Szinonima
Kolonoszkópia, bélvizsgálat Angolul: colonoscopy
Meghatározás
A kolonoszkópia olyan diagnosztikai eljárás, amelynek során a vastagbél rugalmas endoszkóppal ellenőrizhető. Vége előtt kolonoszkópia, a páciens belét meg kell tisztítani annak érdekében, hogy a vizsgáztató az eljárás során optimális láthatóságot biztosítson. Ezért a betegnek hashajtó gyógyszereket kell szednie a kolonoszkópia.
A vizsgálat előtt egy nappal a betegnek általában vizet kell inni Movicol-nal vagy hasonló oldatokkal, amelyek hashajtó hatásúak. Továbbá nem szabad enni a vizsgálat vége előtt. A kolonoszkópiát ritkán végzik a kórházi osztályon, de leginkább az endoszkópos osztályokon, amelyek szinte minden kórházban vannak.
A beteget nem sokkal a beavatkozás előtt az oldalán helyezik el. Ezenkívül egy vénás hozzáférést (barna csövet) helyeznek be, amelyen keresztül egy rövid érzéstelenítő, vagy komplikációk esetén életmentő gyógyszer alkalmazható közvetlenül a ér. propofol kolonoszkópia során általában alacsony dózisban altatóként használják.
Ezután a beteg elalszik. Pulzus oximéter, amely a ujj felhasználható a beteg monitorozására szív sebesség és oxigéntelítettség az eljárás során. A vizsgáztató, általában kiegészítő műanyag köténybe öltözve, a rugalmas kolonoszkópot beteszi a betegbe végbélnyílás alapos vizsgálat után.
A fogantyúhoz rögzített gombok segítségével a kolonoszkóp a csúcsán minden irányban elforgatható, hasonlóan a kígyóéhoz fej. Röviddel a koloszkóp behelyezése után kolonoszkópia során levegőt vezetnek a belekbe. Ennek az az oka, hogy a bélnek megvan az a tulajdonsága, hogy üres állapotban összeomlik, ami nagyon rosszá teszi a láthatóságot.
A levegő segítségével a belek kibontakoznak. Egyes betegek, akik nem akarnak rövid érzéstelenítést alkalmazni az eljárás előtt, a levegő bevitelét kellemetlen vagy fájdalmasnak minősítik. A vizsgáztató most apránként előre tolja a kolonoszkópot.
Kezdetben nem a bél vizsgálatán van a hangsúly, hanem az endoszkóp óvatos manőverezésén a bélen keresztül. Fontos, hogy a kolonoszkópia során ne sérüljön a bélfal. A beszorult területeket a légbevezetés növelésével nyitják meg.
A kamera és a nagyon erős lámpa segítségével az aktuális képet kivetítik a vizsgáló melletti monitorra. A kolonoszkóp csúcsán lévő mozgékonyság csak a kamera beállításának megfelelő megváltoztatását segíti elő, azonban a kolonoszkóp mozgatásához a vizsgáztató képességeire van szükség. Kívülről úgy tudja manőverezni a vizsgálóeszközt, hogy bal és jobb mozdulatokkal haladjon előre a vékonybél vastagbélig.
Ennek során kb. 1. 50 m. Az úgynevezett Baumann szelepnél (átmenet a vékonybél vastagbélig) az előrelépési manőver általában befejeződik.
Mostantól a kolonoszkóp lassan visszahúzódik, és megkezdődik a tényleges kolonoszkópia. Az vastagbél megvizsgálják a falakat, megvizsgálják a bőrpírt, a duzzanatot és a bizonyítékokat. Feltűnő területeken egy huzal előrefelé tolható a kolonoszkóp csúcsáig.
A vezeték hegyére egy kis fogó van rögzítve. Ezekkel a fogókkal a vizsgáztató meg tudja ragadni a bélfal gyanús területeit, kívülről meghúzhatja és kifelé szállíthatja. A szövetminták, más néven biopszia, majd a patológiai osztályra küldik őket kóros értékelés céljából.
Az élő kép mellett fényképezőgéppel is lehet fényképezni. Minden gyanús területet a kolonoszkópia során fényképezni kell, hogy a későbbiekben rekonstruálni lehessen a vizsgálati eljárást. A behelyezhető csipesz mellett az endoszkópon keresztül hurkok is behelyezhetők a belekbe, amelyekkel például polipok, amelyek gyakran megtalálhatók a bélfalakon, körbetekerhetők és eltávolíthatók. Amikor a vizsgáztató ismét eléri a bél kimenetét, az eszközt kihúzzák és fertőtlenítik. A beteg általában rövid ideig alvó vagy alkonyi állapotban marad, és visszahozzák az osztályra.
