A sejtszaporodás egy biológiai folyamat, amelyben a sejt egyrészt növekszik, másrészt megoszlik. A sejtosztódást citokinezisnek is nevezik, és befejezi az előző mitózist, a nukleáris osztódást. Ezt a folyamatot használják az emberi test sejtjeinek reprodukciójára.
Mi a sejtproliferáció?
A sejtszaporodás egy biológiai folyamat, amelyben a sejt egyrészt növekszik, másrészt megoszlik. A sejtek szaporodása különböző fázisokra oszlik. Először a mitózis megy végbe. Ez a genetikai anyag replikációja formájában kromoszómák, amelyek a sejt magjában helyezkednek el. DNS-ből és hisztonokból állnak. A DNS replikációja megtörténik, így ezt követően a DNS kettős halmaza kromoszómák jelen van a sejtben. A kromoszómák két-két szálból áll. Ezután egyfajta X-alakot alkotnak, azonos testvérkromatidokkal, amelyeket egy centromer tart össze. A hisztonok olyan fehérjekomplexek, amelyek részt vesznek a kromoszómák kialakításában. A DNS replikációját és a kromoszómák kettős készletének kialakulását interfázisnak nevezzük. A fázis során két centroszóma képződik, amelyek a sejt ellentétes pólusain helyezkednek el. Ezek a centroszómák szabályozzák a mikrotubulusokat, amelyek fontos szerepet játszanak a kromoszómák felosztásában. A mikrotubulusok a centroszómákból a kromoszómák felé alakulnak. A prometafázis során a mag elveszíti környező membránját. Kialakul az orsó készülék, amely a mikrotubulusokból áll. Megkötik a kromoszómákat, hogy a sejteken keresztül szállíthatók legyenek. A metafázisban a kromoszómák testvérkromatidái, amelyek a sejt egy bizonyos területén felhalmozódtak, elválnak egymástól. Ezt megelőzően bekövetkezik a kromoszómák kondenzációja. Ezután a kromoszómák a sejt egyenlítői régiójában helyezkednek el. Ezt a területet metafázis lemeznek is nevezik. A kinetochorokat, a mikrotubulusokat megkötő kromoszómák területeit mind a mikrotubulusok foglalják el. Az anafázis során a testvérkromatidákat elválasztják egymástól. Ez a centroszóma két irányában történik a sejt mindkét pólusában. Ezután minden pólusban ugyanaz a kromoszómasorozat halmozódik fel. Végül telofázisban a mikrotubulus szálak, amelyek a kromoszómák kinetochoráihoz kapcsolódnak, visszaképződnek. A mag és a környező membrán a kromoszómák köré épül fel. Most két sejtmag van. Ezt követően a citokinézis, a sejtosztódás megy végbe. Ebben a folyamatban az anyasejt felköt, hogy két sejtet hozzon létre, mindegyiknek van egy sejtmagja.
Funkció és feladat
A sejtosztódás fontos szerepet játszik az emberi fejlődésben. Jelentősen részt vesz az emberi növekedésben. A méhen belüli fejlődés során is fontos a sejtosztódás az összes szerv és szövet kialakulásához. A sejtosztódás révén a genetikai információkat továbbadják más sejteknek is. Ezenkívül a sejtosztódás bizonyos szövetek megújulását is szolgálja. Erre példa a bőr, amely újra és újra regenerálja önmagát. Az epidermisz, amely a bőr, keratinocitákból áll, amelyek sejtosztódással szaporodnak és alkotják a védőelemet kallusz haldoklással és keratinizálással. Ezeknek a sejteknek a folyamatos sejtosztódása biztosítja a védőburkolat fenntartását. Vannak azonban olyan sejttípusok is, amelyek felnőttkorban már nem képesek osztódni. Ezek az izom- és idegsejtek. Differenciáltak, és már nem osztanak.
Betegségek és rendellenességek
Ha a sejtosztódás szabályozása zavart, a sejtek szaporodása fokozódhat. Ennek eredményeként daganatok alakulnak ki. Ezek fekélyek, amelyek minden szövetben előfordulhatnak. Jóindulatúak is lehetnek. Ebben az esetben pusztán sejttípusok, amelyek zavart sejtosztódást mutatnak, de nem okoznak további károsodást a testben. Az ilyen típusú daganatokat ennek ellenére részben el kell távolítani, mivel ezek károsíthatják például az érintett személy mozgásszabadságát. A rosszindulatú daganatok viszont súlyosan érintik az érintett személy testét. Ezek a rosszindulatú daganatok terjedhetnek a testben, sőt vezet halálig.Ezt a betegséget szokták emlegetni is rák. A proliferációs zavarral rendelkező sejtek kiszorítják az egészséges sejteket és szöveteket, ami funkcióvesztést eredményez. Ennek a betegségnek számos oka lehet. Gyakran a mutációknak köszönhető, amelyek öröklődhetnek. Ezek a mutációk ezután befolyásolják azokat a géneket, amelyek alapvető szerepet játszanak a sejtosztódás szabályozásában. További okai a környezeti hatások. Túlzott UV sugárzás tud vezet nak nek bőr rák. Vírusok szintén képesek okozni rák. Ilyenek például az úgynevezett oncovírusok, mint például a májgyulladás B vírus vagy retrovírusok. A rákot általában sugárzással kezelik terápia or kemoterápiás kezelés, valamint a rosszindulatú daganatok lehető legnagyobb mértékű műtéti eltávolításának kísérletével. A cél az összes olyan sejt eltávolítása és végleges megsemmisítése, amelyek sejtosztódási rendellenességgel rendelkeznek, hogy megakadályozzák a betegség további kitörését. Ezt a rendszer bármelyikét követően rendszeres időközönként felül kell vizsgálni terápia.
