Basal Ganglia | Nagyagy

Alapi idegsejtek

Végül most levágtuk a nagyagy nem a félgömbközi hasadék hosszával, hanem annak közepén, a homlokával keresztirányban párhuzamosan (frontális vágás). Ebben a metszésben is észrevehető, hogy a szürkeállomány beágyazódik a fehérállományba nagyagy, amely ezért nem tartozik a kéregbe. A régi anatómusok e magok közül néhányat „Alapi idegsejtek”És idővel ezt a kifejezést funkcionális okokból mindig meghosszabbították.

Ma a striatum maggal (Ncl.) Caudatus és putamen, a pallidum, az Ncl. a subthalamicus és a substantia nigra többnyire közéjük tartozik.

A Striatum és a pallidum a talamusz a diencephalon, az ncl. a subthalamicus (amint a neve is sugallja) a talamusz, míg a substantia nigra messze a középagyban található. E területek pontos összekapcsolása és integrációja a többi régióba agy teljes tankönyveket kitölteni; itt gyakorlati szintre redukáljuk.

Teljes egészében a Alapi idegsejtek szabályozhatja a még tervezési szakaszban lévő mozgás mértékét, erejét, irányát és sebességét. Ebben azonban az a különlegesség, hogy egyszerre értékelik a cselekvést, azaz hasznos lehet-e a teljes kontextusban, vagy egyáltalán társadalmilag elfogadható-e. Mondhatnánk, hogy a saját értékkoncepcióik kiterjedt karjai is, amelyek a nem megfelelő viselkedés fékezhetik.

Ezen megfontolások alapján nem meglepő, hogy a Alapi idegsejtek fontos tagjai a motivációs körnek. Mint ilyen, folyamatosan tájékoztatják őket az esetleges jutalmakról vagy a jutalmak hiányában nem kívánt hajlandóságokról, amelyeket figyelembe vesznek egy mozgalom feldolgozása során. Különösen akkor, ha a függőségről, mint a jutalom extrém formájáról van szó, fontos szerepet játszanak. A mozgás megtervezésekor a bazális ganglionok az információáramlás három fő útjának egyike, amely a limbikusban egy önkényes mozgás akaratával kezdődik. A bazális Ganglia megzavarásával járó tipikus betegségek a Parkinson-kór és a kórusbetegségek, például a Huntington-kór.