Pia mater | Agyhártya

Pia mater

A pia mater a legbelső réteget képezi agyhártya. Közvetlenül a agy szövetet és követi annak fordulatait is. Réteget képez kötőszöveti bárhol vér hajók belépve az idegszövetbe, és így kíséri őket a agy.

Az agyhártya beidegzése és vérellátása

A vér ellátás a agyhártya az elülső részt ellátó artéria meningea anterior, a középső részt ellátó artéria meningea media és a hátsó részért felelős artéria meningea posterior biztosítja. Mindhárom artéria a külső ága nyaki artéria Az agy önmagát a belső ágai szolgáltatják nyaki artéria.

Az agyi membránt főleg a trigeminus ideg, az ötödik koponyaideg, amely szintén felelős az érzékenységért (fájdalom és nyomásérzékenység) az arc. Egy kis hátsó részt a vagus ideg. Az aggyal ellentétben mind a három agyhártya rendkívül érzékenyek fájdalom.

Fájdalom

Az agyhártya meghatározó szerepet játszik a fájdalom a fej. Mivel az agynak nincsenek fájdalomreceptorai, érzéketlen a fájdalomra. Az agyhártya viszont sok ilyen receptorral rendelkezik, ezért különösen érzékeny a külső fájdalom ingerekre. A fájdalmat gyakran az agyhártyára gyakorolt ​​túlzott nyomás okozza, ami akkor fordul elő, amikor az agy vérzik. Az agyhártyagyulladás (agyhártyagyulladás) súlyos fájdalomhoz is vezethet.

Frissítő

Feszülés a hát felső részén és / vagy nyak terület gyakori oka fejfájás. A rágóizmok feszültsége is ezt okozhatja. Extrém esetekben ezek feszültségek okozhat vér hajók or idegek csapdába esni. Ha ez okozza keringési rendellenességek az agy vagy az agyhártya esetében a fájdalom nagyon súlyos lehet. Tartós vagy nagyon súlyos feszültségek ezért gyógytornásznak vagy osteopathának kell kezelnie, különösen, ha súlyos tüneteket okoznak.

Agyhártyagyulladás

A agyhártyagyulladás agyhártyagyulladásnak nevezik a szaknyelvben. Ez egy gyulladás, amelyet különféle kórokozók válthatnak ki, mint pl vírusok, baktériumok vagy gombák. Ezek a véren keresztül juthatnak el az agyhártyába, és fertőzést okozhatnak, különösen a legyengült embereknél immunrendszer.

A legtöbb esetben, agyhártyagyulladás okozta vírusok. A bakteriális agyhártyagyulladás nem olyan gyakori, de sokkal veszélyesebb. Néhány órán belül életveszélyessé válhat.

Általában meningococcus vagy pneumococcus váltja ki. Az úgynevezett TBE a meningococcus gyulladás speciális formája, amelyben az agy is érintett. Kullancsok váltják ki.

Kezdetben az agyhártyagyulladás gyakran hirtelen jelentkezik influenza tünetek. Az érintettek panaszkodnak fejfájás, láz, fájó végtagok és hidegrázás. Azonban, nyak merevség és fájdalom a nyakban, ha a fej felé halad mellkas.

Ez a mozgás ugyanis az agyhártyák megfeszülését okozza, ami súlyos fájdalomhoz vezet. Fotofóbia is előfordulhat. Ha ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni.

A gyermekeknél gyakran kicsi a vérzés a bőrben (petechiák). Az agyhártyagyulladást gyakran olyan vírusos betegség kapcsán figyelik meg a gyermekeknél, mint pl mumpsz, bárányhimlő or kanyaró. Mivel az agyhártyagyulladás életveszélyes lehet, nagyon fontos a gyermekek megfelelő oltása. Különösen azért, mert a betegség gyakran súlyos lefolyású, különösen csecsemőknél és gyermekeknél.

Ennek oka elsősorban a még nem teljesen kidolgozott immunrendszer. Nagyon fontos, hogy az orvos gyorsan megtudja, melyik kiváltó okozza az agyhártyagyulladást. Csak ezután lehet azonnal elkezdeni a megfelelő terápiát.

Vérminta és ágyéki szúrás (a cerebrospinális folyadék eltávolítása) fontos diagnosztikai lépések. Így meghatározható, hogy a kórokozók bakteriálisak vagy vírusosak-e. A számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) információval szolgálhat az agy aktuális állapotáról.

Az agyhártyagyulladás esetén a beteget fekvőbetegként kórházba viszik. A kórokozótól függően vele kezelik antibiotikumok (abban az esetben baktériumok) vagy csak tünetorientált, ha vírusos agyhártyagyulladásról van szó. Bakteriális fertőzés esetén a beteg összes kapcsolattartóját is kezelik antibiotikumok elővigyázatosságból.

Ha időben elkezdik a terápiát, az agyhártyagyulladás általában következmények nélkül gyógyul. Bizonyos esetekben neurológiai károsodás léphet fel. Ezek halláskárosodásként, bénulásként vagy akár viselkedésbeli változásokként nyilvánulhatnak meg. Következményes károsodás gyakran akkor fordul elő, amikor az agyhártyagyulladás már átterjedt az agyra.