Bevezetés
A peroneus paresis a nervus peroneus communis bénulása, más néven nervus fibularis communis. Ez egy láb ideg, amely a térd területétől a lábáig tart, és másokkal együtt idegek, biztosítja, hogy a alsó láb mobil. Ez biztosítja a páciens érzékenységét az alsó részén is láb hogy érezhessék fájdalom és érintse meg a bőrt. A nervus peroneus communis a nervus ischiadicus egyik ága, amely kihúzódik az ágyéki gerincből, majd különböző idegek a comb, például a nervus peroneus communis.
Tünetek
A peroneális parézis specifikus tüneteket okoz, amelyek általában teljesen egyértelműek. Mindazonáltal fontos megkülönböztetni, hogy a teljes ideg peroneus communis már nem működik megfelelően, vagy valamelyik ága, azaz az ideg peroneus superficialis vagy az ideg peroneus profundus sérült.
- Ha csak a nervus peroneus superficialis érintett, zsibbadás (érzékeny hiány) jelentkezik az alsó elülső részéből láb a lábfej hátsó részén és az első 4 lábujj mentén, így az első és a második lábujj közötti rés még mindig klasszikus módon érezhető.
Bár a lábujjak emelése és süllyesztése működik, a beteg már nem képes oldalra billenteni (pronálni) a lábfejet.
- Ha viszont az ideg peroneus profundus veszteséget szenved, akkor a beteg más tünetektől is szenved. Klasszikusan a páciens már nem tudja megfelelően felemelni a láb hegyét (háti nyúlvány). Általában a láb lóg, ezért a páciensnek sétálás közben nagyon magasra kell húznia a térdeket, hogy a láb ne húzódjon a földön, és a beteg ne akadjon át rajta.
Az így kapott járási mintát lépcsős járásnak vagy gólyalépésnek is nevezik. Ezenkívül a beteg már nem érez semmit a nagylábujj és a második lábujj között, amit észrevehet, ha papucsot visel.
- Ha teljes peronealis paresis lép fel, amelynek során mindkét idegrész érintett, a páciens az összes felsorolt tünetektől szenved.
A peroneális parézisben, különféle veszteségek mellett alsó láb és a lábizmok, mindig csökken az érzékenység. Attól függően, hogy a kettő közül melyik idegek érintett, ezek azonban nagyon különbözőnek érezhetik magukat.
Ha a peroneus profundus ideg megsérül vagy irritálódik, a peroneus paresis miatt a páciens érzékenységi rendellenességeket okoz a nagylábujj és a második lábujj között, vagyis pontosan azon a területen, ahol a papucsot szokták viselni. Ha viszont a peroneus superfiscialis ideg érintett, a páciens érzékenységi rendellenességekkel rendelkezik a alsó láb a lábfej hátulján pedig a peroneus paresis következtében. Ha mindkét ideg érintett, a páciens teljes peroneális parézissel rendelkezik, érzékenységi rendellenességekkel az alsó lábszár, a lábfej hátsó részén, valamint az első és a második lábujj közötti lábujjrés területén. Általánosságban elmondható, hogy a peroneális parézis érzékenységi rendellenességei zavaróak, de nem annyira súlyosak, mint az a tény, hogy a beteg nem képes megfelelően felemelni a lábfejet, mert az izmokat az ideg már nem tudja megfelelően kezelni. Ez aztán a tipikus gólyalépéshez vezet, amely sokkal szembetűnőbb, mint az első és a második lábujj közötti peroneus paresis okozta érzékenységi rendellenesség.
