Mi a csontdenzitometria?
A csontdenzitometria egy olyan diagnosztikai eljárás, amely a csont szerkezetének felmérésére használható. Osteodenzitometriának is nevezik.
Mikor végeznek csontdenzitometriát?
Ezenkívül a vizsgálat felhasználható a csontritkulás terápia követésére.
Egy másik klinikai kép, amelyben a csontsűrűség központi szerepet játszik, az osteomalacia. Ebben az esetben túl kevés ásványi anyag épül be a csontba, ami a csontok meglágyulását okozza. A csontképződési folyamat zavara a csontsűrűség mérésével kimutatható.
Hogyan mérik a csontsűrűséget?
DXA/DEXA mérés
Kvantitatív ultrahang
Kvantitatív számítógépes tomográfia
A kvantitatív számítógépes tomográfia egy másik módszer a csontsűrűség mérésére. Ugyanúgy történik, mint a normál CT-vizsgálat: a pácienst a hátára fektetik, és egy CT-szkenneren vezetik át, amely szeletképet készít a csigolyatestekről. Ez a módszer jól rögzíti a kis csont hasi sejtjeit, de a megnövekedett sugárterhelés miatt ritkán használják csontsűrűség mérésére.
Csontsűrűség mérés: értékek és jelentőségük
|
Mért T-érték |
|
|
Normál csont |
> -1 szórás |
|
Csontritkulás prekurzora (osteopenia) |
-1 és -2.5 közötti szórás |
|
Preklinikai csontritkulás |
< -2.5 szórás |
|
Nyilvánvaló csontritkulás |
< -2.5 szórás + legalább egy csontritkulásos törés |
Milyen kockázatokkal jár a csontdenzitometria?
A páciens számára a csontdenzitometria – az eljárástól függetlenül – nem jár fájdalommal.
Mire kell figyelnem csontdenzitometria után?
A csontdenzitometria (DXA, ultrahang, CT) után Önnek, mint betegnek, nem kell különösebb óvintézkedéseket betartania. Az eredményektől függően az orvos további lépéseket tesz: Ha normál csontsűrűséggel rendelkezik, az orvos megbeszéli Önnel, hogy tanácsos-e további kontrollmérés, és mikor (pl. családi megnövekedett csontritkulás kockázata esetén).
