A légzőrendszer anatómiája és működése

A következőkben a „légzőrendszer” azokat a betegségeket írja le, amelyeket az ICD-10 (J00-J99) szerint ebbe a kategóriába sorolnak. Az ICD-10-et a betegségek és az azokhoz kapcsolódó nemzetközi statisztikai osztályozáshoz használják Egészség Problémák és világszerte elismert.

Légzőrendszer

A test minden egyes sejtje megköveteli oxigén funkcióihoz. Mivel az emberek nem tárolhatnak oxigén, éjjel-nappal lélegezniük kell. A légzőrendszer (légzőrendszer) alapvető funkciói a következők cseréje oxigén (O2) és szén dioxid (CO2).

Anatómia

A légzőrendszer magában foglalja a légutakat, amelyek fel vannak osztva felső és alsó légutakra, valamint a tüdőt és a légzőizmokat.

Élettan

Különbséget tesznek a külső légzés és a belső légzés között. Külső légzés - tüdő légzés (gázcsere a tüdőben):

  • Az ihlet során (lélegző az oxigén bejut a tüdőbe, felszabadul a vér, és a test sejtjeibe kerül, amelyek elfogyasztják az oxigént. Ez termel szén dioxid, amelyet visszavezetnek a tüdőbe, és lejáratuk révén kifelé engedik (lélegző ki).
  • A gázcsere az alveolusokban (alveolusokban) zajlik.

Belső légzés - sejtes légzés (vér és sejtek cseréje):

  • A testsejtek felszívják az oxigént és elégetik a tápanyagok ATP -vé történő metabolizálásának (metabolizálásának) részeként (adenozin trifoszfát), a szervezet fő energiahordozója. A test sejtjeinek anyagcseréjének végtermékeként szén dioxid képződik, amely a vér és visszaszállítottak a tüdőbe.

A légzőrendszer gyakori betegségei

A légzőrendszer betegségei gyakran fordulnak elő az orvosi rendelő látogatásakor. Különbséget tesznek a felső és az alsó között légutak valamint az akut és krónikus betegségek között. Az akut légúti betegségek általában ártalmatlanok és könnyen kezelhetők. Krónikus légúti betegségek, mint pl asztma or krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) ma Németországban a legelterjedtebb betegségek közé tartoznak. A légzőrendszer leggyakoribb betegségei a következők:

  • Akut és krónikus bronchitis
  • Akut és krónikus rhinitis (rhinitis)
  • Akut és krónikus orrmelléküreg gyulladás (arcüreggyulladás).
  • Bronchiális asztma
  • Hörgőkarcinóma (tüdőrák)
  • Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
  • Influenza (influenza)
  • Influenza fertőzés (megfázás)
  • Gégegyulladás (gégegyulladás)
  • Tüdő emfizéma (tüdő hiperinfláció)
  • Cisztás fibrózis
  • Orrpolipok
  • Tüdőgyulladás (tüdőgyulladás)
  • Alvási apnoe (a lélegző alvás közben).

A légzőszervi megbetegedések fő kockázati tényezői

Viselkedési okok

  • Stimulánsok fogyasztása
    • Dohányfogyasztás

A betegséggel kapcsolatos okok

  • Allergia

Környezetszennyezés - mérgezések (mérgezések)

  • Részecske
  • Permetezés - porlasztás esetén a cseppek belélegezve belépnek a tüdőbe
  • Erős szagok - festékekben, lakkokban stb.
  • Egészségtelen beltéri klíma
  • Összeférhetetlenség

Felhívjuk figyelmét, hogy a felsorolás csak a lehetséges kivonata kockázati tényezők. Egyéb okok megtalálhatók az adott betegség alatt.

A légzőrendszer betegségeinek fő diagnosztikai intézkedései

  • Ergo-spirometria - tüdőfunkciós tesztelés alatt feszültség.
  • Spirometria (tüdőfunkciós teszt)
  • Pulzus-oximetria
  • Tüdőszonográfia (tüdő ultrahang)
  • Röntgen mellkas (mellkas)
  • Számítógépes tomográfia (A mellkas CT)mellkas (mellkasi CT).
  • A mellkas mágneses rezonancia képalkotása (MRI).
  • Bronchoscopy - a légcső visszaverődése (légcső) és a tüdő hörgőfája endoszkóp segítségével.

Melyik orvos segít Önnek?

Az akut légzőszervi betegségeket általában nem szükséges tüdő- és hörgőorvosnak kezelnie. Itt a háziorvos vagy akár a fül-orr-gégész orvos intézkedik. Krónikus állapotok, mint pl bronchiális asztma, hörghurut, krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), a hörgőkarcinómát és az emfizémát az esetek többségében tüdő- és hörgőorvos kezeli.