Rövid áttekintés
- Tünetek: eszméletvesztés, meredt tekintet, ellazulás, ellenőrizetlen izomrángások
- Kezelés: Elsősegélynyújtás, például stabil oldalfekvés és a gyermek rögzítése a roham alatt. Ha egy betegség vagy más rendellenesség okozza a rohamokat, az okot kezelik.
- Okok és kockázati tényezők: láz, anyagcserezavarok, központi idegrendszeri fertőzések, traumás agysérülés, daganatok
- Diagnosztika: annak tisztázása, hogy van-e például láz, fertőzés, anyagcserezavar; Az elektroencefalográfia (EEG) az agyi aktivitást méri
- Prognózis és lefolyás: Nincs agykárosodás rövid rohamokkal, de valószínűleg a kiváltó betegség miatt
- Megelőzés: Epilepszia elleni szerek betegség miatti görcsrohamokra való hajlam esetén
Mi a roham egy gyermekben?
A roham során a kóros elektromos aktivitás hirtelen átterjed az agyban. Emiatt a gyermek elveszíti az eszméletét, ellenőrizhetetlenül rángatózik, és egy ideig nem reagál. A legtöbb esetben a gyermek vagy csecsemő csak rövid ideig görcsöl, következményes károsodás nélkül. Ennek ellenére egy ilyen roham gyakran nagyon fenyegető.
Hogyan nyilvánul meg a roham?
A roham gyermekeknél és csecsemőknél a következő jeleken keresztül nyilvánul meg:
- Hirtelen eszméletvesztés: a gyermek elveszíti a kapcsolatot és nem reagál tovább.
- Hirtelen ájulás
- Vagy: villámszerű, ritmikus „bólogatás” a fejjel, a karok széttépése, ritmikus kar- vagy lábrándulás
- Rögzült tekintet vagy szemcsavarodás, hunyorogás
- Légzési változások (légzésszünet, zörgő légzés)
- Szürkés-kékes bőrszín
- Többnyire úgynevezett „alvás utáni” vagy „kimerültségi alvás”
Mi a teendő roham esetén?
Roham esetén a legfontosabb, hogy nyugodt maradjunk és nyugodtan reagáljunk. Ezek elsősegélynyújtási intézkedések roham esetén:
- Vigye ki a gyermeket az esetleges veszélyzónából, ha szükséges, fektesse le a padlóra, párnázza át.
- Ne fogja meg a rángatózó végtagokat, mert sérülések lehetségesek.
- Nyugtasd meg a gyereket.
- A lehető legpontosabban figyelje meg a roham lefolyását, nézze meg az órát, és ellenőrizze, mennyi ideig tart a roham. Ez az információ fontos az orvos és a kezelés szempontjából.
- A roham elmúltával: helyezze a gyermeket fekvő helyzetbe.
- A lehető leghamarabb hívja a sürgősségi orvost.
- Nyugtassa meg a gyermeket, tartsa melegen, és ne hagyja magára a sürgősségi orvos megérkezéséig.
- Ha a gyermek nagyon felmelegszik, lázgörcs vagy fertőzés gyanúja merül fel. A borjúborogatás vagy a hideg borogatás csökkenti a lázat.
További kezelés
Mik a rohamok okai?
Számos lehetséges ok okozhat rohamot egy gyermekben vagy csecsemőben. Ezek tartalmazzák:
- Láz (lázas roham)
- A központi idegrendszer fertőzései, mint például az agygyulladás (encephalitis) és az agyhártyagyulladás (meningitis)
- Mérgezés
- Craniocerebrális trauma
- Anyagcserezavarok (pl. hypoglykaemia diabetes mellitusban)
- Agytumor
Hogyan diagnosztizálható a roham?
A roham után a gyermeket fizikálisan megvizsgálják. Az orvos méri a testhőmérsékletet és a vér oxigéntartalmát. A vér- és vizeletkultúrák fertőzésre utalnak.
A roham okának meghatározására az orvosok többek között elektroencefalográfiát (EEG) végeznek. Ez azt jelenti, hogy a fejbőrön lévő érzékelők mérik az agyhullámokat, és észlelik a rendellenes elektromos aktivitást az agyban.
Az esetleges anyagcserezavarok kimutathatók a vércukor (glükóz), kalcium, magnézium, nátrium és egyéb anyagok meghatározásával a vérben.
A számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) az agy fejlődési rendellenességeit, vérzést vagy daganatokat észlel.
Mi történik roham után?
Hogyan előzhető meg a roham?
A rohamnak számos oka lehet. Az első roham általában hirtelen jelentkezik. Ha kiderül, hogy a gyermek például valamilyen betegség miatt hajlamos a rohamokra, bizonyos esetekben speciális, antiepileptikumként ismert gyógyszereket alkalmaznak a rohamok megelőzésére.
Sok, de nem minden gyermeknél a rohamokra való hajlam eltűnik élete során. Felnőtteknél a rohamokat különösen epilepszia, de más betegségek is kiválthatják. Erről a témáról a „Rohamok” című cikkben olvashat bővebben.
