Mozgásos betegség: leírás
A mozgási betegség egy széles körben elterjedt és ártalmatlan jelenség, amely azonban rendkívül szorongathatja a szenvedőket. A „kinetózis” szakkifejezés a mozgást (kinein) jelentő görög szóból származik. Ennek az az oka, hogy a mozgó autóban, hajóban vagy a levegőben lévő repülőgépben a mozgás ingere okozza az embereket a mozgási betegségben.
Például, amikor valaki egy lökdösődő kocsiban ül, vagy autóban utazik egy kanyargós hegyi úton, ez a mozdulat felboríthatja az egyensúlyérzéket, és olyan tüneteket válthat ki, mint például a hányinger.
A mozgási betegségnek számos fajtája létezik, a szállítás típusától függően:
- Széles körben elterjedt a tengeri betegség – mozgó hajón vagy más vízi járművön is beállhat.
- A szárazföldi betegség kifejezést azokra az emberekre használják, akiknél a tengeri utazás után kinetikus tünetek jelentkeznek, amint visszatértek a szilárd talajra. Úgy tűnik, hogy még a móló is inog, mert a test még mindig a hajó hullámmozgásához igazodik. Ez az élmény különösen gyakori azoknál a tengerészeknél, akik hosszú időt töltöttek hajón.
- Űrbetegség előfordulhat az űrhajósoknál. Itt a kinetózist az űrbeli gravitáció hiánya váltja ki – sok űrhajós először hányingert és szédülést érez.
Ezen kívül émelygés is előfordulhat például tevén lovagolva, vagy a szélben enyhén himbálózó felhőkarcolóban.
Pszeudokinetózisról beszélünk, ha egy repülésszimulátor, egy számítógépes játék vagy egy 3D-s mozi okozza a mozgási betegséget. Ilyenkor egyáltalán nincs „igazi” döntő mozgás, hanem csak a szemen keresztüli benyomás.
Tengeri betegség
Hogyan nyilvánul meg a tengeribetegség, és mit tehetsz ellene, a Tengeribetegség cikkben olvashatod.
Miért érint a mozgási betegség egyes embereket jobban, mint másokat?
Az, hogy milyen erősnek kell lennie az ingernek a mozgási betegség kiváltásához, személyenként változik.
A felnőttek körében a mozgási betegség gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. Az orvosok azt feltételezik, hogy itt a hormonális egyensúly játszik szerepet, mert a nőknél a menstruáció és a terhesség alatt gyakran a szokásosnál gyorsabban jelentkeznek a mozgási betegség tünetei.
Az állatok egyébként mozgási betegséget is kaphatnak: nemcsak sok kutya émelyg az autóban, de még a halak is tengeribetegek lehetnek, ha imbolygó akváriumban szállítják őket.
Mozgásos betegség: tünetek
A klasszikus utazási betegséget általában a következő tüneteknek nevezik:
- Fejfájás
- Izzadó
- Hányinger és hányás
- Szédülés
- sápadtság
- felgyorsult légzés (hiperventiláció)
Ebben az állapotban a vérnyomás csökken és a szívverés felgyorsul (tachycardia). A legtöbb esetben azonban a szenvedők viszonylag gyorsan felépülnek a mozgási betegségből, amint az agy képes összeegyeztetni a különféle szenzoros benyomásokat.
Ritka esetekben az utazási betegség fenyegető méreteket ölthet, például ha súlyos hányinger hányással jár napokig, és ennek következtében az érintett személy nagy mennyiségű vizet és sókat (elektrolitokat) veszít. Vannak, akik nagyon kedvetlennek érzik magukat, és kifejezetten apatikusak. Ritkán a mozgási betegség a keringés összeomlásához vezet.
Mozgásos betegség: okok és kockázati tényezők
A mozgási betegséget sokféle ok válthatja ki, az imbolygó hajótól a világűrbe való utazásig. Az orvosi szakértők feltételezik, hogy az ok a különböző érzékszervi benyomások közötti konfliktus:
A testnek állandóan koordinálnia kell mind a tudatos, mind az öntudatlan mozgásait, hogy fenntartsa egyensúlyát. A térben elfoglalt pontos helyzetének meghatározásához a különböző érzékszervek információit veszi alapul:
- Az úgynevezett proprioceptorok is jeleket küldenek az agyba. Elsősorban az izmokban és az inakban helyezkednek el, és „mérik” a megfelelő nyúlási állapotukat. Az idegek olyan jól működnek együtt, hogy például egy csukott szemű ember pontosan párhuzamosan tudja koordinálni a karját.
- A szem a harmadik fontos információforrás az agy számára, amikor a test helyének meghatározásáról van szó. Például az agy hozzászokott a horizonthoz, a padló és az asztallapok vízszintes tájékozódási tengely; a falak, oszlopok és lámpaoszlopok viszont általában függőlegesek. A mozgási betegségben éppen ez a vizuális benyomás játszik döntő szerepet.
Az agy általában az érzékszervi sejtektől kapott összes információt egy értelmes háromdimenziós képpé állítja össze. Bizonyos helyzetekben azonban az információ ellentmondásos – például, amikor a szem azt érzékeli, hogy az ember mozdulatlanul ül és a várostérképet nézi (pl. utasként egy autóban), miközben az egyensúly szerve ingadozásokat és rezgéseket jelez. Így alakul ki a mozgásszervi rosszullét érzése.
A mozgási betegség kockázati tényezői
Számos tényező teszi az embereket hajlamosabbá a mozgási betegségre:
Mozgásos betegség: vizsgálatok és diagnózis
Súlyos tünetek esetén azonban a kezelés szempontjából fontos, hogy az orvos tisztázza a pontos hátteret, és meggyőződjön arról, hogy valóban a mozgási betegség következményeiről van szó, nem pedig például fertőzésről vagy mérgezésről (differenciáldiagnózis). Távolsági utazások esetén is mindig célszerű az utazási rosszullétre gondolni a trópusi betegségekre, például, ha olyan panaszok lépnek fel, mint a hányinger, hányás, izzadás.
Az egyéb megbetegedések kizárása érdekében az orvos megkérdezi az érintettet vagy a kísérőt a pontos körülményekről. Arról is érdeklődik, hogy szedtek-e valamilyen gyógyszert, és ismert-e már egy ideje a mozgási betegség problémája. Bizonyos esetekben fizikális vizsgálat és vérvizsgálat is szükséges más betegségek kizárása érdekében.
Mozgásos betegség: kezelés
A mozgási betegség kezelése általában könnyebb, minél korábban tesz valamit a kellemetlen tünetek ellen.
Általános tippek
Például, ha vezetés közben olvassa vagy használja a mobiltelefonját, fokozhatja a mozgási betegség tüneteit. Ezért próbáljon tartózkodni az ilyen tevékenységektől.
Ha már rosszul érzi magát, feküdjön hanyatt, és lehetőség szerint csukja be a szemét. Általánosságban elmondható, hogy utazási betegség esetén gyakran hasznos, ha utazási idejének minél nagyobb részét alvással tölti. Ennek az az oka, hogy alvás közben az egyensúlyérzék nagymértékben kikapcsol, és a vizuális benyomások megszűnnek.
A gyömbér segíthet a hányinger ellen, például frissen főzött gyömbértea formájában. Megrághatsz egy darab friss gyömbérgyökeret is.
Gyógyszer utazási betegség ellen
Szükség esetén a mozgási betegség elleni gyógyszerek olyan hatóanyagokkal is használhatók, mint a szkopolamin, dimenhidrinát vagy cinnarizin (dimehidrináttal kombinálva). Ezek a készítmények tapaszok, tabletták vagy rágógumi formájában kaphatók.
Számos utazási betegség elleni gyógyszer nagyon elfárad, és lelassítja a reakcióit. Ezért ezek felvétele után ne vezessen járművet. Ezenkívül az említett gyógyszerek nem mindegyike alkalmas gyermekek számára. A legjobb, ha az utazás megkezdése előtt konzultál kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.
Mozgásos betegség: a betegség lefolyása és prognózisa
A legkönnyebben a két és tizenkét év közötti gyermekek szenvednek el mozgási betegséget. A csecsemőknél az egyensúlyérzék még nem annyira kifejezett, hogy a mozgási ingerek megzavarhatnák őket. A serdülőkortól kezdve a legtöbb ember kevésbé lesz érzékeny a rángatózásra, imbolygásra vagy imbolygásra, és az 50 év felettiek ritkán szenvednek utazási betegségtől.
Mozgásos betegség: megelőzés
Ha hajlamos az utazási betegségre, a legjobb, ha az indulás vagy felszállás előtt megelőzi az émelygés veszélyét. A következő egyszerű intézkedésekkel a mozgási betegség teljesen elkerülhető, vagy legalábbis enyhíthető:
- Egyél egy könnyű, nem túl zsíros ételt az utazás megkezdése előtt. Jó például egy gyümölcssaláta vagy egy szendvics.
- Ne igyon alkoholt – még előző nap sem. Ha lehetséges, kerülje a koffeint, vagy legalább korlátozza magát egy kis csésze kávéra vagy fekete teára.
- Ha autóval utazik, lehetőleg maga üljön volán mögé. A sofőr általában nem betegszik meg – valószínűleg azért, mert folyamatosan az útra néz.
- Repülőgépeken segíthet a szárnyakkal azonos magasságban ülni. A folyosón elhelyezett ülés gyakran jobb választás itt, mivel sok mozgási betegségben szenvedő embernek jó, ha közben tesz néhány lépést fel-alá a folyosón.
- A mozgási betegség elleni gyógyszerek általában akkor a leghatékonyabbak, ha legalább 30-60 perccel az utazás előtt alkalmazzák. A legjobb, ha követi a használati utasításban található ajánlásokat, vagy kérdezze meg a gyógyszerészt.