Strabismus: Leírás
Normális esetben mindkét szem mindig ugyanabba az irányba mozog. Ez biztosítja, hogy az agyban háromdimenziós kép jöjjön létre. Ez az egyensúly azonban megbomolhat úgy, hogy a vizuális tengelyek eltérnek egymástól, pedig valójában valami konkréton van a hangsúly. Ezt strabismusnak nevezik.
Nyilvánvaló strabismus (heterotropia) van jelen, ha a strabismus tartós. A látens strabismusban (heterophoria) viszont az érintett csak alkalmanként hunyorog. Mindkét esetben eltérő strabismus irányok lehetségesek. Kifejlődése szerint a strabismus egyidejű strabismusra és paralitikus strabismusra is felosztható.
Nyilvánvaló strabismus (heterotropia)
Különbséget teszünk attól függően, hogy a vizuális tengely hogyan van eltolva:
- Strabismus convergens (esotropia): manifeszt befelé irányuló strabismus (belső strabismus) – a hunyorgó szem látótengelye befelé tér el.
- Strabismus divergens (exotropia): manifeszt kifelé irányuló strabismus (külső strabismus) – a kancsal szem látótengelye kifelé eltér.
- Ciklotropia: megnyilvánuló sztrabizmus – a kancsal szem befelé (incyclotropia) vagy kifelé (excyclotropia) „gurul” a látótengely körül.
Lappangó strabismus (heterophoria)
Lappangó strabismus például akkor fordul elő, ha az érintett személy fáradt, vagy ha az egyik szeme le van takarva. A manifeszt strabismushoz hasonlóan itt is különbséget teszünk a fent említett strabismus irányok között: látens kifelé (exophoria) vagy befelé mutató strabismus (esophoria), látens eleváció (hyperophoria) vagy lesüllyedése (hipofória) és látens strabismus (cyclophoria). .
A látens strabismus tüneteiről és kezeléséről bővebben a Heterophoria című cikkben olvashat.
Egyidejű strabismus
Egyidejű strabismusban, más néven strabismus concomitansban a kancsalság szöge minden szemmozgás során állandó marad, azaz egyik szem „kíséri” a másikat. A térlátás nem lehetséges, és a hunyorgó szem látásélessége általában gyengébb. A strabismus legtöbb esetben gyermekeknél fordul elő.
Az egyidejű sztrabizmusnak különböző formái vannak. A leggyakoribb a korai gyermekkori strabismus-szindróma, amely élete első hat hónapjában jelentkezik, vagyis még mielőtt a baba megtanult mindkét szemével látni (binokuláris látás). Ez okozza a manifeszt sztrabizmus nagy részét.
Az egyidejű sztrabizmus egy másik formája a mikrostrabismus. Ebben az esetben a kancsalság szöge kevesebb, mint öt százalék, ezért a kancsalságot gyakran csak későn fedezik fel.
Bénulásos sztrabizmus
Bénulásos strabismusban, más néven strabismus paralyticusban vagy strabismus incomitanban, a szemizmokat ellátó izom vagy ideg meghibásodik. Ez azt jelenti, hogy a szem már nem tud teljesen mozogni, ami eltolódást eredményez.
A strabismus incomitans-tól eltérően a strabismus incomitans minden korcsoportot érint. Általában hirtelen sztrabizmusként jelentkezik, figyelmeztető jelek nélkül. Jellemző jellemzői a kettős látás és a helytelen térbeli megítélés. Ha a fejet oldalra ferdén tartják, a strabismus gyakran minimálisra csökkenthető, mivel a nyakizmok az egész fejet ferde helyzetbe hozzák, így a szem egyenesen előre néz, bár oldalra néz ki a szemgödörből.
Strabismus gyermekeknél
Strabismus: tünetek
A strabismus önmagában csupán két eltérő vizuális tengelyt ír le, ezért tünet. Az érintettek néha rosszul látnak térben, vagy kettős látást észlelnek.
Gyakran nem olyan könnyű megállapítani, hogy valakinek valóban van-e sztrabizmusa. A csecsemők sztrabizmusának egyik lehetséges félreértelmezése a gyakran alacsonyan fektetett szemhéjak miatt az orrba való átmenetnél (epicanthus). Ez azt a hamis benyomást keltheti, hogy eltérnek a látótengelyek, bár mindkét szem látótengelye megegyezik. Ez különösen gyakori az ázsiai csecsemőknél. Ezt a jelenséget pszeudosztrabizmusnak is nevezik. Kóros értéke nincs, mivel kancsalsági szög nem mérhető.
Ha az egyik szem látása megszűnik, a kifelé irányuló strabismus lassan, több év alatt alakul ki. Vannak, akiknek csak akkor van sztrabizmusuk, ha a távolba néznek. Ezt időszakos külső sztrabizmusnak nevezik.
A sztrabizmus tünetei
A kancsalság szöge a tekintet irányától függ. A tekintet egyes irányaiban a strabismus nem észrevehető, mivel általában csak egy meghatározott izmot érint a mögöttes bénulás, és nem mindig vesz részt minden szemizom minden szemmozgásban.
Strabismus: okok és kockázati tényezők
A strabismusnak számos oka lehet. Ha hirtelen strabismus lép fel, az idegkárosodást, fertőzéseket, daganatokat vagy vérzést ki kell zárni.
Az egyidejű sztrabizmus okai
A szaruhártya sérülései és a retina elváltozásai strabismus concomitan-t válthatnak ki. Ha az egyik szem látása megszűnik, a kifelé irányuló strabismus lassan, több év alatt alakul ki.
Gyermekeknél különösen a látásromlást kell kizárni – például a strabismus divergens esetében, mivel ez kifelé irányuló strabismust okoz. Születési rendellenességek és agyfejlődési rendellenességek is okozhatnak strabismust. Ez különösen a koraszülötteket érinti gyakran: minden ötödik 1250 grammos vagy annál kisebb születési súlyú gyermekből egy sztrabizmus alakul ki későbbi életében.
Az egyidejű sztrabizmus kevésbé gyakori felnőtteknél. A lehetséges okok itt is változatosabbak, mint a gyerekeknél – a kicsiknél a strabismus életkoruktól függően gyakran ugyanazoknak az okoknak tudható be.
A sztrabizmus okai
A strabismus születéskor agyi trauma vagy hibás agyfejlődés eredményeként alakulhat ki. Az egyes izmok bénulását néha agygyulladás (encephalitis) vagy gyermekkori fertőzés is okozza. A kanyaróvírusok például behatolhatnak az agyba, és súlyos károsodást okozhatnak.
A stroke, a daganatok és a vérrögök szintén megzavarhatják az idegpályát, és hirtelen bénulásos strabismushoz vezethetnek. Mivel a látópálya bekötése nagyon bonyolult és az esetleges sérülések helye változatos, gyakran részletes képalkotásra (MRI) van szükség a strabismus okának tisztázásához.
A strabismus kockázati tényezői
A kezeletlen látásromlás, a koraszülés és a szülés alatti oxigénhiány sztrabizmushoz vezethet. Ha egy személy élete során megvakul az egyik szemére, ez a szem már nem vesz részt aktívan a látási folyamatban, a helytelen mozgások nem kompenzálódnak, és néhány éven belül az érintett szem hunyorogni kezd.
A családban előfordult sztrabizmus is, ami genetikai okra utal.
Strabismus: vizsgálatok és diagnózis
A kezdeti konzultáció során a beteg kórelőzményének felvétele (anamnézis) történik. Az orvos többek között a következő kérdéseket teheti fel (csecsemők esetében a szülőket kérdezik):
- Melyik szem érintett?
- Mindig ugyanaz a szem érintett?
- Milyen irányba mozdul el a szem?
- Mekkora a szög?
- A szög minden látószögben azonos?
- Kettős látást lát?
- Vannak egyéb vizuális panaszai?
Egyes betegeknél a strabismus egyértelműen felismerhető, de más esetekben nem – például azért, mert a kancsalság szöge kevesebb, mint öt fok (mikrostrabizmus). Ugyanez vonatkozik a rendkívül ritka strabismusra is, amelyben az egyik szemet az óramutató járásával megegyezően vagy azzal ellentétes irányban forgatják a látótengely körül.
Általában a strabismust a következő módszerekkel lehet kimutatni:
Borító teszt
A fedővizsgálat során a páciensnek mindkét szemével rögzítenie kell egy kereszt (Maddox kereszt) közepét a falon. Ezután a szemész lefedi az egyik szemét és megfigyeli. A hunyorgó szem a rögzített pont irányába beállító mozdulattal felfedi magát.
Hirschberg módszer
A szemész 30 centiméteres távolságból figyeli látogatólámpájának fényreflexeit a csecsemő vagy a kisgyermek pupilláin. Ha a reflexek nem azonos helyzetben vannak, kancsalsági szög van.
Strabismus kezelése
A kisgyermekek sztrabizmusát több szakaszban kezelik. Korrigálatlan látási hiba (például távollátás) esetén a gyermeket szemüveggel látják el. Egyoldali látáskárosodás (pl. a lencse homályosodása) esetén az alapbetegséget ennek megfelelően kell kezelni. A szemész ezután néhány hónapig figyeli, hogy eltűnik-e a kancsalság szöge.
Ha ez nem így van, a szemet – a gyengébbtől kezdve – felváltva kell ragasztani (elzáródásos kezelés). Ily módon az amblyopia (gyenge látás) megelőzhető, illetve szükség esetén csökkenthető. Ennek az az oka, hogy az agy a strabismus ellenére kénytelen használni és edzeni a gyenge szemet. Az okklúziós kezelés évekig is eltarthat – amíg a gyengébb szem látásélessége kellőképpen javul. A fennmaradó kancsalsági szög ezután műtéti úton korrigálható.
Ha a kísérő strabismus hat éves kor után jelentkezik, az elzáródás kezelésére már nincs szükség. Ellenkező esetben a gyermekek, serdülők és felnőttek ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint a kisgyermekek.
Strabismus kezelése
Strabismus esetén lehetőség szerint kezelni kell az okot (pl. a stroke). Néha a strabismus szög prizmás szemüveggel is korrigálható. Ez azonban ritkán van így. Egyes betegeknél lehetőség van a strabismus műtétre.
Strabismus: progresszió és prognózis
A strabismusra vonatkozóan nincs általánosan alkalmazható prognózis. Ha valakinek sztrabizmusa van egyoldalú látásvesztés miatt, az önmagában nem javul. Nem ez a helyzet a látásromlás következtében fellépő strabismus esetében: ha a látásromlást gyorsan kezelik, a strabismus néhány hónapon vagy néhány éven belül javulhat.
A strabismus progressziója ezért nagymértékben függ az októl. Minél jobban kezelhető a kiváltó ok, annál jobb a prognózis. Minél később és hirtelen jelentkezik a strabismus az életben, annál nehezebb kezelni. Ezért a prognózist a kezelőorvosnak egyénileg kell elkészítenie. Gyakran interdiszciplináris megközelítésre van szükség neurológusok, szemészek, gyermekorvosok, radiológusok és belgyógyászok bevonásával a strabismus összes okának lefedése érdekében.
