A seprű különösen elterjedt Közép-, Dél- és Kelet-Európában, a növényt pedig Dél-Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában honosították. A gyógynövényt tavasszal vagy késő ősszel gyűjtik össze, és főleg a balkáni országokból importálják.
Használja növényi gyógyszerekben
In gyógynövény, a légi részeket használják, gyakran elszigetelt virágokkal és virágzó hajtáscsúcsokkal (Cytisi scoparii herba) együtt. Önmagában a virágokat (Cytisi scoparii flos) inkább a népi gyógyászatban használják.
Seprű: különleges jellemzők
A seprűseprű legfeljebb két méter magas elágazó cserje, zöld, nád alakú ágakat képezve. Az ágak osztatlan leveleket hordoznak a felső ágszegmensekben, a levelek pedig lent lent trifoliolálódnak. Jellemzőek a viszonylag sűrű sárga virágok, amelyek nő legfeljebb 2.5 centiméter hosszú, és lapos, ívelt hüvelyekké fejlődik.
A seprűfélék fő alkotóeleme a feketésbarna vagy barnászöld gally, körülbelül két-három milliméter vastag. Ezeknek öt jól kiálló, könnyebb hosszanti éle van. Kis levél- és virágtöredékek is szórványosan fordulnak elő.
Mi a seprű illata és íze?
A gyógynövény nem bocsát ki különösebb szagot. Szempontjából íz, a seprűvágás nagyon keserű.
