Szerotonin szindróma: okai, kezelése

Rövid áttekintés

  • Tünetek: erős izzadás, kipirosodott bőr, száraz nyálkahártya, magas pulzus és vérnyomás, hányinger és hányás, izom- és idegrendszeri zavarok (remegés, izommerevség, túlzott reflexek), pszichés zavarok (nyugtalanság, izgatottság, tudatzavar), valamint szívritmuszavarok, epilepsziás rohamok és szervi elégtelenség
  • Kezelés: a kiváltó gyógyszerek elhagyása, magas láz esetén kiterjedt hűtés, lázcsillapító és izomlazító gyógyszerek, szerotonin gátló gyógyszerek
  • Okok és kockázati tényezők: depresszió elleni gyógyszerek, szívbetegségek és epilepszia kezelésére használt gyógyszerek lebontó szerek, valamint a szerotonin rendszerre ható gyógyszerek
  • Diagnózis és vizsgálatok: Orvosi interjú (kórelőzmény) és fizikális, valamint neurológiai vizsgálat (például reflexeket vizsgálnak az orvosok), pszichiátriai vizsgálatok, vérvizsgálatok, mágneses rezonancia képalkotás (MRI), számítógépes tomográfia (CT), elektrokardiogram (EKG).
  • A betegség lefolyása és prognózisa: A lefolyás általában enyhe, a prognózis jó. Ez a szerotonin szintjétől és attól függ, hogy mennyi időbe telik, amíg a szervezet lebontja a kiváltó gyógyszert vagy gyógyszert. A szerotonin szindróma csak elszigetelt esetekben vezet halálhoz.

Mi a szerotonin szindróma?

A szerotonin szindróma az idegi hírvivő (neurotranszmitter) szerotonin feleslegéből ered a központi idegrendszerben. Egyéb nevek közé tartozik a szerotoninerg vagy szerotonerg szindróma és a központi szerotonin szindróma.

A szerotonin felesleg oka leginkább a depresszió elleni gyógyszerek (antidepresszánsok) következménye, amelyek befolyásolják a szervezet szerotonerg rendszerét. A szerotonin szindrómát tehát a legtágabb értelemben különböző antidepresszánsok (de más) gyógyszerek mellékhatásai vagy kölcsönhatásai okozzák. Az orvosok gyógyszermellékhatásról is beszélnek.

Nem ismert, hogy pontosan milyen gyakran fordul elő. Általában enyhe, vagy atipikus tünetek jelentkeznek. Ezért a szerotonin szindróma gyakran nem mutatható ki.

Mi a szerotonin?

A szerotonin (kémiai: 5-hidroxi-triptamin) az idegrendszer fontos hírvivője (neurotranszmitter). A központi (agyi és gerincvelői) és a perifériás idegrendszerben egyaránt megtalálható. A központi idegrendszerben (CNS) a szerotonin részt vesz az alvás-ébrenlét ritmusának, az érzelmeknek, a hőmérsékletnek vagy a fájdalomnak a szabályozásában, de részt vesz a tanulási folyamatokban és a memória kialakításában is.

Depresszió és szerotonin szindróma

A szerotonin egy másik neurotranszmitterrel, a noradrenalinnal együtt szabályozza az agy különböző folyamatait. Ide tartoznak mindenekelőtt az érzelmi folyamatok, valamint a figyelem és a fájdalom gátlása.

A szakértők azt feltételezik, hogy ezeknek a hírvivő anyagoknak a hiánya olyan depressziós tünetekhez vezet, mint a szomorúság, kedvetlenség és az érdeklődés elvesztése. Emiatt az orvosok a depressziót olyan gyógyszerekkel kezelik, amelyek növelik a szervezet szerotoninszintjét. Ennek eredményeként és például a túl magas gyógyszeradag miatt a szerotonin feleslegben állhat, és végül szerotonin szindrómához vezethet.

Mi a tünetek?

Néha a megnövekedett szerotoninszint kezdetben enyhe influenzaszerű fertőzésként nyilvánul meg. A súlyosabb tünetek perceken belül kialakulnak.

A szakértők jelenleg három csoportra osztják a szerotonin szindróma tüneteit:

Vegetatív tünetek.

Az érintettek lázban és hidegrázásban szenvednek, ezért gyakran nagyon rosszul érzik magukat (influenzaszerű érzés). A szerotonin szindrómában gyakran előforduló egyéb vegetatív tünetek a következők:

  • Fokozott pulzus és vérnyomás (tachycardia és magas vérnyomás).
  • Gyors légzés (hiperventiláció)
  • Bőséges izzadás (hiperhidrosis)
  • Hányinger, hányás és hasmenés
  • Fejfájás

Zavar az izmok és idegek közötti interakció

A szenvedők remegnek (remegés), könnyen kiváltható és túlzó reflexekkel (hiperreflexia), akaratlan izomrángással (myoclonia) jelentkeznek, és a fokozott izomfeszülés (hipermerevség, rigor) miatt csak erőfeszítéssel tudnak mozogni. Izomgörcsök is előfordulhatnak.

Pszichológiai hatások

Ezenkívül az érintett személyek a központi idegrendszerben a szerotonin szindróma által kiváltott tünetektől szenvednek. A szerotonin felesleg itt fokozott izgalomhoz vezet. Ennek eredményeként a következő mentális rendellenességek gyakran fordulnak elő szerotonin szindrómában:

  • nyugtalanság, idegesség, mozgási késztetés
  • @ Hallucinációk
  • A tudat és a figyelem zavarai
  • Fokozott hangulat
  • Problémák a mozgások finomhangolásával (koordinációs zavarok)

Hogyan kezelik a szerotonin szindrómát?

A szerotonin szindróma pszichiátriai és neurológiai vészhelyzetnek számít, mert néha életveszélyes. Első lépésként az orvosok abbahagyják a szerotonin szindrómát okozó gyógyszereket. Enyhe tünetek esetén ez a megközelítés általában elegendő (az esetek körülbelül 90 százalékában). Ha a tünetek továbbra is fennállnak, az orvosok további intézkedéseket tesznek. A súlyos szerotonin szindróma intenzív orvosi megfigyelést és gondozást igényel.

Intenzív terápia szerotonin szindróma esetén

Gyógyszer

A lázcsillapítók tovább csökkentik a magas testhőmérsékletet.

Szükség esetén az orvosok izomlazító gyógyszereket (izomrelaxánsokat) adnak be. Ilyen módon csökkentik például a lázat, ami szerotonin szindrómában elsősorban a fokozott izomfeszültség miatt jelentkezik. Az izomrelaxánsok a súlyos izomkárosodás, például az izomrostok feloldódásának (rabdomiolízis) megelőzésére is szolgálnak. Ez egyben védi a vesét. Ennek az az oka, hogy a rabdomiolízis nagy mennyiségben szabadítja fel az oxigént megkötő izomfehérjét, a mioglobint. Ez néha a veseszövetben rakódik le, és veseelégtelenséghez vezet.

A szerotonin szindróma kezelésére benzodiazepineket, például lorazepámot és diazepamot is adnak. Elnyomják a rohamokat.

Ha a tünetek továbbra is fennállnak, az orvosok ciproheptadint vagy metiszergidet is adnak. Mindkét gyógyszer kötődik és gátolja többek között a szerotonin receptor struktúrákat, és így csökkenti a szerotonin szindróma hormontöbbletének káros hatását. Az ébren lévők tablettát nyelnek, a nyugtatók gyomorszondán keresztül kapják a hatóanyagokat.

Melyek az okok és a kockázati tényezők?

Egyes esetekben a szerotonin szindróma első jelei egy antidepresszáns első adagja után jelentkeznek. Más betegeknél csak az adag emelése után alakul ki. A legtöbb esetben azonban a szerotonin szindróma akkor alakul ki, ha két vagy több szóban forgó gyógyszert kombinálnak. Ennek az az oka, hogy a gyógyszerek közötti kölcsönhatások jelentős szerotonin felesleget eredményeznek.

Az antidepresszánsok mellett néhány más kábítószer és egyes illegális drogok is szerotonin szindrómát okoznak azáltal, hogy megzavarják a szerotonerg rendszert.

Ezek a gyógyszerek, valamint a szerotonin szindrómát okozó gyógyszerek, különösen kombinálva, hatásuk szerint a következők:

Hatás a szerotoninerg rendszerre

Aktív összetevők

fokozott szerotonin képződés

fokozott szerotonin felszabadulás

amfetaminok, kokain, mirtazapin, metadon, ecstasy, a Parkinson-kór gyógyszere, az L-dopa

a két idegsejt közötti szinaptikus hasadékból történő visszavétel gátlása

Szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k), például citalopram, szertralin, fluoxetin, paroxetin

Szelektív szerotonin-norepinefrin újrafelvétel-gátlók (SSNRI-k), például venlafaxin, duloxetin

Triciklikus antidepresszánsok, például amitriptilin, doxepin, dezipramin, nortriptilin, klomipramin, imipramin

A szerotonin lebomlásának gátlása

Monoamin-oxidáz (MAO) gátlók, például moklobemid, tranilcipromid vagy a linezolid antibiotikum

stimuláló hatás a szerotonin receptor szerkezetekre (5-HT receptorok)

5-HT1 agonisták, például buspiron vagy triptánok (pl. szumatriptán, almotriptán), amelyeket migrénre írnak fel

fokozott szerotonin hatás

Lítium

Más gyógyszerek hatása

A gyógyszerek is lebomlanak a szervezetben. Vannak azonban bizonyos gyógyszerek, amelyek megzavarják a fent említett gyógyszerek lebomlását, leginkább azért, mert ugyanolyan módon metabolizálódnak. Ilyenek például a szívgyógyszerek, amiodaron vagy béta-blokkolók, epilepszia elleni gyógyszerek, mint például a karbamazepin, valamint HIV-terápiás szerek, például a ritonavir vagy az efavirenz.

A gasztroprotektív cimetidin szintén gátolja a lebontó fehérjekomplexeket. Ennek eredményeként a szerotonerg hatású anyagok felhalmozódnak a szervezetben. Ennek eredményeként még erősebben befolyásolják a szerotonin rendszert. Ily módon már egy kis adag gyógyszer is néha szerotonin szindrómához vezethet.

Hogyan diagnosztizálják és vizsgálják a szerotonin szindrómát?

Ezenkívül a szerotonin felesleg viszonylag gyorsan kialakul. Ez gyakran kevés időt hagy a súlyos esetekben a kiterjedt vizsgálatokra. A diagnózist tovább nehezíti, hogy nincsenek jelentős laboratóriumi vizsgálatok a szerotonin szindróma, mint a tünetek okának meghatározására.

Aki azt gyanítja, hogy szerotonin szindrómában szenved, azonnal forduljon orvoshoz, például az őt kezelő pszichiáterhez.

Orvosi anamnézis (anamnézis)

A szerotonin szindróma diagnózisának sarokköve az anamnézis (anamnézis) felvétele. Például az orvos a következő kérdéseket teszi fel:

  • Milyen tünetektől szenved?
  • Lázas, hányingere van hányással és hasmenéssel? Feltűnően izzad?
  • Nehezen mozogsz? Izomgörcsei vannak vagy izomrángásai vannak?
  • Problémái vannak egyhelyben ülve?
  • Mióta jelentkeznek a tünetek? Növekedtek az elmúlt órákban?
  • Milyen korábbi betegségei vannak?
  • Depresszióban szenved, amelyre tablettát szed?
  • Milyen gyógyszereket szed? Kérjük, sorolja fel az összes gyógyszert, beleértve az étrend-kiegészítőket és a növényi hatóanyagokat is!
  • Változtatták vagy meghosszabbították a gyógyszerét a közelmúltban?
  • Rendszeres időközönként használ kábítószert?

Fizikális vizsgálat

A részletes kihallgatás után az orvos részletesen megvizsgálja a beteg testét. Ennek során tipikus szerotonin szindróma tüneteit keresi. Ezek a kórtörténettel együtt meghatározóak a „szerotonerg szindróma” diagnózisában. Az orvos ellenőrzi például, hogy a pupillák kitágultak-e. Az érintett személy izomrángása vagy remegése gyakran már szabad szemmel is látható, csakúgy, mint a felgyorsult légzés. Az orvos vérnyomást, pulzust és testhőmérsékletet is mér.

Ezenkívül az orvos ellenőrzi a beteg neurológiai állapotát. Különös figyelmet fordít a reflexvizsgálatra. Ennek érdekében a térdkalács alatti combinakat például úgynevezett reflexkalapáccsal (patella ínreflex) üti meg. Ha a beteg szerotonin szindrómában szenved, akkor a reflex, azaz a lábszár „előrehaladása” túlzottan erősen, gyakran már csak enyhe ínkoppintással is jelentkezik.

További vizsgálatok szerotonin szindrómában

Gyors légzés esetén gyakran egy úgynevezett vérgázelemzés ad információt a tüdő oxigén és szén-dioxid cseréjéről.

Az orvos toxikológiai vizsgálatokat is végez. A vizeletminta gyorstesztek (ún. toxikológiai ágy melletti tesztek) során gyakran feltárja az esetleges kábítószer-használatot vagy visszaélést. A laboratóriumi technikusok esetenként bonyolult szűrési eljárásokkal egy-egy hatóanyag emelkedett vérkoncentrációját is kimutatják (gyógyszerszint meghatározása).

Ezenkívül a tünetektől függően az orvos további vizsgálatokat ír elő. Például elektrokardiogramot (EKG) használ a szívritmuszavarok kimutatására. Az epilepsziás rohamok után egy képalkotó eljárás, például a számítógépes tomográfia (CT) segít a tünetek egyéb okainak kizárásában.

Differenciáldiagnózisok

A szerotonin szindrómát néha nehéz megkülönböztetni más rendellenességektől. Egy másik elképzelhető diagnózis (differenciáldiagnózis) a malignus neuroleptikus szindróma vagy MNS. Az MNS tünetei például mindenekelőtt erősen hatásos (nagyon erős) pszichózis elleni szerek (antipszichotikumok, neuroleptikumok) bevétele után jelentkeznek. A szerotonin szindrómához hasonlóan az érintettek tudatzavarban, lázban, szapora szívverésben, vérnyomás-ingadozásban és/vagy fokozott izomfeszültségben szenvednek.

Egyéb állapotok, amelyek közül néhánynak a szerotonin szindrómához hasonló tünetei vannak, a következők:

  • Rosszindulatú hipertermia
  • Antikolinerg szindróma/delir

A betegség lefolyása és prognózisa szerotonin szindrómában

Gyors és megfelelő kezeléssel a szerotonin szindróma összességében jó prognózissal rendelkezik. Egyedi esetekben azonban halálhoz vezet, például többszörös szervi elégtelenség következtében.

Szerotonin szindróma: Időtartam

A szerotonin szindróma időtartama elsősorban a kiváltó gyógyszertől függ. A hatóanyagtól függően a szervezetnek különböző időre van szüksége a gyógyszer lebontásához. A szakértők ezt felezési időnek (HWZ) nevezik. Ez azt az időt jelzi, amely után a bevitt gyógyszer fele ismét elhagyta a szervezetet.

A fluoxetinnek például viszonylag hosszú felezési ideje van. A szervezetben a norfluoxetin hatóanyag képződik belőle körülbelül 16-XNUMX napos hormonpótló kezeléssel. Ez azt jelenti, hogy a szervezet csak lassan metabolizálja és bontja le a hatóanyagot. Következésképpen a szerotonin szindróma tünetei tovább tartanak fluoxetin bevétele után, mint például más antidepresszánsok esetén.

Óvatosan az új gyógyszerekkel

Életveszélyes szerotonin szindróma

A szerotonin szindróma néha életveszélyes lehet. Súlyos következmények vagy szövődmények lépnek fel, például a tartós szívritmuszavarok miatt. Az érintett személyek általában nyomó érzést tapasztalnak a mellkasban, gyors és szabálytalan szívverést és dadogó szívet.

Az epilepsziás rohamok, sőt a kóma is a szerotonin szindróma lehetséges következményei.

Mivel a szerotonin a véralvadást is befolyásolja, a szerotonerg szindróma egyes esetekben úgynevezett fogyasztási koagulopátiához vezet. Ebben az esetben az erekben a véralvadási rendszer (beleértve a vérlemezkéket is) aktiválódik. Ennek eredményeként a különböző szervekben vérrögök képződnek, amelyek működése azután károsodik. Ezenkívül a betegség későbbi szakaszában (a fokozott fogyasztás miatt) alvadási faktorok hiánya lép fel, ami spontán vérzést eredményez.

E vérzések és vérrögök következménye többszervi elégtelenség, amely súlyos szerotonin szindróma esetén halálhoz vezet.

Hogyan előzhető meg a szerotonin szindróma?

A gyógynövényekből készült gyógyszerek, mint például az orbáncfű, szintén magában hordozzák a szerotonerg szindróma kockázatát, ha antidepresszánsokkal (például triciklikus antidepresszánsokkal és SSRI-kkel) együtt szedik őket. Ezért a szerotonin szindróma megelőzése érdekében ügyeljen orvosa utasításaira, és panasz esetén mindenképpen forduljon hozzá.