A didaktikai háromszög a sikeres tanításhoz

Mi az a didaktikus háromszög?

A didaktikus háromszög megteremti a kapcsolatot a tanár (tanár), a tanuló (tanuló) és a tanulás diagramban érthető tárgy (tananyag). Egy háromszög, amelynek három oldala azonos hosszúságú, ezt a célt szolgálja. Az egyik sarokban a tanár van írva, a másikban a tanuló, az utolsó sarokban pedig a tanulás anyag. Ez a grafika megalapozza az órák elemzését, és áttekintést nyújt a didaktikáról. Így a didaktikai háromszög szemlélteti az órák felépítését, ezzel szolgálva a pedagógia tudományos területét.

A didaktikus háromszög

Wolfgang Klafki, a marburgi neveléstudomány professzora 1927 és 2016 között élt, és fontos didaktikus volt Németországban, a tanárok mintadarabjait formálva. Klafki foglalkozott a témával és a tanulóval. A didaktikai háromszögben erre a kapcsolatra figyelt.

A didaktika összefüggésében ennek megfelelően foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az oktatási tartalom és a tanítási tartalom mit jelent a hallgató számára. A didaktikai elemzés tehát az óratervezés és az előkészítés alapját képezi. Ehhez az elemzéshez Klafki a következő kérdéseket teszi fel a tanítás tartalmával kapcsolatban, amelyek irányadó kérdésekként szolgálnak a tanórák tervezéséhez.

  • A téma korabeli jelentőségének kérdésével kezdődik a hallgató számára. A következő kérdés a jövőre összpontosít, és arra törekszik, hogy a téma milyen jelentőséggel bír a hallgató jövőbeli életében.
  • Továbbá a téma felépítésének kérdésével foglalkozunk, ennek irányadó kérdései annak megfontolása, hogy a téma mennyire feltételezi például a korábbi ismereteket stb.
  • A következő kérdés a példaértékűséggel foglalkozik, ami egyúttal e téma összekapcsolását más problémákkal is.
  • Az utolsó kérdés a téma hozzáférhetőségével foglalkozik a hallgatók számára. Hogyan kell továbbadni az ismereteket, hogy azok kézzelfoghatóvá és érthetővé váljanak a hallgató számára?

Kurt Reusser 1950-ben született, a Zürichi Egyetem oktatója és oktatási pszichológiai professzora.

Didaktikával és videó alapú oktatási kutatással foglalkozik. A didaktika területén Reusser azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a didaktika és a módszertan hogyan képes elősegíteni és fejleszteni az önállóságot tanulás és megértés, valamint kompetencia-orientált didaktika.

  • Milyen tanulási stratégiák vannak?
  • Melyik tanulási típus vagyok?

Hilbert Meyer német pedagógus, aki didaktikával foglalkozik, és a didaktikai tankönyvek révén vált ismertté.

Meyer kidolgozta a kompetencia-orientált vagy a cselekvés-orientált oktatás gondolatát. Bemutatásában leírja, hogy a kompetencia-orientált oktatásnak mindig tartalmaznia kell a helyzethez és személyhez kapcsolódó elemeket egyensúly. Továbbá nagyon fontos, hogy Meyer fenntartsa a egyensúly között: A tanár kidolgozza ezeket a különböző egyensúlyi rendszereket, és gondoskodik arról, hogy az órák nyitottak legyenek a hallgatók számára, és hogy aktívan részt vehessenek.

Ezenkívül a hallgatókat differenciált tanulási program révén ösztönözni kell az önszabályozásra. A tanár feladata, hogy interdiszciplináris munkával reagáljon a hallgató egyéni fejlődési lehetőségeire. A hallgatók tudását hálózatba kell építeni, és reális alkalmazási helyzetekben fel kell ismerni a tudás előnyeit a hallgatók számára.

Ezenkívül a problématorientált feladatok fejlesztése és a hibák tanulási haladásként való szemlélete is része a kompetenciaorientált és cselekvésorientált oktatás minőségi jellemzőinek.

  • Strukturálás és nyitottság,
  • Közös és egyéni tanulási sorrendek
  • A tanulás szisztematikus és cselekvésorientált formái

Johann Friedrich Herbart (1776-1841) német filozófus, pszichológus és pedagógus. Nagyban hozzájárult a didaktika fejlődéséhez, hogy elképzeléseinek alapvető vonásai még ma is megtalálhatók legyenek a mai tanításban.

Herbart feltételezte, hogy a tanulás nem az ismeretek felhalmozásáról szól, hanem a meglévő ismeretek és az új tananyag értelmes kombinációjáról. A hallgatónak tanulnia kell, és ezáltal előítélet nélküli érdeklődést vált ki a környezete iránt. Ennek elérése érdekében Herbart tanítása a következőképpen épül fel.

Lépési koncepcióját tovább fejlesztették és átdolgozták más oktatók.

  • Világossággal kezdődik. A tanuló számára az új témáknak világosaknak és érthetőeknek kell lenniük. Ez az egyértelműség a tartalomra, a nyelvre és a struktúrára vonatkozik.
  • Ezt követi az új téma és a már meglévő ismeretek összekapcsolásának szakasza.

    Ebben a szakaszban is létrejönnek kapcsolatok és kapcsolatok az új ismereteken belül. Ezt a stádiumot asszociációnak is nevezik.

  • Ezt követően összefüggéseket állapítanak meg, és az anyagot egy rendszerbe sorolják.
  • Ettől a ponttól fejlődik ki az utolsó szakasz. Az új ismeretek gyakorlása, megismétlése és alkalmazása.

Klaus Prange 1939-ben született és német oktató.

Intenzíven foglalkozott általános didaktikával és pedagógiával. Prange a didaktikában leírja, hogy a pedagógus fő feladata a tanulók formálása. A pedagógus formálja a tanulók világnézetét.

A tanuló azonban önmagát is formálja, Prange leírja, hogy az oktatási befolyásolási folyamatok alig különíthetők el az önálló fejlődéstől, és kölcsönösen függenek egymástól. August Hermann Niemeyer 1754 és 1828 között élt, német teológus és pedagógus volt. Szemináriumot vezetett Halléban a tanítás és az oktatás elméletéről.

Ezenkívül könyveket írt az oktatás és a tanítás elveiről a szülők és a tanárok számára. Niemeyer didaktikával is foglalkozott, görög és római klasszikusokat fordított a pedagógia területén, és didaktikai szövegeket publikált.