyorstesztek is rendelkezésre állnak.
Dengue-láz: a betegség lefolyása és prognózisa
A dengue-láz általában komplikációk nélkül zajlik le. A legtöbb beteg néhány napon belül felépül. A fáradtság azonban több hétig is fennállhat.
Fokozott a dengue-láz okozta szövődmények kockázata azoknál a betegeknél, akik nem isznak eleget vagy 15 évesnél fiatalabbak. A dengue-láz vírussal való második fertőzés szintén veszélyes:
Halálozási kockázat
Különösen a dengue-vérzéses láz (DHF) és a dengue-sokk szindróma (DSS) esetén nagyon fontos az időben történő intenzív orvosi kezelés. A halálozás (letalitás) DHF-ben hat és 30 százalék között mozog. A DSS még veszélyesebb: megfelelő kezelés nélkül a betegek 40-50 százaléka belehal a dengue-láz ebbe a súlyos formájába. Időben történő kezelés esetén azonban a halálozás egy százalékra vagy az alá csökken.
