Szívinfarktus következményei: Élet utána

Rövid áttekintés

  • Szívinfarktus következményei: szívritmuszavar, akut vagy krónikus szívelégtelenség, pitvar- vagy kamrafibrilláció, szívfalrepedés, aneurizmák, vérrögképződés, embóliák, szélütés, mentális zavarok (depresszió)
  • Szívinfarktus utáni rehabilitáció: háromfázisú rehabilitáció fekvőbetegként a klinikán vagy ambulánsként egy rehabilitációs központban; a cél a beteg visszailleszkedése a normális életbe; négy területre osztva (fizikai, nevelési, pszichológiai, szociális)
  • Diéta szívinfarktus után: térjen át szív-egészséges étrendre (pl. mediterrán vagy ázsiai konyha) – minél kevesebb cukor-, só- és zsírtartalmú, sok zöldséggel és gyümölccsel kiegyensúlyozva
  • Gyakorlat szívroham után: A testmozgás nagyon fontos, és elősegíti a szív egészségét. A mérsékelt állóképességi sport vagy a szívsport csoportban végzett edzés orvosi felügyelet mellett előnyös.

Milyen következményekkel jár a szívroham?

Akut szívinfarktus következményei

Sok beteg szívritmuszavart tapasztal szívroham akut következményeként. Ezek a leggyakoribb szövődmények az akut szívroham után. A szívritmuszavar gyakran nagyon gyors, ritmustalan szívverés (tachyarrhythmia) formájában jelentkezik. Ez néha pitvarfibrillációvá vagy életveszélyes kamrafibrillációvá fejlődik.

A szívroham ritkán a szívfal egy részének megrepedéséhez vezet (pl. a kamrai sövény vagy a szabad szívfal megrepedése).

A szívrohamot követő első 48 óra a legkritikusabb időszak a szövődmények fenyegetése szempontjából. Az érintettek körülbelül 40 százalékánál a szívroham már az első napon halálhoz vezet (gyakran kamrafibrilláció miatt).

Az úgynevezett „néma infarktusok”, amelyek nem okoznak akut tüneteket, például súlyos fájdalmat, különösen árulkodóak. Általában csak később válnak észrevehetővé, és ugyanazokat a szövődményeket eredményezik, mint az akut szívroham.

A szívroham hosszú távú következményei

Jó néhány betegnél átmeneti depresszió alakul ki szívroham után. Az egészséges és aktív életmód segít megelőzni a hosszan tartó rossz hangulatot.

Ha sok izomtömeg pusztul el a szívinfarktus következtében, idővel krónikus szívelégtelenség alakul ki: Az elhalt szívizomszövetet hegszövet helyettesíti, ami ezt követően rontja a szívműködést. Minél nagyobb a heges terület, annál rosszabbul pumpál a szív. Sok kis szívroham idővel szívelégtelenséghez is vezet ("kisérbetegség").

Ezen a területen könnyen képződnek vérrögök (thrombusok). Ha a véráramlás magával viszi ezeket a trombusokat, fennáll annak a veszélye, hogy elzárnak egy edényt valahol a szervezetben (embólia). Ha ez az agyban történik, szélütés lép fel, ami agykárosodáshoz vezet. A legrosszabb esetben a szélütés bénuláshoz vagy akár halálhoz is vezethet. Az ilyen szívinfarktus következményeinek kockázata csökkenthető olyan gyógyszerekkel, amelyek gátolják a véralvadást.

Hogyan működik a rehabilitáció szívinfarktus után?

A rehabilitáció (vagy röviden rehab) segít a szívbetegségben szenvedőknek visszanyerni egészségüket és teljesítőképességüket – mind fizikailag, mind szellemileg. Szakorvosok támogatják a betegeket a mindennapi és társadalmi életükbe való visszatérésben. Kimutatták, hogy a rehabilitáció csökkenti a szívinfarktus szövődményeinek kockázatát is.

A rehabilitáció célja az egészségügyi ellátórendszer terheinek csökkentése is: például a szívinfarktusos betegek ellátása és képzése megakadályozza az elkerülhető kórházi tartózkodást, és lehetővé teszi számukra a munkába való visszatérést.

A szív-rehab négy terápiás területe

A rehabilitációs betegek ellátása négy, egymással szorosan összefüggő területen történik:

Szomatikus (fizikai) terület

Az egyénre szabott fizikai edzésnek is van értelme: a szívinfarktust gyakran a fizikai teljesítőképesség és az állóképesség csökkenése követi. A rendszeres edzés segít ennek ellensúlyozásában, javítja a páciens ellenálló képességét és szív egészségét. Erre alkalmas az úgynevezett aerob állóképességi edzés. Az orvosok egyes szívbetegek számára kontrollált erősítő edzést is javasolnak.

Oktatási terület

A szakemberek (általában orvosok és pszichológusok) tanácsot adnak a szívbetegeknek az egészséges életmódra vonatkozóan. Például tippeket adnak az egészséges táplálkozáshoz, a túlsúly leadásához és a dohányzás abbahagyásához.

Emellett a betegek megtanulják, miért fontos a rendszeres gyógyszerszedés, és milyen szövődmények, mellékhatások léphetnek fel. Ez a pont különösen fontos az antikoagulánsokat szedők számára. Összességében az intézkedések a következő mottón alapulnak: Terápiához való ragaszkodás elősegítése és a szív megerősítése!

Pszichológiai terület

Szociális terület

A szociális egészségügyi ellátás segíti a betegeket abban, hogy szívroham után visszatérjenek a társadalmi és szakmai életbe. A terapeuták különféle területeken nyújtanak információkat és tippeket, mint például a vezetés, a légi utazás és a szexualitás. Főleg párkapcsolati vagy családi kérdések kapcsán érdemes a partnernek részt venni a konzultáción.

Hogyan működik a szív-rehab

A szívbetegek szívroham utáni rehabilitációja általában három szakaszra oszlik:

Az I. fázis az (akut) kórházban kezdődik. A cél az, hogy a szívinfarktus után a lehető leggyorsabban mozgósítsák a beteget. Ha a lefolyás nem bonyolult, az akut kórházban való tartózkodás körülbelül hét napig tart.

A II. fázis (követő kezelés) vagy fekvőbetegként egy rehabilitációs klinikán, vagy ambulánsként egy terápiás központban történik. A programban szerepel például a mozgásterápia, a szorongáscsökkentés, az egészséges életmód, a munkahelyi reintegrációra való felkészítés és a stresszteszt.

Hogyan táplálkozik szívinfarktus után?

A legtöbb szívrohamban szenvedő ember számára ez életmódváltást jelent. Az egyik tényező az étrend, amely szívinfarktus után a lehető legkevesebb kalória- vagy zsírtartalmú legyen, hogy elkerüljük az ereket elzáró veszélyes plakkok képződését. Fontos, hogy az étrend kiegyensúlyozott legyen, és minden szükséges tápanyagot tartalmazzon – ezért ne folytasson olyan diétát, ahol teljesen kihagy egy fontos tápanyag-összetevőt.

A szív-egészséges ételeknek ezért nem kell olyan ízűek lenniük, mint valami tiltott vagy unalmas. Ha például mediterrán konyhával csábítja a nyelvét, ennek az ételnek a nyaralás és a napsütés íze van. Ennek a konyhának az a titka, hogy a mediterrán országokból származó élelmiszerek sok növényi eredetű élelmiszert (zöldség, gyümölcs, fűszernövény, fokhagyma), kevés állati eredetű terméket (kevés hús, de sok hal) és kiváló minőségű növényi zsírokat (pl. olívabogyó) tartalmaznak. olaj).

A szív-egészséges táplálkozás érdekében érdemes keletre is tekinteni: a kínai vagy az ázsiai konyha például általában zsírszegény wokban készül, és túlnyomórészt vegetáriánus.

A só egy másik tényező, amely fontos szerepet játszik, különösen a magas kockázatú betegeknél, akiknek már magas vérnyomása van. Nagy mennyiségben megemeli a vérnyomást, és ezért nemcsak a szívinfarktus kockázatát, hanem annak következményeit is növeli. A Német Általános Orvosi és Családorvosi Társaság (DEGAM) azt javasolja, hogy szív- és érrendszeri betegségek, például szívinfarktus esetén csökkentsék a sófogyasztást napi hat gramm só alá. Ezért a fűszerezéshez használjon fűszernövényeket vagy zöldségeket, például fokhagymát és hagymát.

Sport szívroham után

A szívinfarktus csökkenti a páciens perctérfogatát és ezáltal erejét és állóképességét is. A mindennapi feladatok gyorsan fizikai teherré válnak: az infarktus során elhalt szívizomszövet hegesedik. A maradék szövetnek ezért egyedül kell biztosítania a pumpáló erőt. A lassú, folyamatos felépítő edzés ismét erősíti a beteg szívet. A sport ezért a szívinfarktus utáni terápia fontos eleme.

A fizikai aktivitás azonban más testi funkciókra is pozitív hatással van. te

  • javítja a szervezet oxigénellátását,
  • csökkenti a vérnyomást,
  • szabályozza a vércukor- és vérzsírszintet,
  • gátolja a gyulladásos folyamatokat,
  • elősegíti az egészséges testsúlyt,
  • csökkenti a felesleges zsírlerakódásokat és
  • csökkenti a stresszhormonokat.

Tanulmányok kimutatták, hogy a testmozgás nemcsak a szívroham megelőzésében segít. A testmozgás szívinfarktus után is pozitív hatással van. Bárki, aki szívroham után aktívvá válik vagy marad, jelentősen növeli túlélési esélyeit. Ez egy svéd tanulmány eredménye, amelyben több mint 22,000 XNUMX szívrohamos beteg vett részt.

A szívroham egyik következménye, hogy sok szenvedő fél attól, hogy túlerőlteti magát szex közben. Fizikai szempontból a szex az edzéshez hasonlítható. A szívgyakorlat ezért ideális felkészülés ahhoz, hogy félelem nélkül újra élvezhessük ezt a csodálatos terhelést.

Edzéskezdés szívinfarktus után

Szívinfarktus után (STEMI és NSTEMI) a tudományos tanulmányok azt javasolják, hogy korán kezdjék el az edzést – mindössze hét nappal az infarktus után. Ez a korai mobilizáció támogatja a gyógyulási folyamatot, és segíti a beteget abban, hogy gyorsabban visszatérjen mindennapi életébe.

A koszorúerek tágítását célzó műtét (percutan transluminalis coronaria angioplasztika, PTCA) után a betegek általában a beavatkozást követő negyedik napon kezdhetnek egyéni edzésprogramot. Ez azonban csak a komplikációk nélküli műveletekre vonatkozik. Ideális esetben a képzés csak orvosi vagy terápiás felügyelet mellett történjen.

Milyen gyakran kell gyakorolnom?

A szakértők azt javasolják, hogy röviddel a szívroham után, de legalább hetente kétszer végezzen testmozgást – függetlenül a szívroham súlyosságától. Fontos, hogy a betegek először óvatosan kezdjék el a gyakorlatokat. Fokozatosan növelje az edzés intenzitását és időtartamát.

Heti négy-öt alkalommal 30 perces mérsékelt állóképességi edzés ajánlott szívbetegeknek.

Megfelelő sport szívinfarktus után

Az állóképességi sport különösen alkalmas a szív- és érrendszer edzésére és a szívinfarktus utáni felépülés optimális támogatására. Azonban az erősítő edzés, valamint a mobilizációt és mobilitást szolgáló gyakorlatok is a szívgyakorlat részei.

Mérsékelt állóképességi edzés

Az állóképességi sportok alkalmasak szívroham után. Ezek állnak a szívsportok középpontjában, mivel javítják a szív-tüdő működését és segítik a nagyobb terhelés elérését kényelmetlenség nélkül.

A Német Szív- és érrendszeri Betegségek Megelőző és Rehabilitációs Társaságának ajánlása szerint a heti négy-ötszöri, legalább 30 perces mérsékelt állóképességi edzés ideális a szívbetegek számára.

A szívinfarktus után megfelelő állóképességi edzés például:

  • (Gyors) járás
  • Séta puha szőnyegen/homokon
  • gyalogos
  • Nordic walking
  • Sífutás
  • (Step) aerobik
  • Kerékpáros vagy kerékpáros ergométer
  • evezés
  • Lépcsőmászás (pl. lépcsőn)

Fontos, hogy a szívbetegek az elején rövid, öt-maximum tíz perces gyakorlati fázisokat válasszanak. Az edzés időtartama ezután lassan növekszik az idő múlásával.

Kocogás szívroham után

Gyaloglás, futás, gyaloglás és kocogás a szívinfarktus utáni keringés edzésének legegyszerűbb módja. Fontos azonban figyelni az edzés intenzitását. A kezelőorvos először terheléses EKG-val határozza meg a szív teljesítményét és terhelhetőségét. Ennek alapján egyéni edzésintenzitást javasol a páciens számára.

A szívbetegek edzési zónája 40-85 százalék VO2max. A VO2max az a maximális oxigénmennyiség, amelyet a szervezet a maximális edzés során felvesz. Az állóképességi edzés során a pulzusszám a legjobb 60-90 százalék.

Szívinfarktus betegként egyelőre tartózkodjon a versenyzéstől. Versenysportot csak orvosával folytatott konzultációt követően vegyen részt.

Kerékpározás szívroham után

Erősítő edzés szívbetegeknek

Az erősítő gyakorlatok elősegítik az izomépítést és az erőt. Nyugalomban az izomtömeg több energiát fogyaszt, mint a zsír, és segít a túlsúly elleni küzdelemben. Lelkiismeretesen, szakmai irányítás mellett végzett erőgyakorlatok nem jelentenek átlagon felüli kockázatot a szívbetegek számára.

A vérnyomás-ugrások elkerülése érdekében fontos, hogy edzés közben ne lélegezzen nyomás alatt. Ügyeljen arra is, hogy az ismétlések között a lehető legteljesebben ellazítsa izmait.

A szívbetegek számára a felsőtest izomépítésére szolgáló gyengéd gyakorlatok közé tartozik például

  • A mellkasi izmok erősítése: üljön egyenesen egy székre, és nyomja egymáshoz a kezét a mellkas előtt. Tartsa a feszültséget néhány másodpercig. Ezután engedd el és lazíts. Ismételje meg többször.
  • A vállak erősítése: Üljön egyenesen egy székre, és kulcsolja össze a kezét a mellkasa előtt. A bal kéz balra húz, a jobb kéz jobbra. Tartsa a húzást néhány másodpercig, majd teljesen lazítson.
  • A karok erősítése: Álljon egy karnyújtásnyira a fal elé, és tegye a kezét a falra körülbelül vállmagasságban. Hajlítsa be a karját, és végezzen fekvőtámaszokat – tíz-15 ismétlés. Az intenzitás növekszik, minél távolabb kerül a faltól.
  • Az elrablók (feszítőizmok) erősítése: üljön egyenesen egy székre, tegye a kezét a combja külső oldalára, a lehető legközelebb a térdéhez. Most a kezeddel kívülről nyomd a lábaidhoz, a lábad nyomja a kezedhez. Tartsa a nyomást néhány másodpercig, majd lazítson.
  • Az adduktorok (hajlító izmok) erősítése: Üljön egyenesen egy székre, kezeit a térdei között tartva. Most nyomd kifelé a kezeddel, a lábad a kezednek ütközik. Tartsa a feszültséget néhány másodpercig, majd teljesen lazítson.

Ügyeljen arra, hogy minden erősítő gyakorlat során nyugodtan lélegezzen.

Szívsport csoportok

Szívinfarktus után szívsport csoportban való részvétel javasolt. A betegek professzionális felügyelet mellett edzenek más érintettekkel – a szívsport csoportok nagyobb biztonságot nyújtanak, mert mindig van orvos. Biztonságos teret is jelentenek, ahol mindenki szégyenkezés nélkül javíthatja korlátozott edzettségét. Ily módon lassan növeli fizikai erőnlétét a mindennapi élethez, például a lépcsőzéshez, ahol a pulzusa megemelkedik.

Minden gyakorlat a szívbetegek igényeihez igazodik.

Különféle játékos megközelítéseket is alkalmaznak a kardiológiai csoportokban. Például a tollaslabda, a Theraband (elasztikus tornaszalag) gyakorlatok vagy a labdasport gyakorlatok beépülnek az edzésbe.

Kövesd az ösztöneidet!

Az orvosok a következőket ajánlják a szívinfarktus utáni mindennapokhoz: Kövesd az ösztöneidet! Régóta bebizonyosodott, hogy a boldogtalan emberek pótcselekvésekkel leplezik bizonytalanságukat, kielégítetlen szükségleteiket. Ilyen például a bőséges étkezés, a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a munkába temetés. Azonban ezek a feltételezett gyógymódok a boldogtalanságra gyorsan szokásokká alakulnak, és veszélybe sodorják az egészségét.

Tehát hallgass magadra, és próbáld azonosítani valódi szükségleteidet és vágyaidat. Gyakran csaknem olyan könnyen teljesíthetők, mint a helyettesítő akciók. Egy régóta halogatott beszélgetés a pároddal, nyaralás kedvenc országodba, idő magadra és másokra – mindez jót tesz a léleknek, és segít elkerülni a szívroham káros következményeit.