Mi a nyaki gerinc?
A nyaki gerinc (ember) hét nyakcsigolyából áll (nyaki csigolya, C1-C7), amelyek a fej és a mellkasi gerinc között helyezkednek el. Az ágyéki gerinchez hasonlóan fiziológiásan előre görbül (lordózis).
Felső és alsó nyaki ízület
Az első nyakcsigolyát atlasznak, a másodikat tengelycsigolyának nevezik. A koponya alapjával együtt alkotják a két felső és alsó nyaki ízületet.
A felső felső nyaki ízület a nyakszirtcsont és az első nyakcsigolya (articulatioatlantooccipitalis) közötti kapcsolat, pontosabban az atlas felső ízületi felületével. Ezt a kapcsolatot egy petyhüdt ízületi tok veszi körül, és az occipitalis foramen és az atlas elülső és hátsó íve közötti szalagok rögzítik. A hátsó szalag gátolja a fej bólogató mozgását. A nyaki gerinc ezen ízületének mozgási tartománya (előre-hátra mozgás) 20 fok körüli, és a fej enyhe oldalirányú dőlése is lehetséges.
Az alsó fejízületben az első nyakcsigolya (atlasz) a fejjel együtt forog a tengelycsigolya foga (dens) körül. Ez a kötés három különálló kötésből áll:
- az első a tengelycsigolya foga, az első nyakcsigolya elülső íve és egy szalag között az atlaszban
A nyaki gerinc három ízülete egy vékony ízületi tokkal együtt lehetővé teszi a fej 30 fokos mozgását jobbra és balra.
A nyaki csigolyák felépítése
A gerincoszlop összes csigolyája alapvetően egységes alapmintázat szerint épül fel. Valamennyi csigolya alapformája gyűrűs vagy üreges henger, melynek elülső része – az első és második nyakcsigolya kivételével – tömör, hengeres csont, alaplemezzel és felső lemezzel. Ez az úgynevezett csigolyatest (corpus vertebrae) a nyaki gerinc csigolyáiban kisebb, mint a gerinc többi részén, mivel a nyaki gerincnek csak a fejet kell megtámasztania.
Az első nyakcsigolya (atlasz), amely a fejet hordozza, különleges alakú – nincs csigolyateste a fent leírtak szerint, hanem gyűrű alakú, rövid elülső és hosszú hátsó ívvel. A vastag oldalsó részek erősen kiálló keresztirányú folyamatokká válnak, amelyek növelik a fejet forgató kapcsolódó izmok hatékonyságát.
A csigolyaforamen – a csigolyák csontos gyűrűjében lévő lyuk, amely az összes csigolyában együtt alkotja a csigolyacsatornát (canalis vertebralis), amelyben a gerincvelő (medullaspinalis) és a környező gerincvelői agyhártyák az agyból lefelé a keresztcsonti régióba futnak – szélesebb a nyaki gerincben, és háromszög alakú, lekerekített sarkokkal.
A csigolyáktól hátrafelé nyúló tövisnyúlványok a nyaki gerincben rövidek, és a hetedik nyakcsigolya kivételével kétágúak. A hetedik nyaki csigolya tövisnyúlványa hosszabb, mint a többi (vertebraprominous), és kissé kinyúlik.
Gerincvelői idegek a nyaki gerinc területén
A nyaki gerinc területén a keresztirányú nyúlványok két végükön vannak osztva, amelyeknek a felső részén van egy horony, amelyben mindkét oldalon nyolc gerincvelői ideg (nervi spinales) fut. A felső négy ideg (C1-C4 – nyaki plexus) látja el a nyakat és annak izomzatát, valamint a rekeszizomzatot.
További négy nyaki ideg a C5-C7 nyakcsigolyákból jön ki (hét nyakcsigolya van, de nyolc nyaki ideg!). Az első mellkasi csigolya (Th1) idegeivel együtt látják el a brachialis plexust, amely beidegzi a mellkas és a kar izmait, valamint ennek a területnek a bőrét.
A nyakcsigolyák között – akárcsak a gerinc többi részén – csigolyaközi lemezek találhatók. A nyaki gerincet szalagok, valamint a nyak- és hátizmok támasztják alá.
Mi a nyaki gerinc funkciója?
A nyaki gerinc támogatja a koponyát és lehetővé teszi annak mozgását. A koponya alapja és a két nyakcsigolya, az atlasz és a tengely közötti két fejízület biztosítja a fej törzshöz viszonyított mozgékonyságának körülbelül 70 százalékát.
A test előrehajlik, különösen a nyaki gerinc (és az ágyéki gerinc) keresztirányú tengelyén keresztül. A hátrafelé történő nyújtás és hajlítás lehetősége különösen nagy az alsó nyakcsigolyák között.
Az oldalirányú hajlítás a nyaki gerincben körülbelül olyan mértékben lehetséges, mint az ágyéki gerincben.
A függőleges tengely körüli forgatás a nyaki régióban lehetséges a legnagyobb mértékben, mivel a fej fő érzékszerveivel, a szemmel és a füllel a lehető legtöbb mobilitást igényel. A függőleges tengely körüli forgás lehetősége a fejtől lefelé fokozatosan csökken.
A tengelycsigolya felső ízületi felülete lehetővé teszi, hogy az első nyakcsigolya (atlasz) és így a fej is erőteljesen forogjon kifelé és lefelé dőlése miatt.
Hol található a nyaki gerinc?
Milyen problémákat okozhat a nyaki gerinc?
Ha a gerincvelő a negyedik csigolyatest szintjén (vagy magasabban) sérül, az önálló légzés már nem lehetséges. Ennek oka, hogy többek között a membránt tápláló gerincidegek megsérülnek.
Ezenkívül a (nyaki) gerincoszlopban számos elváltozás van, amelyek veleszületettek vagy szerzettek lehetnek, és gyakran rontják annak működését és stabilitását.
Például az egyes csigolyatestek, csigolyaívek vagy csigolyanyúlványok alakja megváltoztatható. A csigolyák száma is változhat. Néha például az első nyakcsigolya összeolvad a nyakszirtcsonttal (atlasz asszimiláció).
Néha a nyakcsigolyák (vagy más csigolyák) mobilitása blokkolva van, például izomgörcsök miatt.
A nyaki gerincben kialakuló porckorongsérv különösen gyakori idős embereknél, akiknél a nyaki csigolyák kopásának jelei vannak. Az életkor előrehaladtával a csigolyaízületek megváltoznak, meglazulnak, a csigolyaközi porckorongok pedig egyre inkább elkopnak. Ez végül a lemez elcsúszásához vezethet. Különösen gyakran érintett az ötödiktől a hatodikig (C5/6) és a hatodiktól a hetedikig (C6/7) a nyaki csigolyák területe.
A nyaki gerinc fájdalmát általában nyaki gerinc szindrómának nevezik. Lehet például izmos, vagy idegirritáció, porckorongsérv vagy degeneratív elváltozások okozhatják.
