Vaszkuláris demencia: Leírás
A vaszkuláris demenciát az agyszövet vérellátásának zavara okozza. Ennek a keringési rendellenességnek a mechanizmusától függően az orvosok különbséget tesznek a vaszkuláris demencia különböző formái között. Például létezik többinfarktusos demencia, amelyet több kisméretű agyi infarktus (ischaemiás stroke) okoz. Egyéb formák közé tartozik a szubkortikális vaszkuláris demencia és a vegyes (kortikális és szubkortikális) vaszkuláris demencia.
A vaszkuláris demencia az összes demencia körülbelül 15-20 százalékát teszi ki. A vaszkuláris és az Alzheimer-féle demencia vegyes formái további körülbelül XNUMX százalékot tesznek ki.
Vaszkuláris demencia: tünetek
A vaszkuláris demencia gócos neurológiai hiányosságokkal is társul (amit az agyi infarktusok okoznak): például hemiplegia, járászavar és fokozott izomreflexek léphetnek fel. Hólyagürítési zavarok (vizelési zavarok) is előfordulhatnak kényszeres (imperatív) vizelési inger vagy inkontinencia formájában.
A vaszkuláris demencia nem befolyásolja a személyiséget és a szociális viselkedést. A memória teljesítményét gyakran csak kis mértékben befolyásolja a betegség – ellentétben az Alzheimer-kórral, a demencia leggyakoribb formájával.
Vaszkuláris demencia: okok és kockázati tényezők
A vaszkuláris demenciát az agy véráramlásának csökkenése (agyi ischaemia) okozza, amely idegsejtek pusztulását okozza. Különféle mechanizmusok válthatják ki az ilyen ischaemiát:
Más esetekben a vaszkuláris demenciát egyetlen, néha csak kisméretű infarktus okozza egy stratégiailag fontos helyen (például a thalamusban), ami az útvonalak megszakadásához vezet. Az orvosok ezt „stratégiai infarktusos demenciának” nevezik.
A keringési zavart az agy mélyebb területeit vérrel ellátó kis erek falának megvastagodása is okozhatja. Ez kis infarktusokat (lacunae) és az idegrostok károsodását (medulláris károsodás) eredményezi. Az orvosok ezt szubkortikális vaszkuláris encephalopathiának (SVE) nevezik.
Egyes betegeknél a vaszkuláris demencia kisebb-nagyobb agyvérzések következménye (a stroke második legnagyobb csoportja az agyi infarktus után). Ezt „vérzéses demenciának” nevezik.
Vaszkuláris demencia: kockázati tényezők
Különféle tényezők kedveznek a vaszkuláris demenciának. Ilyen például a magas vérnyomás, a szívbetegség, a cukorbetegség (cukorbetegség), a magas koleszterinszint, az elhízás, a mozgáshiány és a dohányzás.
Vaszkuláris demencia: diagnózis
Ha vaszkuláris demencia (vagy más típusú demencia) gyanúja merül fel, az orvos először felveszi a beteg kórtörténetét (anamnézisét) a beteggel és gyakran hozzátartozóival folytatott beszélgetés során:
Megkéri a pácienst, hogy írja le a tüneteit, és kérdezzen rá a jelenlegi vagy korábbi betegségekre, például szív- és érrendszeri betegségekre, agyi érrendszeri betegségekre, magas vérnyomásra, emelkedett vérzsírszintre és cukorbetegségre. Kérdezi a páciens nikotin- és alkoholfogyasztását is. Ezenkívül az orvos megkérdezi, hogy a beteg milyen mértékben aktív, és szed-e valamilyen gyógyszert.
Fizikális vizsgálat
Neuropszichológiai vizsgálat
A neuropszichológiai vizsgálat különösen fontos a vaszkuláris demencia diagnosztizálásában is. Különféle teszteket végeznek az agyi teljesítményzavar értékelésére ("demencia tesztek", például órateszt, MMST és DemTect). Az ilyen hiányosságok azonban nagyon inkonzisztensek a vaszkuláris demenciában.
Leképezés
A képalkotó vizsgálatok, például a számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) fontosak a tünetek egyéb okainak kizárása érdekében. Ezek lehetnek például agydaganatok, agyvérzések vagy vízfejűség. A jellegzetes szöveti elváltozások azt is jelezhetik, hogy a vaszkuláris demencia melyik változata van jelen, például a multiinfarktusos demencia vagy a fontos agyi körökben bekövetkezett infarktus következtében fellépő demencia (stratégiai infarktus).
Laboratóriumi tesztek
Ha vaszkuláris demencia gyanúja merül fel, a beteg vérmintáját is rutinszerűen megvizsgálják. Az olyan paraméterek, mint a vérsók (elektrolitok), a vércukorszint és a májértékek fontosak az érrendszeri károsodások orvosilag kezelhető kockázati tényezőinek azonosításához. A vérvizsgálatok a demencia egyéb okainak azonosítására is használhatók (például pajzsmirigy alulműködés vagy májműködési zavar).
Ha a leletek továbbra sem meggyőzőek, a gerincoszlopból limbális folyadékmintát (CSF) vesznek (lumbálpunkció) és laboratóriumban megvizsgálják. Így például kizárható az agy gyulladásos vagy immunológiai megbetegedése, mint a tünetek kiváltó oka.
Genetikai tesztek
Vaszkuláris demencia: terápia
A vaszkuláris demenciát nem lehet okozatilag kezelni. A tünetek enyhítésére azonban különféle terápiás intézkedésekkel lehet próbálkozni.
Gyógyszer
Nincsenek olyan gyógyszerek, amelyeket magára a vaszkuláris demencia kezelésére engedélyeztek, és amelyek hatékonyságát tudományosan igazolták. Egyedi esetekben azonban gyógyszeres kezelést adnak a pszichiátriai tünetek kezelésére. Az ilyen készítményeknek nincs külön jóváhagyása a vaszkuláris demenciára, ezért használatuk nem megfelelő.
Néha az úgynevezett acetil-kolinészteráz-gátlók és a memantin hasznosak a vaszkuláris demenciában. Ezeket a gyógyszereket elsősorban az Alzheimer-kór demencia elleni gyógyszereiként használják.
Bizonyítékok vannak arra is, hogy a ginkgo levelekből származó bizonyos kivonat (Ginkgo biloba EGb761) hatásos a vaszkuláris demencia kezelésére.
Nem drogos kezelés
A vaszkuláris demenciát – a demencia más formáihoz hasonlóan – szintén nem gyógyszeres kezeléssel kell kezelni. Például a kognitív tréning, a foglalkozási terápia, a zene- és táncterápia hasznos lehet a demencia esetében. Ha a járás bizonytalan, az érintetteknek járást segítő eszközöket és rendszeres járásképzést kell adni. Ha a kontinencia problémái vannak, akkor többek között tanácsos következetes WC-képzés.
A nem gyógyszeres intézkedések az érrendszeri kockázati tényezők és az alapbetegségek szempontjából is fontosak. Például az orvos javasolni fogja a páciensnek, hogy a jövőben hagyja abba a dohányzást, és változtassa meg az étrendjét (kevesebb állati zsír, több növényi zsír stb.).
Vaszkuláris demencia: progresszió és prognózis
A betegség lefolyását (valamint a tüneteket) az is befolyásolja, hogy nem mindig pusztán vaszkuláris demenciáról van szó. A betegek gyakran vegyes formában szenvednek, például Alzheimer-kórban és vaszkuláris demenciában. A várható élettartam és a progresszió ekkor aligha lehet megjósolni.
Általában a betegek várható élettartama sok esetben lerövidül. A vaszkuláris demenciában szenvedő betegek gyakran halnak meg olyan betegségekben, mint a tüdőgyulladás, a szélütés vagy a szív akut keringési rendellenességei (akut koszorúér-szindróma = a szívinfarktus és az instabil angina pectoris átfogó fogalma).
