A nagy terhelés és a munkanélküliségtől való félelem egyre több alkalmazottat hajt be depresszió és munkaképtelenség. Az egyik statisztika szerint 2012-ben a korai nyugdíjasok csaknem fele abbahagyta a munkát mentális egészség problémák - depresszió hogy a leggyakoribb ok. Depresszió és egyéb mentális egészség a problémák a betegszabadságban is egyre fontosabb szerepet kapnak, és ez az összes betegszabadság második leggyakoribb diagnózisát jelenti. 2000 óta a depresszió miatti távolmaradás napjainak száma csaknem 70 százalékkal nőtt. 2013-ban az összes bejelentett hiányzási nap 7.1 százaléka depresszió miatt következett be. Statisztikailag tehát minden alkalmazott egy napot elmulasztott a betegség miatt.
Depressziós a munkahelyen
Bár az 1990-es évek közepe óta az éves betegszabadságról szóló jelentések átlagosan csökkennek, a betegek száma mentális egészségkapcsolatos betegállományok nőttek. Ezek nagy része mentális Egészségkapcsolatos betegállományok a depresszió miatt következnek be. Attól a félelemtől, hogy nem képesek lépést tartani a munkával, sőt elveszítik munkájukat, sokan akkor is munkába állnak, ha szegények Egészség. Nem vesznek betegszabadságot, bár valójában időre és pihenésre van szükségük a felépüléshez. A fizikai panaszokat egyszerűen figyelmen kívül hagyják. A test, amely akkor már gyengélkedik, állandónak van kitéve feszültség a munkahelyi idő és teljesítmény nyomás miatt. Ennek eredményeként az alkalmazottak nehezen tudnak koncentrálni, és a munka hegye növekszik. Ez a fejlemény viszont még egy ok annak ellenére, hogy ennek ellenére irodába kell menni láz és a fájdalom. Ördögi kör alakul ki. Egy bizonyos ponton az érintett alkalmazottak már nem tudnak megfelelni a teljesítménykövetelményeknek, és a fizikai panaszok pszichológiai problémákkal járnak. A depresszióba süllyedés veszélye már adott. Legkésőbb most egy táppénz elkerülhetetlen.
Miért betegít meg a munka?
A depressziós betegségek folyamatosan növekvő számának számos oka van. Az olyan technológiák miatt, mint az internet vagy a mobiltelefon, a munka és a munkaidő köre az elmúlt évtizedekben megváltozott. Ma az egyéneknek sokkal több feladatot kell elvégezniük, sokkal kevesebb idő alatt. Mindent gyorsabban kell elvégezni, és a dolgozóknak kevés hely marad a pihenésre és a szabadidős tevékenységekre. Az egészséges testhez szükséges pihenőidő gyakran rövid.
Túlórák nyomasztják
A DGB 2014-es felmérése szerint szinte minden negyedik német heti legalább hat órányi túlórát végez a nagy terhelés miatt. Sokan az elvégzett munka után, még akkor is, ha végre otthon vannak, egyszerűen nem kapcsolhatnak ki. A német szakemberek közül sokan szabadidejükben is dolgoznak. Napi három-négy óra túlmunka növeli a szívkoszorúér kockázatát ütőér betegség 60 százalékkal.
Az állandó rendelkezésre állás nyomán
A német társaságok szövetsége által végzett felmérésben Egészség A Biztosítási Pénztárak (BKK) 2011-ben a 80 és 18 év közötti válaszadók több mint 65 százaléka már úgy érezte, hogy az ügyfelek, kollégák és feletteseik számára elérhetőnek kell lennie, és a munkaidő után is mobiltelefonjukon keresztül elérhetők üzleti úton. Ez az állandó teher megbetegítheti az embereket és vezet depressziós hangulatokhoz.
Milyen munka okoz depressziót?
Sok alkalmazott gyakran kimerültnek és túlterheltnek érzi magát. Sok műszakos és éjszakai dolgozó szenved alvászavarok mert testük nem képes lépést tartani az eltolódott napi ritmussal. Csalódás halmozódik fel bennük, és már nem tudnak pozitív eredményt érezni a munkájukban, de alapvetően túlterheltnek érzik magukat. Egyéb tünetek, mint örömtelenség, érdeklődés hiánya, alvászavarok és étvágytalanság hozzáadódnak. Ha magánproblémák, például egy barát vagy családtag elvesztése, párkapcsolati konfliktusok vagy sorsütések adódnak, a túlterhelésből súlyos depresszió alakulhat ki.
A depresszió miatt munkaképtelenség
A súlyos depressziót általában csak erős hatású gyógyszerekkel lehet kezelni, mint pl antidepresszánsok. Az érintett emberek ekkor már nem képesek járművet vezetni vagy gépeket kezelni. Már nem folytathatják hivatásukat, és munkaképtelennek tekintik őket. Ha a krónikus depresszió hatékony kezelése ellenére a munkaképesség továbbra is súlyosan és tartósan károsodott, az érintettek nyugdíjba vonulhatnak. A nyugdíjjogosultság fennállásáról a munkavállaló megfelelő nyugdíjbiztosítási szolgáltatója dönt.
A mentális betegségek felismerése a munkahelyen
A "elsősegély”Lehet az, hogy biztonságot nyújt a felelős személyeknek a kényes téma kezelésében, és konkrét esetekben segítséget nyújt a krízishelyzetben lévő munkavállalóknak. Az időben történő beavatkozás segít megelőzni a nagyobb válságokat. Csökkenthető a hiányzás, és az érintett alkalmazottak know-howja megmarad a vállalatnál. A társaságban mindenkinek nyíltabban kell foglalkoznia a pszichológiai problémákkal és rendellenességekkel, mert csak azoknak az alkalmazottaknak lehet segítséget nyújtani időben és hosszú távon, akik korán képesek kezelni a pszichológiai válságokat. Gyakran a kollégák figyelik meg először a viselkedés változását - néha ezek a tünetek mentális betegségek. Ezeket a jeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni:
- Az érintett személy közömbösnek, elutasítónak, sőt agresszívnek tűnik
- Erős hangulatváltozásoknak van kitéve
- Elszigetelt és bezárja magát
- Mutatja a csökkenő teljesítményt vagy a teljesítmény erős ingadozását
- Nem mer többet tenni, általában bizonytalannak tűnik
- Sok szünetet tart, és feltűnően gyakran beteg
- Úgy érzi, hogy “bántalmazzák”, személyesen támadott vagy támad másokat.
Ha észrevehetőség észlelhető, fontos, hogy megközelítsük az érintett személyt, és foglalkozzunk a megváltozott viselkedéssel, mint korai beavatkozás alkalmazottak és kollégák megakadályozhatják a súlyosabb következményeket, például a munkahelyek elvesztését. Az olyan megjegyzések, mint „Kapj fogást! “, Teljesen nincsenek a helyükön, mivel depresszió, szorongás vagy alkohol a függőség súlyos betegségek, amelyekkel egy kis akarat nem képes megoldani.
