Többszörös személyiségzavar: Leírás
A többszörös személyiségzavart a szakemberek ma disszociatív identitászavarnak nevezik. Ez azért van, mert szigorúan véve ez nem valódi személyiségzavar. A többszörös személyiségzavar jellemzője, hogy az ember különböző személyiségrészei egymástól elkülönítve jelennek meg, anélkül, hogy meg kellene őket zavarni.
Gyakran előfordul, hogy az érintettek személyiségének olyan részét fejlesztették ki, amely fejlődése gyermekkorban megállt. A személyiségnek ez a része tehát szellemi és fizikai képességeit tekintve a gyermek szintjén van. Ez például azt jelentheti, hogy az ember ebben az állapotban nem tud sem írni, sem olvasni.
A többszörös személyiségzavar a lakosság mintegy 1.5 százalékánál fordul elő. A nők és a férfiak szinte egyformán érintettek.
Többszörös személyiségzavar: tünetek
A Mentális Zavarok Nemzetközi Osztályozása (ICD-10) szerint a többszörös személyiségzavar diagnózisához a következő tüneteknek kell jelen lenniük:
- Minden személyiségnek megvannak a saját emlékei, preferenciái, képességei és viselkedései.
- Mindegyikük teljes mértékben átveszi az irányítást a személy viselkedése felett egy bizonyos időpontban (akár többször is).
- Az érintett személy nem képes megjegyezni a fontos személyes adatokat, ha azok egy másik, éppen nem „jelen lévő” személyiséget érintenek.
Többszörös személyiségzavar: okok és kockázati tényezők.
A többszörös személyiségzavar gyakran súlyos bántalmazás eredménye. Tanulmányok szerint az érintettek több mint 90 százaléka kora gyermekkorban szenvedett traumát. Például az érintett egyének beszámolnak arról, hogy egy rituálé részeként több ember szexuálisan bántalmazta őket, vagy gyermekprostitúcióra kényszerítették őket. Az erőszak és a kínzás többszörös személyiségzavart is kiválthat.
A gyermekek disszociációs képessége is megnövekedett. Idővel saját nevüket, korukat és nemüket adják a különböző személyiségrészeknek.
kritika
A disszociatív személyiségzavar mindig vita tárgya. Az úgynevezett szociokognitív modell képviselői tagadják, hogy a többszörös személyiségzavar klinikai kép lenne. Feltételezik, hogy a terapeuta rábeszéli a pácienst a különböző személyiségrészekre, vagy hogy a betegek a tüneteket eljátsszák, hogy felhívják a figyelmet.
Többszörös személyiségzavar: vizsgálatok és diagnózis
Az első lépés az orvos és a beteg részletes megbeszélése. Az orvos által feltehető kérdések a következők:
- Néha úgy érzed, hogy vita van benned arról, hogy ki is vagy valójában?
- Van párbeszéded magaddal?
- Mások azt mondják neked, hogy néha úgy viselkedsz, mint egy másik ember?
A klinikai kérdőívek segítenek diagnosztizálni a disszociatív identitászavart.
A disszociatív identitászavar diagnózisa nehéz. A téves diagnózisok nem ritkák. Ennek az az oka, hogy az érintettek általában más mentális zavaroktól (pl. étkezési zavarok, depresszió) szenvednek, amelyek disszociatív identitászavart takarnak. Ezenkívül sok többszörös személyiségzavarban szenvedő beteg lekicsinyli a tüneteit.
Többszörös személyiségzavar: kezelés
Többszörös személyiségzavar: Pszichoterápia
A terápia első szakaszában a terapeuta stabilizálja a pácienst. A betegnek biztonságban kell éreznie magát, és bizalmat kell építenie. A traumatikus élményeket csak így lehet együtt feldolgozni. Az érintettek gyakran torz képet alkotnak a traumatikus eseményekről, és azt hiszik például, hogy maguk a hibásak a bántalmazásért. A traumán keresztül a páciens megértheti, mi történt valójában.
Amikor a páciens minden belső részét megismeri, egyre inkább identitástudatot nyer. Minél jobban integrálódnak a személyiségrészek, annál könnyebben tud megbirkózni az érintett a mindennapi élettel.
Többszörös személyiségzavar: gyógyszerek
A mai napig nincs jóváhagyott gyógyszer a többszörös személyiségzavar kezelésére. Egyes esetekben azonban az orvosok antipszichotikus gyógyszereket (pl. riszperidont) alkalmaznak az egyidejű alvási vagy szorongásos zavarok kezelésére, vagy szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlókat (például fluoxetint) a depressziós tünetek kezelésére.
