A deltoid izom egy nagy lepedős vázizom, amely kinyújtva háromszög alakú sálra hasonlít, és az egész vállát átíveli. Tartja a fej az felkarcsont a foglalatban, és más izmokkal együtt a humerus emelését szolgálja egy bizonyos szögtartományon belül.
Mi a deltoid izom?
A deltoid vagy deltoid izom a váll izomzatának része, és átfogja és beburkolja a vállízület egy elülső részben (elülső deltoid), egy oldalsó részben (középső deltoid) és egy hátsó részben (hátsó deltoid). Az elülső deltoid a kulcscsontból származik (kulcscsont), a középső a acromion (válltető), a hátsó deltoid pedig a lapockából származik. Lefelé az izom mindhárom része hegyesen a deltoid tuberozitás felé halad, amely a csatolási pont felkarcsont oldalirányban a kondíliához, amelyet a deltoid izom mindhárom része megoszt, körülbelül 2 cm vastag. A deltoid izom kifejezése adja a váll megjelenését. Az edzett deltoid „széles váll” benyomást kelti. A deltoid izomot motorosan innerválja a hónalji ideg egy ága, amely két másik vállizmot beidegez. A hónalji ideg a brachialis plexus, amely kapcsolódik a gerincvelő az 5. és a 6. nyaki csigolya (C5-C6) között.
Anatómia és felépítés
A deltoid izom egy három részből álló lapos vázizom, amely, mint szinte minden vázizom, harántcsíkolt izomból áll. A deltoid izom akaratnak van kitéve, és motorosan innerválja a hónalji ideg efferens ága. A deltoid izom minden része a következőkből áll izom rost kötegek, mindegyik izomrost viszont több ezer fonalas miofibrillumból áll. Teljes hosszukban végigfutnak az izomrostokon, és maguk is kis egységekből állnak, ezeket myofilamentumoknak nevezik. Az izomösszehúzódás a miofilamentumokban megy végbe, amelyek különlegesek fehérjék. Miután megkapta az összehúzódás parancsát, az egyes myofilamentumok egymásba tolódnak, kialakítva azt a tipikus csíkos mintát, amely a csontvázizomzatnak a csíkozott további jelölését érdemelte. A deltoid izom azonban nem tiszta parancsvevő az efferens idegrostokon keresztül, amelyek csak a „szerződés” parancsot képesek továbbítani. Az izom a központi részhez is kapcsolódik idegrendszer a kevert axilláris ideg érzékeny afferens rostjain keresztül, és befolyásolhatják a immunrendszer és egyéb testfunkciók.
Funkció és felépítés
A deltoid izom felelős a felkar legtöbb mozgásáért. Összetett interakcióban a deltoid izom három része lehetővé teszi, hogy a felkar minden elképzelhető irányban és forgásban mozogjon. A lapos izom elülső része (pars clavicularis) lehetővé teszi a kar előre (előre, felfelé) emelését, a testhez feszítését (addukcióját) és belső forgatását. Az izom középső része (pars acromialis) kiterjesztheti a karját (a testtől távol), a hátsó része (pars spinalis) felelős a hát (emelgetés, felfelé) emelésért külső forgás és bizonyos szögtartományban történő elterjedéshez is. Kombinált emelés, terítés és forgatás csak komplex kölcsönös támogatással lehetséges. Bizonyos esetekben a három izomrész egymással szinergistaként vagy antagonistaként hat, például a pars clavicularis és a pars acromialis. Míg az előbbi adduktorként (induktorként) működhet, a pars acromialis elrablóként (elrablóként) működik, és ebben az esetben a pars clavicularis antagonistája. A deltoid a felkar „mozgatójaként” funkcionáló funkciója mellett védő funkcióval is rendelkezik. Borítékolja a vállízület nagy területen, és így mechanikus védelmet nyújt a vállízületnek ütések vagy tompa tárgyak ütközése ellen. A mechanikus védelmi funkció összehasonlítható a rugalmas vállvédővel. Az is érdekes, hogy nincs szak hajók vagy idegcsatornák futnak a deltoid izom területén, amely szabadon van. Ez azt jelenti, hogy bár a mechanikai erő megsértheti a deltoid izomzatot, nem valószínű, hogy ideg- vagy érrendszeri elváltozások révén másodlagos károsodást okozna.
Betegségek és betegségek
A deltoid izom funkcionális károsodását maga az izom vagy annak patológiás változásai okozhatják, vagy a hónalji ideg károsodásából eredhetnek. A deltoid izom károsodásának leggyakoribb típusa a tartós feszültség, amelynek oka a túlzott használat vagy a folyamatosan ismétlődő helytelen terhelés. Állandó feszültség az ilyenek fejlődését is támogatja feszültségek. A PC-nél jelentkező kedvezőtlen testhelyzetek, stresszes helyzetekkel kombinálva, óriási mértékben kedveznek az izommerevség kialakulásának. A deltoid izom közvetlen károsodását az úgynevezett lipomák okozhatják. Ezek jóindulatú daganatok a zsírszövet. A deltoid izom lipomáit általában a felszínen lévő kis dudorok észlelik. Ritka esetekben az izmot befolyásolhatja a vénás trombózis or gyulladás a kar ereinek. Váll fájdalom a deltoid területen gyakran nem maga az izom jár, hanem egy gyulladt bursa, amely kellemetlenséget okoz. Az izom leggyakoribb idegrendszeri károsodása az axilláris ideg (mechanikus) összenyomódásának köszönhető, amelyet az ideg „átjárási pontjainak” összehúzódása válthat ki, és vezet ideggyulladásra. Egy másik, idegekkel kapcsolatos károsodást okozhat egy meglehetősen ritka váll amyotrófia. Ez egy gyulladás a brachialis plexus, amelyből a hónalji ideg származik és beidegzi a deltoid izomzatot. A tünetek közé tartozik a hirtelen, könnyezés fájdalom a vállba sugározhat, amely a karba sugározhat. A betegség előrehaladtával bénulás lép fel, főleg a deltoid izomzatát érintve.
