Botox®

Szinonimák tágabb értelemben

Angolul: botulin toxin, botox

  • Botulinum toxin
  • Botulizmus toxin
  • Botulin
  • Botulinus toxin
  • BTX

A botulinum toxin (Botox®) hét nagyon hasonló idegméreg (neurotoxikus) gyűjtőfogalma fehérjék), amelyek közül az A típusú botulinum toxin a leggyakoribb és legfontosabb. Ebből mind fehérjék különböző törzsei választják ki baktériumok, különösen a Clostridium botulinum, amely gyakorlatilag mindenhol megtalálható a földön, de néhány más faj is. A Botox® toxikus hatása annak a ténynek köszönhető, hogy az idegsejtek jelátvitele gátolt.

Korábban elsősorban attól féltek ételmérgezés kapcsolódó, de manapság főleg orvosi és kozmetikai területeken ismert. A Botox® szűkebb értelemben az Allergan gyógyszergyár gyógyszerének kereskedelmi neve, amely az A típusú botulinum toxint tartalmaz. 1817-ben Justinus Kerner német orvos és költő először írta le ételmérgezés, amelyek különösen gyakran előfordultak a kolbász vagy a kolbászkonzerv kapcsán.

A kolbász („botulus”) latin szó szerint ezt a mérgezést botulizmusnak nevezték, következésképpen a mérget Botox® néven, és a baktériumot a 19. század végén először izolálták Clostridium botulinum néven. Sok évvel később kiderült, hogy a méreg izombénító hatása alkalmazható az orvostudományban. 1980-ban a Botox®-ot használták először a szemész A. Scott mint a strabismusban szenvedők és a szemhéj görcs.

Scott akkor is felismerte a méreg ránctalanító hatását. 1992-ben a kanadai A. Carruthers bőrgyógyász kidolgozta az első kezelést az ún homlokránc (glabelláris hajtás = a ránc, amelyet a szemöldök a szemek között). Azóta a botulinum toxint A használják a ráncok simítására, de az ezzel a hatóanyaggal rendelkező készítmények hivatalos jóváhagyását erre az indikációra csak 2002-ben követték.

Üzemmód

Az izomzat minden egyes rostja az idegrost végéhez kapcsolódik. Az izom összehúzódásához az idegnek el kell engednie az úgynevezett hírvivő anyagot acetilkolin amikor izgatott. A gerjesztés ezen átvitelét a botulinum toxin (Botox®) zavarja, ahol az adagolástól függően az izom összehúzódása vagy meggyengül, vagy már nem történik meg.

Amikor a toxin botulinum toxin (Botox®) bejut a szervezetbe, az idegvégződések felszívják. Ott különféle részekre szakad fehérjék, amelyek ezáltal elveszítik funkcióikat. Mivel ez általában felelős a acetilkolin, a toxin hatása alatt nem szabadul fel. Következésképpen az izomrostot már nem lehet ellenőrizni. Az ideg egyéb funkcióit, például az érzést, a toxin nem befolyásolja.