Ciszták: okok és formák
A ciszták a test legkülönbözőbb helyein és bármely életkorban kialakulhatnak. Sok különböző oka van.
Egyes ciszták akkor alakulnak ki, ha a vízelvezetés akadályozott egy olyan üregből, amely folyadékot termel vagy tartalmaz. Például, ha a bőrben lévő faggyúmirigy kivezető csatornája elzáródott, faggyúmirigy ciszta (a mitesszer típusa) képződhet.
Más esetekben a ciszták krónikus betegségek (például cisztás fibrózisban kialakuló tüdőciszták), örökletes betegségek (például cisztás vese vagy cisztás máj), daganatok vagy az embrió fejlődési rendellenességei miatt alakulnak ki.
A paraziták által okozott fertőzések (például kutya vagy róka galandféreg: echinococcosis) szervi cisztákat is okozhatnak. Ezenkívül hormonok hatására ciszták képződhetnek, például a női mellben, a petefészkekben vagy a herékben.
A gyakoribb ciszták a következők:
- Vese ciszták
- Májciszták
- Petefészek-ciszták (petefészek-ciszták)
- A here vizes sérve (hidrocele)
- Pajzsmirigy ciszták
- Ciszták a szemhéj mirigyeiben
- A bőr faggyúmirigy cisztája (atheroma)
- ciszták a mellben
- Csontciszták
- Foggyökér ciszták
Az „igazi ciszta” olyan, amelyet sejtek bélelnek. A pszeudocisztát viszont kötőszövet veszi körül.
Ciszták: tünetek és vizsgálatok
Tünetek
A ciszták okozta tünetek többek között a ciszta típusától, származási helyétől és méretétől függenek. Egyes ciszták látható vagy tapintható duzzanattal észlelhetők, például egy ciszta a mellben. A térd hátsó részén lévő Baker ciszta is tapintható lehet, ha elér egy bizonyos méretet. Ezenkívül homályos nyomásérzetet, fájdalmat, sőt zsibbadást is okozhat a lábszárban.
Más cisztákat sokáig nem vesznek észre, mert belső szerveken (például vesén, májon) helyezkednek el.
Az, hogy egy ciszta kellemetlenséget okoz-e vagy sem, nem mond semmit arról, hogy jóindulatú-e vagy rosszindulatú (a legtöbb ciszta jóindulatú!).
vizsgálatok
Néha további vizsgálatokra van szükség a ciszta méretének és okának pontosabb meghatározásához. Ilyenek például:
- Számítógépes tomográfia (CT)
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
- Röntgensugarak
- Vérvétel
- Ciszta punkció (ebben az eljárásban az orvos egy finom üreges tűvel eltávolít némi folyadékot a ciszta belsejéből, hogy a laboratóriumban alaposabban megvizsgálhassa)
Vese ciszták
A vese ciszták előfordulhatnak egyenként vagy többszörösen az egyik vagy mindkét vesén. Általában nem okoznak tüneteket, ezért általában csak véletlenül fedezik fel őket. A nagy ciszták azonban észrevehetők a hát- vagy hasi fájdalom miatt.
A vese ciszta ritka a 30 év alatti embereknél. Az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordulnak elő. A 20 év felettiek több mint 60 százalékának van egy vagy több cisztája a vesén.
A vesén lévő cisztát, amely nem okoz gondot, nem feltétlenül kell kezelni. A fájdalommal vagy szövődményekkel járó nagy cisztákat az orvos tűvel szúrhatja ki, hogy beszívja a bennük lévő folyadékot (szúrás). Lehet, hogy mikroszkóp alatt megvizsgáltatja a cisztából származó folyadékot. Lehet, hogy képes lesz szklerózisra vagy eltávolítani a cisztát a műtét során.
Cisztás vesék
A betegség azonban nem csak a veséket érinti. A ciszták más szervekben is kialakulhatnak (például a hasnyálmirigyben, a májban, a tüdőben, a lépben, a petefészkekben, a méhben, a herékben vagy a pajzsmirigyben). Egyes érintetteknél az aorta falában (aorta aneurizma) vagy a bélfalban (divertikulózis) is kidudorodnak.
A policisztás vesebetegség különféle szövődményekhez vezethet, és jelenleg gyógyíthatatlan. Kezelés csak akkor szükséges, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint a vizelet-visszatartás vagy a húgyúti fertőzések.
Jelenleg nincs olyan gyógyszer, amely ok-okozatilag kezelné a cisztás veséket. A terápia célja a tünetek enyhítése.
Májciszták
A májciszták kezelése általában nem szükséges – hacsak a ciszta nem okoz kellemetlenséget. Ebben az esetben az orvos egy finom tűvel átszúrhatja a bőrön, felszívhatja a tartalmát, és alkoholos oldatot fecskendezhet be a ciszta szklerózisára. Ritkán az érintett személy cisztáját sebészeti beavatkozással (ciszta reszekció) kell eltávolítani.
Májciszták echinococcosisban
Nem minden májciszta ártalmatlan. A kutya vagy róka galandféreg fertőzése is okozhat cisztákat a májban. Az echinococcosis súlyos betegség, amely kezelés nélkül halálos!
Cisztás máj
A cisztás máj örökletes betegség. A genetikai anyag változásai (mutációk), pontosabban a PKD-1 és PKD-2 génekben bekövetkező változások okozzák. Az érintett személy mája születésétől kezdve cisztákkal van elfoglalva. Ennek ellenére még sokáig képes ellátni a feladatát.
A tünetek rövid távon enyhülhetnek, ha az orvos kiszúrja a cisztákat és kiszívja a folyadékot. Egy idő után azonban a folyadék rendszerint visszafolyik – a ciszták újra megtelnek. Lehetőség van a máj egy részének műtéti eltávolítására is (részleges májreszekció). Bizonyos esetekben csak a májátültetés segít.
Nincsenek olyan gyógyszerek, amelyek okozatilag meggyógyítanák a cisztás májat.
Petefészek-ciszták (petefészek-ciszták)
A petefészek-ciszták veleszületettek is lehetnek – az embrionális periódusban fellépő rossz fejlődés következtében alakulnak ki. Ez történik például az úgynevezett dermoid cisztákkal. Tartalmazhatnak más típusú szöveteket, például hajat vagy fogakat.
Leggyakrabban azonban a petefészek-ciszták a női ciklus normál hormonális ingadozása miatt keletkeznek és alakulnak ki. Egyes petefészek-ciszták a hormonpótló szedésének eredményeként is kialakulnak.
A kezelés a tünetektől és a ciszta vagy ciszták méretétől függ. Sok esetben lehet várni és látni. Egyes nőknek olyan gyógyszerek segítenek, amelyek elnyomják az ovulációt (például a tabletta). Ha a ciszták nem enyhülnek, az orvos laparoszkópia (laparoszkópos cisztairtás) során műtéti úton eltávolíthatja őket.
A policisztás petefészek szindróma
Nyolc vagy több ciszta egy petefészekben policisztás petefészek szindrómára (PCO-szindróma) utalhat. Ebben a betegségben a petefészkek több férfi nemi hormont termelnek. A nők híznak, pattanások keletkeznek, a hang mélyebbé válik, a testszőrzet pedig vastagabb lesz.
Endometriózis
A here vizes sérve (hidrocele)
A hidrocele a folyadék felhalmozódását írja le a herehüvelyekben. Lehet veleszületett vagy élet közben szerzett.
A herezacskó általában megnagyobbodott és kidudorodik hidrocele esetén. Az ultrahangon az orvos könnyen azonosíthatja a hidrocelét, és megkülönböztetheti a herék egyéb változásaitól (például daganat).
Veleszületett, tünetet nem okozó hidrocele esetén meg lehet várni a fiú első életévét – előfordul, hogy ezalatt a hidrocele spontán visszafejlődik. A veleszületett vízhiányos idősebb gyermekeket az orvos műteni fogja, mert ellenkező esetben később lágyéksérv (ágyéksérv) alakulhat ki náluk.
Szerzett hidrocele esetén az orvos először az alapbetegséget (pl. here- és mellékheregyulladás) kezeli, majd műtéttel eltávolítja a hidrocelét.
Ciszta a térd hátsó részén (Baker ciszta)
Az érintett személy térdének hátsó részén prallelasztikus duzzanat tapintható. Ezenkívül fájhat, ha a térd be van hajlítva. Reumás megbetegedések esetén a ciszta olyan nagyra nőhet, hogy az alsó lábszárba folytatódik. Az ilyen nagy ciszták összenyomhatják az ereket, keringési problémákat okozva. Ez az alsó lábszár zsibbadásában vagy akár bénulásban nyilvánul meg.
A kis ciszták viszont kevés kényelmetlenséget okoznak, és kezeletlenül maradhatnak. A Baker ciszta gyakran spontán módon is visszafejlődik, ha az orvos sikeresen kezeli az alapbetegséget. A tüneteket okozó nagy ciszták műtéti úton eltávolíthatók.
