lélek vakság, más néven vizuális agnosia vagy optikai agnosia, az a képesség, hogy a funkcionális érzékelés ellenére sem képes feldolgozni az érzékszervi ingereket. Az érzékszervek nem károsodtak és nincsenek mentális betegségek mint például demencia.
Mi a lélekvakság?
A különbség a hagyományosaktól vakság az, hogy az agnosia-betegek látása nem romlik. Képtelenek a vizuális érzékeléseket társítani a vizuális emlékekkel. Lélektől szenvedő emberek vakság láthat más embereket vagy tárgyakat, de nem ismeri fel őket. A hallási és tapintási érzékelés azonban lehetséges.
Okok
Ez a neurológiai rendellenesség a látóközpont, különösen az occipitális lebeny (occipitális lebeny, a nagyagy). Ennek okai lehetnek agy balesetet követő károk (traumás agyi sérülés) vagy a ütés. Az apperceptív lélekvakság megakadályozza a különféle észlelt elemek koherens egésszé történő összeillesztését. A korai látóterek károsodása miatt agy. Az asszociatív lélekvakság akkor fordul elő, amikor az ember képzelete nem hozható össze más észlelési módokból származó információkkal. Az altípusokat képzelet agnosia, tárgy agnosia, szimbólum agnosia és egyidejű agnosia jellemzi. Az a kérdés, hogy az érintett egyének miért nem tudják megfelelően felfogni az arcokat és a tárgyakat, annak ellenére sem, hogy azok agy és a szemek épek, még nem válaszoltak meggyőzően. Az agy nem képes helyesen értelmezni a szemen keresztül közvetített érzéki benyomásokat. A látásérzék, más néven látásérzék a legfontosabb emberi érzékszerv. Az agynak a látásérzéken keresztül leadott benyomások feldolgozásával foglalkozó területe ennek megfelelően nagy. Amikor egy személy valamit meglát a környezetében, ez a vizuális információ a szemébe esik, ami továbbadja az agynak. Útja során ez a vizuális információ mintegy negyven magasan specializált agyterületen halad át. A fej az elsődleges vizuális központ. Erről a helyről két út halad keresztül az agyon, az egyik a templomig, a másik a koronáig tart. Ezen utak mentén sorakoznak azok a területek, amelyek felelősek a beérkező vizuális információk feldolgozásáért. Ezek a területek nagyszámú, különböző vizuális ingerekre reagáló idegsejtekkel vannak felszerelve. Az ebben a folyamatban résztvevő idegsejtek a komplex vizuális ingereket részesítik előnyben. A hierarchikus progresszió végén az idegsejtcsoportok kifejezetten az ismerős személyekre vagy tárgyakra reagálnak. A vizuális kapcsolat nemcsak a vizuális területeken belül létezik, hanem az agy távolabbi területeivel is. Minden érintett terület élénk eszmecserét folytat. Például az olvasás során a vizuális területek együttműködnek a nyelvközpont.
Tünetek, panaszok és jelek
A neuropszichológia az arcfelismerés hiányának jelenségével foglalkozik. Arra törekszik, hogy pontosan meghatározza az agykéregben a geometriai alakzatok felismeréséért felelős helyet. Mágneses rezonancia képalkotás tanulmányok azt mutatják, hogy az occipitalis és laterális lebeny közötti agyrégiók felelősek az arcészlelésért. Arcvakság az agnosia más típusaitól elkülönítve fordul elő. Azok a betegek, akiknek nehézséget okoz az arcok felismerése, még mindig képesek érzékelni a környezetük többi részét, például tárgyakat, fákat, házakat és hasonlókat. Így az arc agnosia nem kapcsolódik a tárgy agnosia-hoz. Emiatt a kutatók úgy vélik, hogy az arcérzékelés külön feldolgozási folyamat az agyban. Az agykutatás számos megválaszolatlan kérdéssel néz szembe, mivel az agyban zajló folyamatokat még korántsem értik meg véglegesen. Az agykutatók feltételezik, hogy a „gyrus fusiformis” (agyi tekercselés), a templom jobb oldalán elhelyezkedő agyi régió vezérli az arcok érzékelését. Emiatt a tudomány ezt az agyterületet „fusiform arcterületnek” (FFA) is nevezi. A szokatlan jelenség itt az, hogy a számítógépes tomográfia nem mutat rendellenességeket, bár az arca vak embereknél nem működnek a megfelelő modulok, amelyek irányítják ezt a típusú érzékelést.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A legkiemelkedőbb tünet az arcok felismerésének képtelensége. Az érintett személyek nem képesek felismerni az ismerős emberek arcát, és ismerős tulajdonságaik alapján azonosítani őket, például hang, ruházat, magasság vagy haj szín (prosopagnosia). Tökéletesen képesek azonban felismerni tárgyakat, akadályokat és más tárgyakat. Ha a tárgyvakság fennáll, a környezetben lévő tárgyakat nem érzékelik helyesen, és az érintett személy nem képes például képeket rajzolni. Mivel képzeletük nem képes összegyűjteni a bejövő vizuális ingereket teljes képpé, nem tudják megnevezni a jelenlévő arcokat vagy tárgyakat. Az agnosia betegek általában nem emlékeznek arcokra vagy tárgyakra, de nem okoz nehézséget ezeknek a dolgoknak a leírása emlékezet. A legtöbb beteg írhat, de nehezen tud olvasni, mert az írás képessége ettől kezdődik emlékezet, de az olvasáshoz tárgyak (betűk) érzékelése szükséges. A vizuális becslés (a távolságok becslése) és a színek megnevezésének képessége korlátozott. Minden, amit az érintett érez és hall, helyesen van megnevezve (tapintható agnosia). Az egészségügyi szakemberek különféle vizsgálatokat végeznek a betegekkel. Például a betegnek azonosítania kell a tárgyakat, és le kell írnia azok használatát. A látómező rendellenességének diagnosztizálása céljából a betegnek bemutatják az általa ismert emberek fényképeit, és meg kell nevezni őket. Ezenkívül ellenőrizzük a vizuális képesség általános működését, hogy kizárjuk a rendszeres látászavart vagy az objektum agnóziáját.
Szövődmények
A lélekvakság nagyon negatív hatással van a beteg mindennapi életére. Sok esetben a beteg rokonait vagy szüleit és barátait is érinti a betegség, súlyos pszichés szorongásban vagy depresszió. A betegség miatt a betegek már nem tudják helyesen észlelni vagy társítani az embereket vagy tárgyakat. Ez jelentős korlátozásokhoz vezet az érintettek mindennapi életében, így sok esetben életükben más emberek segítségétől is függenek. Gyermek fejlődését korlátozhatja és jelentősen késleltetheti a betegség. Ennek a betegségnek a további lefolyása nagyban függ annak pontos okától, így sajnos nem lehet általános előrejelzést adni róla. Általános szabály, hogy ennek a betegségnek nincs közvetlen kezelése. A legtöbb beteg különböző képzéseken és terápiákon múlik, amelyek állítólag elősegítik a emlékezet. Azt azonban nem lehet megjósolni, hogy ez így lesz-e vezet a betegség pozitív lefolyására. Az érintetteknek életük végéig együtt kell élniük a betegséggel. A várható élettartamról sem lehet nyilatkozatot adni a lélekvakság miatt. Ezt azonban ritkán korlátozza a betegség.
Mikor kell orvoshoz menni?
A lélekvakság legtöbb esetben orvoshoz kell fordulni. Ennél a betegségnél nem lehet öngyógyító, ezért az érintettek általában mindig az orvosi kezeléstől függenek. A lélekvakság korai diagnózisa pozitív hatással van a betegség további lefolyására. Orvoshoz kell fordulni, ha az érintett személy viselkedése megváltozik. A betegek már nem ismerik fel az ismerős arcokat, hangokat vagy szagokat, vagy már nem képesek helyesen társítani őket. Szigorú depresszió vagy más pszichológiai zavarok is előfordulnak. Ha ezek a tünetek tartósan jelentkeznek, és önmagukban sem tűnnek el, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A legtöbb esetben a lélekvakságot pszichológus kezeli. Súlyos esetekben zárt klinikán történő kezelésre lehet szükség. Mivel a lélekvakság nagyrészt felderítetlen betegség, egyetemes lefolyást nem lehet megjósolni.
Kezelés és terápia
A tünetek, panaszok és megállapítások függvényében neurológusok, logopédusok és foglalkozási terapeuták gondoskodnak a betegekről. A kifejezetten a beszédet és az emlékezetet elősegítő terápiák mellett egyszerű intézkedések mint például a beteg motivált önképzése néha vezet a mindennapi élet megkönnyítésében és a kínos helyzetek csökkentésében elért sikerekre, amikor az ismert személyt nem ismerik fel. Az érintett személy kiképezheti magát bizonyos személyes jellemzők észlelésére. Gyakorolhatja a körülötte lévő emberek azonosítását olyan külső és ismert jellemzők alapján, mint a hang, a magasság, a frizura, haj szín, ruházati stílus, alak és egyéb egyéni jellemzők. A nyomás megszűnik a betegektől, ha nyitottak a betegségükre, és tájékoztatják társadalmi környezetüket erről a neurológiai rendellenességről.
Megelőzés
Mivel még a neurológusok és az agykutatók sem tudják még egyértelműen, hogyan alakul ez a neurológiai érzékelési rendellenesség, nincs klinikai értelemben vett megelőzés, amely kizárná a betegséget.
Követés
A rendellenesség jelentős hatással van az érintett személyek környezetére. Ismerős embereket és tárgyakat gyakran már nem lehet felismerni. Hasonlóképpen az érintettek már nem tudnak olvasni. Az érintett személyek már nem képesek önállóan elvégezni az egyszerű mindennapi feladatokat. Ezért rokonoktól és barátoktól kell segítséget kérni. A betegség nagyon megterhelő lehet az érintettek számára. Ezért ajánlott konzultálni pszichológussal, valamint neurológussal. Ez utóbbi segíthet az érintettnek megbirkózni a betegséggel és az általa kiváltott érzésekkel. Az érintetteknek folytatniuk kell minden olyan tevékenységet, amely boldoggá teszi őket. A lehető legjobb kísérletet kell tenni a megelőzésre depresszió. Például a szabadtéri sportokat kell gyakorolni. Ez pozitív hatással van a szenvedők jólétére. Ezenkívül a sport támogatja a immunrendszer. Hasonlóképpen, az életmódot is hozzá kell igazítani a betegséghez. Egészséges diéta és a lemondás alkohol és a nikotin pozitív hatással vannak a betegségre. A diéta mindenekelőtt sok gyümölcsöt és zöldséget, valamint zsírt és cukor lehetőleg kerülni kell. Annak érdekében, hogy az érintettek segítséget kérhessenek a családtagoktól, kellően tájékoztatni kell őket a betegségről. Ezzel elkerülhető a felesleges feszültség.
Ezt teheti meg maga is
Az észlelési rendellenességnek ez a ritka formája bárkit érinthet. A társadalmi környezetre gyakorolt hatása azonban végzetes, mivel még az ismerős embereket vagy a mindennapi tárgyakat sem ismerik fel. Egyéb képességek, például az olvasás, szintén károsodhatnak. Az esetek többségében az érintett betegeknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak mindennapjaikkal. Ez nagyon megterhelő lehet mind az érintett személyek, mind hozzátartozóik számára. Ezért az orvosi ellátáshoz tanácsos pszichológussal, valamint neurológussal konzultálni. Ezen kívül minden intézkedések ismert, hogy megakadályozzák a depressziót. Mindenekelőtt ez magában foglalja a testmozgást, különösen, ha a szabadban végzik. A friss levegő és a testmozgás nemcsak a immunrendszer, hanem hozza is egyensúly és jó hangulat. Ugyanakkor a betegnek van egyfajta teljesítményérzéke, amely kompenzálni tudja a lélekvakság hiányait. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az egészséges diéta pozitív hatással van a mentálisra is Egészség. A lélekvak betegek jól tennék, ha nem dohányoznának, isznának alkohol, és kerülje a túl sok zsírt és cukor. Ehelyett gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, sovány fehérje és omega-3 tartalmú olajok után kell nyúlniuk. Az is hasznos, ha a betegek proaktívak feltétel és tájékoztatni a körülöttük élőket az esetleges hiányokról. Ez megakadályozza a félreértéseket és elkerülheti a feleslegeset feszültség.
