periodontitis (szinonimák: Alveolar pyorrhea; Periodontitis apicales; Periodontopathiák; Periodontosis; Peridentális fertőzés; Pyorrhea alveolaris; ICD-10 K05.2: Akut periodontitis; Angol parodontitis; K05.3: Krónikus periodontitis) a periodontopathiákhoz (a periodontium betegségei) tartozik. A periodontium vagy fogágy bonyolult felépítésű tartószerkezet, amely magában foglalja a fogcementet, különféle típusait gumik, szalagok, vér hajókés állkapocs csontok. A parodontitis egy fertőző betegség, amely a periodontium (periodontium) gyulladásos lebomlásához vezet. Utána csontszú, a parodontitis a leggyakoribb betegség a szájüreg. A parodontitis két formáját különböztetjük meg:
- Apicalis periodontitis - a gyökércsúcstól kezdve; általában a pép fertőzése okozza (egy fog lágyrészének magja, amely jól erezett és beidegzett kötőszöveti; köznyelven fogideg).
- Marginal periodontitis - a fogínytől kezdve.
A betegség mértékétől függően lokalizált vagy generalizált, akut vagy krónikus parodontitis. Általánosított formában inkább, lokalizált formában a fogfelületek kevesebb, mint 30% -a érintett. Agresszív parodontitis képviseli az generikus a parodontitis formáinak kifejezése, amelyet korábban „korai megjelenésű periodontitisnek”, „marginalis profunda periodontitisnek” vagy „gyorsan progresszív parodontitisznek” neveztek. Ezenkívül a parodontitis a szisztémás betegségek megnyilvánulásaként is előfordulhat. Nem minden beteg reagál terápia, mivel gyakran genetikai hajlam (genetikai hajlam) erre a betegségre ok-okozati tényező. Ebben az esetben a betegséget refrakter parodontitisnek nevezik. Nemi arány: A pubertás előtt a lányok gyakran gyakrabban szenvednek parodontális betegségben, míg a pubertás után és idős korukban a férfiak gyakrabban szenvednek parodontitisben. Csúcs előfordulás: A betegség túlnyomórészt 40-50 éves kor között fordul elő. Fogínygyulladás (gyulladásos ínybetegség) már megfigyelhető gyermekeknél és serdülőknél, és ha nem kezelik, akkor parodontitissá válhat. Serdülőknél kevesebb, mint 5% érintett. A pubertás kezdete előtti parodontitis rendkívül ritka és genetikai okra utal. A terhes nőknek is megnő a kockázata fogínygyulladás és ezáltal a hormonális változások miatti parodontitis. A prevalencia (betegség előfordulása) felnőttkorban meghaladja a 80% -ot (Németországban). Az elterjedtsége agresszív parodontitis a lakosság körülbelül 1% -a. A jelenlegi globális betegségteher-tanulmány szerint a súlyos parodontitis a hatodik leggyakoribb betegség, 11.2% -os prevalenciával. Normális esetben azonban a gyermekek nem mutatják a parodontális kötődés elvesztését a pubertásba lépés előtt (prevalencia csak 0.06-0.35%). A dolgozó, 80 és 92 év közötti felnőttek körülbelül 35-64% -ánál a fogfelület 1-20% -ánál 47 mm-nél nagyobb kötődési veszteség tapasztalható. 2 mm-nél több a felnőttek 77% -ánál fordul elő, 45% -uk 3 mm-nél nagyobb, 14% -uk pedig 5 mm-nél nagyobb. A 3 mm-nél nagyobb zsebszondázási mélység már megtalálható a 18–22 év közötti szakemberek 35–64% -ánál, a fogfelületek 11–13% -ánál. 14% -uk mélysége nagyobb, mint 3 mm, 4% -uk nagyobb, mint 4 mm, és 2% -a nagyobb, mint 5 mm. A parodontitis előfordulása és súlyossága az életkor előrehaladtával növekszik, ami a helytelen éveknek tulajdonítható szájhigiénia. A parodontium még magas korban is egészséges lehet, ha megfelelően gondozták. Németországban a felnőttek 40-45% -ánál 4-5 mm a zsebszondázási mélység, 15-19% -nál pedig 5 mm-nél is mélyebb. Etetés és prognózis: Az esetek többségében a parodontitis krónikus és epizodikus. A betegséget az érintett személy általában nem veszi észre, mivel ritkán fájdalmas. Évek után a fogak meglazulnak. Ha a parodontitist korai stádiumban észlelik és kezelik, akkor le lehet állítani. Kezelés nélkül a parodontitis fogvesztéshez vezet. Annak ellenére, hogy következetes terápia és fenntartó intézkedések esetén a betegek 10% -a fokozott kötődési veszteséget tapasztal. A parodontitisnek ez a refrakter formája leginkább az őrlőfogakat érinti (mól- fogak). A parodontitis az általános orvosi betegségek kockázati tényezője. Többek között a szívinfarktus fokozott kockázatához vezet (szív támadás). Abszeszek (a genny) és a belső szervek lehetségesek is. Meglévő betegségek, mint pl cukorbetegség A mellitus elősegítheti a parodontitist, de a parodontális betegség is negatívan befolyásolja őket. A parodontitis szintén jelentős kockázati tényező a betegség lefolyására terhesség (fokozott kockázata magzatelhajtás/vetélés). A parodontitis visszatérő (visszatérő) lehet. Komorbiditások (kísérő betegségek): számos betegség társul a parodontitishez: krónikus gyulladásos bélbetegségek társulnak (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), csontritkulás neurodegeneratív betegségek (Alzheimer kór, Parkinson kór).
