Mik az akut veseelégtelenség tünetei?
Az akut veseelégtelenség sok esetben nem specifikus tünetekkel kezdődik, mint például gyors fáradtság, koncentrációs nehézség és hányinger. Csökken a vizeletürítés, ami azt jelenti, hogy az érintettek alig érzik szükségét, hogy vécére menjenek. Ha a kiürült vizelet mennyisége 500 óra alatt kevesebb, mint 24 milliliter, az orvosok oliguriáról beszélnek. Ha az érintett személy kevesebb, mint 100 milliliter vizeletet választ ki ugyanabban az időszakban, ez anuria.
Egyes esetekben azonban az akut veseelégtelenség egyáltalán nem okoz tüneteket.
A vizeletkiválasztás csökkenése vízvisszatartáshoz vezet a szövetben, amit ödémának neveznek. Ez elsősorban a lábakban fordul elő. Később más szervekben is felhalmozódik az a víz, amelyet a beteg vesék már nem ürítenek ki. Ha a tüdő érintett (tüdőödéma), ez általában légszomjhoz vezet.
Az akut veseelégtelenség a vérsók (vér elektrolitok) összetételét is megváltoztatja. A káliumszint emelkedése különösen fontos: a hyperkalaemia életveszélyes szívritmuszavarhoz, szédüléshez és rövid eszméletvesztéshez vezethet.
Mik a krónikus veseelégtelenség tünetei?
A krónikus veseelégtelenség (krónikus veseelégtelenség) tünetei elsősorban az alapbetegségtől (például cukorbetegségtől vagy magas vérnyomástól) függenek a betegség korai szakaszában. A betegség későbbi szakaszaiban viszont a veseelégtelenségből adódó másodlagos betegségek jellemzik a klinikai képet.
Kezdeti szakasz
A krónikus veseelégtelenség kezdetben sokáig nem okoz tüneteket: amíg a veseműködés csak kismértékben károsodik, az érintett általában semmit sem vesz észre. Vannak, akik nem jellemző tünetekre panaszkodnak, például gyenge teljesítményre és fáradtságra. Egyes esetekben a krónikus veseelégtelenség másik korai jele a gyakori vizelés, ami miatt a vizelet nagyon halvány és nem túl koncentrált.
Haladó színpadon
A krónikus veseelégtelenség előrehaladtával gyakran a következő tünetek kísérik:
- Magas vérnyomás (hipertónia) – először fordul elő, vagy egyre nehezebben szabályozható
- Kis mennyiségű vizelet (kevesebb, mint fél liter naponta – a normális körülbelül napi másfél liter)
- Néha vörös színű vizelet (a vörös vérpigment bomlástermékei miatt)
- Habzó vizelet vizelés közben (fehérje a vizeletben)
- Folyadékvisszatartás (ödéma) a testben, különösen a lábakban és a szemhéjakban
- Vérszegénység (vesevérszegénység) és a kapcsolódó fáradtság, gyengeség, koncentrációs problémák, a fizikai ellenálló képesség csökkenése, valamint a bőr sápadtsága vagy café-au-lait elszíneződése (piszkossárga bőrszín)
- Csontfájdalom
- izom fájdalom
- Viszketés és égés a lábakban
- Emésztőrendszeri panaszok, például hányinger, hányás és hasmenés
A krónikus veseelégtelenség előrehaladása fokozatosan károsítja a szervezet szinte minden szervét és szervrendszerét – az orvosok ezt urémiás szindrómának nevezik. Patológiás elváltozásokhoz vezet a szív- és érrendszerben, a vérképző rendszerben, a gyomor-bél traktusban, az idegrendszerben, az endokrin rendszerben, valamint a bőrben és a csontokban.
Minél jobban elvesztik a vesék működését, annál súlyosabbak a tünetek. A terminális veseelégtelenségben (végstádiumban) olyan tünetek jelentkeznek, mint a súlyos légszomj, szabálytalan szívverés, álmosság, szédülés, görcsök és kóma.
