A vagotómia a vagus ideg amelyek ellátják a szekréciós sejteket gyomor or patkóbél. A műtétet főleg gyomor- és nyombélfekélyben szenvedő betegeknél alkalmazzák, mivel az ilyen fekélyek a túlzott savszekréciónak köszönhetők. Közben konzervatív gyógyszer megoldások nagyrészt felváltották a vagotómiát.
Mi a vagotomia?
A vagotómia a vagus ideg amelyek ellátják a szekréciós sejteket gyomor or patkóbél. Minden 50 100,000 emberből körülbelül XNUMX szenved gyomorfekélyben. A patkóbél akár négyszer nagyobb gyakorisággal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a gyomor- és nyombélfekély a leggyakoribb betegségek közé tartozik. Ezen fekélyek kezelésére az orvosoknak rendelkezésre állnak sebészeti módszerek, például vagotomia. A műtét során a sebész a koponya különböző ágait levágja idegek részt vesz a gyomor vagy nyombél. Ezeknek az ágaknak a levágása után kevésbé savas gyomorszekréció keletkezik. Bár a művelet hatékonyságú, ritkán hajtják végre, ha valaha is a modern időkben hajtják végre. Az orvostudomány modern fejleményei felelősek ezért. Például ún protonpumpa-gátlók ma már gyomor- vagy nyombélfekélyben szenvedő betegek kezelésére állnak rendelkezésre, és hatékonyságukat tekintve még mindig meghaladják a műtétet. E modern terápiák bevezetése előtt a vagotomiának jelentős szerepe volt a gyomor- vagy nyombélbetegekben fekély, nevezetesen szelektív proximális vagotomia formájában.
Funkció, hatás és célok
A gyomor- és nyombélfekély oka a gyomor protektív tényezőinek eltérése nyálkahártya és a parietális sejtek által kiválasztott HCl szekréciós anyagok. A sejtek szekréciója a stimulus által megvalósított ingertől függ vagus ideg. A vagotomia név már azt is jelzi, hogy a műtéti eljárás megfelel a vagus ideg beavatkozásának. A művelet célja a gyomor vagy a nyombél parietális sejtjeinek kiválasztására ösztönző ingerek felszámolása vagy csökkentése. Emiatt a sebész a műtét során levágja az ideg ágait, amelyek ellátják a gyomrot vagy a nyombélet. Ezen céllal különféle alfolyamatok állnak rendelkezésre. Normál esetben a vagus ideg jobb és bal fő törzsén az ideg megfelelő részei különböző anatómiai szinteken vannak elvágva. Ebben az összefüggésben a mellkasi vagotómiára mindig akkor hivatkozunk, amikor a fő idegtörzsek átvezetése a mellkas régiójában történik. A vagotomia csonka formájában a truncus vagalis fő törzseit a hasüregtől kezdve elöl és hátul vágják az alsó nyelőcső régiójában. A gyomor vagotómiája a gyomorig terjedő idegrészek idegátvitelén alapul. Ez megőrzi az idegágakat a máj és más szervek. A szelektív proximális vagotomia parietális sejt vagotomia néven is ismert, és a múltban az egyik leggyakrabban végrehajtott vagotomia. Ebben az eljárásban a gyomor idegágai átmetsződnek, miközben megőrzik a gyomor portálig tartó pylorusnak nevezett idegrészeket. Ez az eljárás N. Latarjet-re vezethető vissza. A vagotómiákat mindig fekvőbetegségben végzik, és lelkiismeretes műtéti előkészítést és betegképzést igényelnek. Időközben azonban a proximális szelektív vagotomiát szinte már egyáltalán nem hajtják végre.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A vagotómia általános és specifikus sebészeti kockázatokkal jár. Az általános sebészeti kockázatok közé tartozik például a műtét alatt vagy után fellépő vérzés, amely a legrosszabb esetben is előfordulhat vezet halálig. Ezenkívül a műtét mindig társul a fertőzés kockázatával, és szélsőséges esetben a szövetek nekrotizációját vagy halálos kimenetelű lehet vérmérgezés. Ezenkívül van némi kockázat is érzéstelenítés bármilyen műtét során. Ez a kockázat különösen a keringési problémákkal küzdő betegeket és azokat is érinti túlsúly. Keringési sokk műtét során jelentkezhet az érzéstelenítő hatására és lehet vezet nak nek szívmegállás. Ezenkívül sok beteg tapasztal hányinger or hányás érzéstelenítők miatt.Az érzéstelenítő allergiás reakciói szintén a lehetőségek körébe tartozhatnak. Még gyakrabban panaszkodnak a betegek torokfájás, rekedtség és nyelési nehézség egy műtét után, mivel ezek reakcióként jelentkezhetnek mesterséges lélegeztetés egy műtét során. Bár a leírt szövődmények és mellékhatások kockázatát általában alacsonynak tartják, a beteget a műtét előtt még mindig tájékoztatni kell a kockázatokról. A vagotomia specifikus kockázatai közé tartozik mindenekelőtt a gyomor vagy a belek működéséhez kapcsolódó idegágak helytelen levágása. A helytelen idegágak átvitele a perisztaltika bénulását eredményezheti, és így funkcionálisan károsíthatja az emésztést. Ha az érzékszervi idegrostok elvágódnak, érzékszervi zavarok léphetnek fel. Különleges étrendre is gyakran szükség van a gyomor- vagy nyombélműtét előtt és után, hogy elkerüljék a szervek túlterhelését közvetlenül a stresszes esemény után. A felmerülő költségek és kockázatok miatt a vagotomiát ma már ritkán alkalmazzák. A modern alternatívák kevesebb erőfeszítést, valamint kevesebb kockázatot és mellékhatást jelentenek a beteg számára. A legfontosabb modernek között megoldások hatékony szekréciót gátló gyógyszerek. Ezek a gyógyszerek megfelelhetnek protonpumpa-gátlók vagy például H2-blokkolók. Ennek megfelelően a vagotomia invazív eljárását konzervatív gyógyszer váltotta fel megoldások hogy elkerüljék a beteg túlzott terhelését. Kivételek kivételével a vagotomia továbbra is zajlik, főleg terápia- refrakter súlyos tanfolyamok.
