Tracheoesophagealis fekély összeköti a légcsövet a nyelőcsővel, olyan tüneteket okozva, mint a köhögési roham és az ételtörekvés. A jelenség általában veleszületett, és ebben az esetben általában a légcső és a nyelőcső rendellenességével társul. A kezelés műtéti.
Mi az a tracheoesophagealis sipoly?
A sipolyok csőszerű kapcsolatok az üreges szervek vagy a testfelület és egy szerv között. Ezek a kapcsolatok olyan kóros csatornáknak felelnek meg, amelyeket szövet vesz körül vagy bélelnek. Elvileg a sipolyok sokféle helyen kialakulhatnak. A tracheoesophagealis fekély a légcső és a nyelőcső, azaz a légcső és a nyelőcső közötti fisztulakapcsolatnak felel meg. E két szerkezet között fekély kapcsolatok lehetnek veleszületett vagy szerzett formában. Az anatómiai lefolyástól függően az orvostudomány megkülönbözteti a tracheoesophagealis fistula különböző formáit. Az egyik a tracheoesophagealis sipoly a vakzsáknál nyelőcső atresia, amely a légcsőbe vezet és állandó lenyelést okoz. A H-fistulákat viszont a nyelőcső és a légcső közötti kapcsolatoknak nevezik, amelyek nem befolyásolják a nyelőcső átjárását. A szélességtől függően ez a veleszületett sipoly legjobb esetben folyadék felszívódásához vezet ivás közben. A légcső rendszer tracheoesophagealis fistulája a nyelőcső atresia általában azzal társul visszafolyás és általában a legsúlyosabb tüneteket okozza.
Okok
A nyelőcső és a légcső közötti sipolyok, mint az összes többi sipoly, gyakran műtéti szövődmények után jelentkeznek. Kialakulásában a rosszindulatú daganatok infiltratív növekedése is szerepet játszhat. Elvileg a nyelőcső és a légcső közötti szerzett fistulák nagyon ritka jelenségek. Az érintettek kevesebb mint egy százalékánál egy korábbi tracheostomia okozza sipoly traktus képződés. Az esetek körülbelül öt százalékában sipoly traktus a kialakulást rosszindulatú nyelőcső daganatok előzik meg. A betegek kevesebb mint egy százaléka szenved primer betegségben tüdő daganatok. Az eddig említett okok kizárólag a tracheoesophagealis fistula megszerzett formájára utalnak. Az októl függően a megszerzett formák klinikailag sokféle tüneti képet mutatnak. Az esetek döntő többségében a tracheoesophagealis fistulák veleszületettek. Az ilyen veleszületett rendellenességek általában a nyelőcső vagy a légcső rendellenességeihez kapcsolódnak, és meglehetősen ritkán fordulnak elő elszigetelt jelenségként. A nyelőcső és a légcső közötti veleszületett fisztula körülbelül egy vagy két újszülöttnél van jelen 2000–4000 élveszületés között. A további rendellenességek a betegek akár 70 százalékát is érintik. A magasabb szintű szindrómák összefüggésében a fistulák például a Feingold-szindróma vagy a béta-blokkoló embriopátia részét képezik.
Tünetek, panaszok és jelek
A tracheoesophagealis fistulában szenvedő betegeknél a fistula kialakulásának helyétől és okától függően különböző tünetek jelentkeznek. Olyan okok miatt, mint nyelőcső atresia, a klinikai tüneteket az atresia határozza meg. Ha a sipoly traktus egy elszigetelt sipolynak felel meg, köhögés a támadások vezető tünetekként jelentkeznek, amelyek krónikus visszatérő aspirációval társulnak tüdőgyulladás és a meteorizmus. A betegek így a tüdő gyulladásos reakcióiban szenvednek, mivel a gyomortartalom a légcsőjén keresztül jut el a tüdőbe. Ezenkívül a szenvedők gyakran nagy mennyiségű levegőt mutatnak be a emésztőrendszer mert a nyelőcső és a légcső közötti kapcsolat elősegíti a levegő lenyelését. Ezeken a tüneteken túl a két anatómiai szerkezet közötti fistulák az ivás elutasításában és az ivási kísérlet során elszíneződött kék színben is megnyilvánulhatnak. Felső lebeny atelektázis folyadék és étel visszatérő felszívódása mellett előfordulhat.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A tracheoesophagealis fistula diagnózisát képalkotással állapítják meg. Ezen a helyen született veleszületett sipolyokban az orvos általában az ivás megtagadására vagy az állandó köhögési epizódokra reagálva kezdi meg a képalkotást. A H fistulák a légcsőtől kezdve lokalizálódnak, különösen a HWK hat szinttől a BWK kettőig. Így az ilyen típusú sipolyok sokkal magasabbak, mint a nyelőcső atresia fistulái. A fisztulát minden esetben röntgenfelvételek segítségével detektálják, amelyeket fluoroszkópia alatt végeznek kontrasztanyaggal. A pontos lokalizáció határozza meg az egyik altípusba történő besorolást. A tracheoesophagealis fistulában szenvedő betegek prognózisa függ a fistula pontos helyétől és a csatorna kialakulásának elsődleges okától.
Szövődmények
Elsősorban azokat, akiket ez érint feltétel szenvednek egy nagyon súlyos és különösen kényelmetlen köhögés. Ez köhögési rohamokat eredményez, amelyek jelentősen korlátozhatják az érintett személy mindennapi életét. Gyulladások és fertőzések a tüdőben is előfordulnak, és negatívan befolyásolják a beteg életminőségét. Sok szenvedő lenyeli a levegőt, ami a levegőbe jut emésztőrendszer. Ez ahhoz vezet puffadás és a puffadás. A legrosszabb esetben a törekvés is vezet a beteg haláláig. Különösen gyermekeknél a nyelés végzetes lehet. Mivel ebben a betegségben nincs öngyógyulás, a betegek mindig az orvos kezelésétől függenek. A kezelést általában sebészeti beavatkozással lehet végrehajtani. Ez komplikációk nélkül zajlik, és hatalmas mértékben enyhíti a kellemetlenségeket. Az eljárás során további kellemetlenségek nem jelentkeznek. A gyulladásokat és fertőzéseket gyógyszeres kezeléssel kezelik. A sikeres kezelés általában nem csökkenti a beteg várható élettartamát. A műtéti kezelésre azonban csak a gyulladások kezelése után kerül sor.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha ismétlődő köhögési epizódok vannak, vagy a köhögés fokozódik, tisztázni kell az okát. Ezek a szervezet figyelmeztető jelzései, amelyek okát meg kell határozni. Ha az étel ismételten bejut a légcsőbe, ha az érintett személy gyakran lenyel, vagy ha akaratlanul hányás bekövetkezik, orvosi vizsgálatra van szükség. Az étkezés elutasítása és a folyadékbevitel aggasztónak tekinthető. Életveszélyként orvoshoz kell fordulni feltétel eredményezhet. A megnövekedett testhőmérséklet, belső nyugtalanság, valamint ingerlékenység azt jelzi, hogy a Egészség értékvesztés. Ha lélegző zajok, légellátási problémák vagy szorongás fordul elő, orvoshoz kell fordulni. Zavarok a emésztőrendszer, puffadás vagy a hasi duzzanat a jelenlegi betegség további jele. Ha az érintett személy levegő lenyelésében szenved, a fizikai ellenálló képesség csökkenése, valamint az alvászavarok miatt átfogó orvosi vizsgálatokat kell kezdeni. Az életminőség további romlásának megelőzése érdekében orvosi ellátást jeleznek. Akut helyzetekben életveszély áll fenn. Ezért a sürgősségi orvosi szolgálatokat riasztani kell, ha légzési zavar, eszméletlenség vagy pánikroham lép fel. Az érintett személyt korai halál fenyegeti fulladással. Bystanders kell adminisztrálni elsősegély ezekben az esetekben.
Kezelés és terápia
A tracheoesophagealis fistula kezelése az elsődleges októl függ. Maga a fistula tüneti kezelése egyenértékű az invazív műtéttel. Ezen eljárás során a fistula traktusa elakadt. A nyelőcső és a légcső közötti kapcsolat műtéti úton megszakad, és a két rendszert teljesen különválasztják. A sipoly tényleges kezelése mellett kauzális terápia a kiváltó ok kezelésére szolgál. A nyelőcső atresiában ez az okozati terápia műtétnek felel meg, ezt megelőzően a felhalmozódott váladékot egy csövön keresztül engedik le. A műtéti korrekció a nyelőcső felső részének eltávolításából áll. A laza nyelőcsőrészeket eltávolítás után összekapcsolják. Ha túl nagy a távolság az egyes részek között, akkor alternatívát terápia előadott. Ez a terápia általában a nyelőcső meghosszabbító kezelésének felel meg, amely több napig vagy akár hetekig tart. A hosszabbító kezelés után a két rész közötti távolság ideális esetben elég rövid ahhoz, hogy összekapcsolja a végeket. Ha a hosszabbító kezelés nem eredményez megfelelő eredményt, a sebész átköltözik gyomor vagy bélrészeket a mellkas területet a hiányzó nyelőcsődarab pótlására. A légcsőhöz vagy a tüdőhöz kapcsolódó meglévő kapcsolatok elvágódnak és szorosan záródnak. A tracheoesophagealis fistula minden kezelésére csak akkor kerülhet sor, ha már nincs aktív tüdőgyulladás.
Megelőzés
A tracheoesophagealis fistula csak annyiban akadályozható meg, ameddig az ösztrophaguatresia és más elsődleges okok megelőzhetők.
Követés
A noncongenitalis tracheoesophagealis fistula sikeres kezelése után rendszeres utóvizsgálatokra van szükség, mivel megnő a tracheoesophagealis fistula megismétlődésének valószínűsége azoknál a betegeknél, akiknél már volt ilyen. Erre a célra rendszeres Röntgen és ha szükséges, a nyelőcső és a légcső MRI vizsgálatát kell elvégezni. Ezen túlmenően, ha súlyos, azonnal forduljon orvoshoz gyomorégés, visszafolyás (a regurgitáció) gyomor tartalom), gyakori nyelés, különösen iváskor, ill lélegző problémák merülnek fel, mivel ezek a tracheoesophagealis fistula kiújulásának jelei lehetnek. Ha a sipoly műtét szövődményeként fordult elő, ezeken az ellenőrzéseken túl nincs szükség további nyomon követésre. Ha a daganat okozta a sipoly kialakulását, akkor fontos a vér daganatos markerek esetében rendszeresen annak érdekében, hogy a daganat kiújulását korai stádiumban észleljék. Ha a tracheoesophagealis fistula veleszületett volt, akkor a nyelőcső és a légcső rendszeres vizsgálatára is szükség van az érintett gyermek fejlődése során, mivel ritka esetekben a fistula serdülőkorban ismét kialakulhat. Továbbá, veleszületett tracheoesophagealis fistula esetén bármely mögöttes genetikai betegségek hogy lehet vezet malformációkhoz (Feingold-szindróma, VACTERL-asszociáció) egész életen át kell kezelni. A megfelelő terápiákat egyénileg kell megbeszélni a kezelőorvossal.
Mit tehetsz te magad
A tracheoesophagealis fistulát műtéti úton el kell távolítani. A beteg egyesekkel támogathatja a kezelést intézkedések és otthoni és természetbeli gyógymódok. Először a sebet gondosan kell gondozni és műtét után megfigyelni, hogy a szövődmények korán felismerhetők legyenek. Ha fájdalom, vérzés vagy egyéb szokatlan tünetek jelentkeznek, erről tájékoztatni kell az orvost. Ezenkívül, ha megismétlődés jelei vannak, forduljon orvoshoz. Az orvos javasolhat megfelelő készítményeket, vagy súlyos esetekben receptet írhat fel kenőcsök. Ezzel együtt meg kell határozni a sipoly kialakulásának okát. Ha a sipoly műtét után következett be, akkor minden esetben átfogó tumorszűrésre is szükség van. Különösen rosszindulatú nyelőcső daganatok és primer tüdő daganatok esetén a daganatos megbetegedések kockázata viszonylag magas. Végül pihenés és kímélés érvényesül, mivel a fistula működtetése és eltávolítása nagyobb megterhelést jelent a test számára. A Német Gyermeksebészeti Társaság iránymutatása további tippekkel és információkkal látja el az érintett betegeket, amelyekkel a tracheoesophagealis fistula már jól kezelhető.
