Hogyan működik a szotalol?
A szotalol egy úgynevezett III. osztályú antiaritmiás gyógyszer (= káliumcsatorna-blokkoló). Meghosszabbítja az elektromos gerjesztést (akciós potenciált) a szív pitvarában és kamráiban azáltal, hogy gátolja a káliumionok kiáramlását a szívizomsejtekből.
A szotalol ezáltal meghosszabbítja az úgynevezett QT-intervallumot. Az EKG-ban ez az intervallum a kamrai gerjesztés teljes időtartamát jelenti
A szív izgalma
Szívünknek rendszeres időközönként össze kell húzódnia (összehúzódnia), hogy vért pumpáljon a keringési rendszerbe – vagyis hogy a szervezetet és szerveit vérrel láthassa el.
A szívizom minden egyes összehúzódását a szívizomsejtek elektromos gerjesztése váltja ki. Ez a gerjesztés a sinuscsomó úgynevezett pacemaker sejtjeiben kezdődik:
A gerjesztés további átvitele az úgynevezett His kötegen, a kamrai kötegeken és a szívkamrákban (kamrákban) található Purkinje-rostokon keresztül történik. Ezen az összetett rendszeren keresztül a szív többszöri leállás ellen biztosított.
A sinuscsomóból percenként körülbelül 60-80 gerjesztés érkezik.
Melyek a mellékhatások?
A szotalol (más antiarrhythmiás gyógyszerekhez hasonlóan) potenciálisan veszélyes szívritmuszavarokat (például torsade de pointes) is kiválthat. Ezért a kezelőorvosok minden egyes beteg esetében egyedileg értékelik az előny-kockázat profilt a szotalol felírása előtt.
A ritkább mellékhatásokat lásd a szotalol gyógyszeres betegtájékoztatójában. Forduljon orvosához vagy gyógyszerészéhez, ha bármilyen nem kívánt mellékhatást gyanít.
Mennyire veszélyes a szotalol?
A gyógyszer okozta szívritmuszavarok (pl. torsade de pointes) kockázatát sokáig alábecsülték. Eközben azonban e kockázat miatt az antiarrhythmiás gyógyszerekre számos ellenjavallat és alkalmazási korlátozás vonatkozik.
Ha antiarrhythmiás gyógyszeres kezelésre van szükség, a kezelőorvosok szorosan figyelemmel kísérik a betegeket.
Mikor kell alkalmazni a szotalolt?
Hogyan kell szedni a szotalolt
A Sotalol 80 vagy 160 milligramm hatóanyagot tartalmazó tabletta formájában kapható. A tablettákat rágás nélkül vegye be étkezés előtt, bő folyadékkal (pl. egy pohár vízzel).
A kezelést általában felnőtteknél naponta kétszer 80 milligramm szotalollal kezdik. Ha ez az adag nem működik megfelelően, legkorábban két-három nap múlva növelhető – napi háromszor 80 milligrammra, napi kétszer 160 milligrammra.
Az adag módosítása során a betegek szívműködését gondosan ellenőrizni kell. A kezelés során rendszeres ellenőrzésekre is szükség van.
Mikor nem szabad szotalolt szedni?
A szotalol általában nem alkalmazható a következő esetekben:
- Ha túlérzékeny vagy allergiás a hatóanyagra vagy a gyógyszer egyéb összetevőjére.
- akut szívinfarktus után
- sokk
- érzéstelenítéssel összefüggésben, ami a csökkent perctérfogatnak kedvez
- a szív „pacemaker” működési zavara (sinuscsomó-szindróma vagy beteg sinus szindróma)
- a pitvarok és a kamrák közötti gerjesztés átvitelének közepes és nagyfokú zavara (másod- vagy harmadfokú AV-blokk)
- szívritmuszavar lelassult szívveréssel (bradycardia)
- már meglévő QT-idő megnyúlás
- veseelégtelenség (mivel a szotalol a vesén keresztül ürül)
- alacsony vérnyomás (hipotenzió)
- késői stádiumú perifériás keringési zavarok (pl. karokban, lábakban)
- légúti megbetegedések a légutak szűkületével (obstruktív légúti betegségek), mint például a COPD és a bronchiális asztma
- metabolikusan indukált alacsony vér pH (metabolikus acidózis)
- kezeletlen feokromocitóma (ritka mellékvesekéreg daganat)
- 18 év alatti gyermekek és serdülők (tapasztalat hiánya)
Ezek a gyógyszerkölcsönhatások előfordulhatnak szotalollal
A béta-receptorokat is blokkoló egyéb szerek egyidejű alkalmazása elősegíti a vérnyomás csökkenését és a szívverés lelassulását (bradycardia).
A szotalol, mint más antiarrhythmiás gyógyszerek és kábítószerek, csökkentheti a szív pumpáló erejét. Ez az úgynevezett negatív inotróp hatás fokozódhat, ha ezeket a szereket kombinációban alkalmazzák.
- egyéb antiaritmiás szerek (például flekainid, ajmalin, amiodaron, dronedaron)
- antidepresszánsok (SSRI-k, tri- és tetraciklusos szerek, például fluoxetin, (es-)citalopram, szertralin, amitriptilin, imipramin, maprotilin)
- Antibiotikumok (például ciprofloxacin, moxfloxacin, eritromacin, klaritromicin és azitromicin)
- Maláriaellenes szerek (például klorokin és halofantrin)
- Allergia elleni szerek (antihisztaminok), például famotidin, prometazin és difenhidramin
- Hányinger elleni szerek (például domperidon és ondansetron)
- Donepezil (demencia elleni szer)
- metadon (az opioidfüggőség helyettesítője)
- Hidroxizin (szorongásgátló szer)
- Flukonazol (gombaellenes szer)
A szotalol szívfrekvenciára (csökkenés) és vezetésre (lassulásra) gyakorolt hatása fokozódhat, ha a következő szerek bármelyikét egyidejűleg alkalmazzák:
- Klonidin, reszerpin vagy alfa-metildopa (magas vérnyomás és egyéb állapotok kezelésére szolgáló szerek)
- guanfacin (ADHD-ellenes szer)
- szívglikozidok (szívelégtelenség kezelésére szolgáló szerek)
Ezzel szemben a vérnyomás is meredeken csökkenhet, ha bizonyos gyógyszereket egyidejűleg szednek. Ezek a gyógyszerek a következők:
- Triciklikus antidepresszánsok (például amitriptilin)
- Barbiturátok (nyugtató, kábító és elalvást okozó hatású gyógyszerek, pl. epilepszia elleni szerek, mint a fenobarbitál)
- fenotiazinok (pszichózis elleni gyógyszerek)
- Érzéstelenítők (kábítószerek)
- Vérnyomás elleni gyógyszerek
- Dehidratáló szerek (diuretikumok)
- értágítók (például glicerin-trinitrát)
A magnéziumhiány növeli az aritmiák kockázatát szotalol esetén. A protonpumpa-gátlók (gyomorégés elleni gyógyszerek), például az omeprazol, a lanzoprazol, a pantoprazol és a rabeprazol feltehetően elősegítik a magnéziumhiányt.
A kálium-kiválasztó diuretikumok, például a furoszemid és a hidroklorotiazid alkalmazása esetén fennáll a káliumhiány okozta szívritmuszavarok kockázata a szotalol-terápia során.
A szotalol fokozza bizonyos izomlazító gyógyszerek – a tubocurarinból származó neuromuszkuláris blokkolók – hatását. Az ilyen gyógyszereket elsősorban az intenzív terápiában használják.
A szotalol és a cukorbetegség elleni gyógyszerek (inzulin, orális antidiabetikumok) egyidejű alkalmazása hipoglikémiát válthat ki, és elfedheti annak tüneteit. A veszély különösen az egyidejű fizikai erőfeszítés során jelentkezik.
Szotalol terhesség és szoptatás alatt
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő tapasztalat a szotalol terhesség és szoptatás alatti alkalmazásával kapcsolatban. A szotalol alkalmazásáról az orvosok a betegeikkel együtt döntenek.
Mivel a szotalol jól átjut a méhlepényen, a születendő gyermekben felgyorsult szívveréssel járó aritmiák (tachycardia) kezelésére is alkalmas.
