Rövid áttekintés
- Leírás: fizikai és pszichológiai függőség a nikotin hatásaitól
- Tünetek: erős nikotin utáni sóvárgás, kontrollvesztés, folyamatos használat a káros következmények ellenére, elvonási tünetek (pl. nyugtalanság és ingerlékenység)
- Okok: Az agy jutalomközpontjának kondicionálása, stressz, esetleg genetikailag meghatározott válasz a nikotinra
- Diagnózis: A kritériumok közé tartozik az erős sóvárgás, a magas fogyasztás, a nikotin feladásának nehézsége, amikor a dohányzás betiltott, a reggeli gyors nyúlás a cigarettáért
- Kezelés: motivációs kezelés, viselkedésterápiás támogatás, nikotinpótló terápia
- Prognózis: magas a visszaesés kockázata szakmai támogatás nélkül, a magas motiváció kulcsfontosságú a sikerhez
Nikotinfüggőség: Leírás
A reklámok évtizedek óta vonzó, szabad és nyitott emberekként mutatják be a dohányosokat. Az emberek nevelésére irányuló intenzív erőfeszítések ellenére ez a kép még ma is sok emberben él. Valójában a legtöbb dohányfogyasztó egyszerűen nikotinfüggő. A dohánynövényből származó vegyi anyag hatással van a dohányos testére és pszichéjére is. A cigarettának lehet nyugtató, de élénkítő hatása is. Nagy a kockázata annak, hogy a dohányzás függőséggé válik.
Nikotinfüggőség: passzív dohányzás
A füst nemcsak magukra a dohányosokra veszélyes. Azok, akik passzívan szívják be a füstöt, szintén károsodást szenvedhetnek. Különösen veszélyes, ha a nők dohányoznak a terhesség alatt. Ez növeli a koraszülés kockázatát, az újszülöttek születéskor gyakran kisebb súlyúak, és nagyobb valószínűséggel szenvednek el a hirtelen csecsemőhalál szindrómától. A nikotin az anyatejjel is bejut a baba szervezetébe. Minél többet dohányzik egy anya, annál nagyobb a koncentrációja az anyatejben. A füstnek passzívan kitett gyermekek is sérülnek. Más gyermekeknél gyakrabban szenvednek légúti betegségekben, tüdőgyulladásban és középfülgyulladásban.
Nikotinfüggőség: hányan érintettek?
Németországban a felnőttek 29 százaléka dohányzik. Ez körülbelül 20 millió ember. A férfiak körében 31 százalék körüli, a nők körében 26 százalék körüli az arány.
A 12 és 17 év közötti fiatalok körében 2001 óta jelentősen csökkent a dohányosok száma: akkor még 28 százalék volt. A legutóbbi, 2014-es felmérések szerint mára alig 10 százalék alá esett. A fiúk valamivel nagyobb valószínűséggel dohányoztak, mint a lányok (11 versus 9 százalék).
A Németországban elfogyasztott dohány nagy része cigarettában van – szűrővel vagy anélkül, csomagból készen, vagy a dohányos által sodorva vagy megtöltve. Alárendelt szerepet töltenek be a szivarkák, a szivarok, a pipák, a tubák, a rágódohány és a vízipipák.
Nikotinfüggőség: Mérgező füstök
A nyersdohány alapanyaga a dohánynövény szárított levelei. A növény csak ipari feldolgozás után fogyasztható – dohányzószerként, rágódohányként vagy tubákként. A dohányfüst több mint 4,000 összetevőt tartalmaz. A legfontosabb hatóanyag a nikotin. A növények eredetétől és a dohány előkészítésétől függően a dohányos, tubákoló vagy rágó különböző mennyiségű mérgező kémiai vegyületet kap. A nikotinon kívül a dohányfüst számos más vegyi anyagot és nehézfémet is tartalmaz, például hidrogén-cianidot, benzolt, formaldehidet, hidrazint, vinil-kloridot, kadmiumot, ólmot, nikkelt, krómot, alumíniumot és szén-monoxidot. Ezen anyagok közül több mint 40 bizonyítottan rákkeltő.
Nikotinfüggőség: tünetek
A mentális zavarok ICD-10 osztályozása (röviden: Betegségek Nemzetközi Osztályozása) szerint a következő kritériumok közül legalább háromnak érvényesülnie kell egy hónapon keresztül vagy egy éven belül ismételten a nikotinfüggőség diagnózisához:
- Korlátozott ellenőrzés a fogyasztás kezdete, vége és mennyisége felett.
- Fizikai elvonási tünetek megjelenése a fogyasztás csökkentésével.
- Tolerancia fejlesztése: a fogyasztást növelni kell az állandó hatás elérése érdekében.
- Érdeklődések elhagyása vagy elhanyagolása szerhasználat miatt.
- A nyilvánvalóan káros következmények ellenére a dohányzás folytatása.
Ahogy a szervezet hozzászokik a nikotinhoz, az érintett személynek kezdetben egyre többet kell fogyasztania, hogy ugyanazt a hatást érezze. Tipikus elvonási tünet a fokozott ingerlékenység és nyugtalanság. Sok dohányos úgy gondolja, hogy a nikotin csökkenti a belső nyugtalanságot, de valójában hosszú távon fokozódik. Egyéb elvonási tünetek közé tartozik a csökkent koncentrációs képesség, éhségérzet, alvászavarok és szorongás.
Dohányzás: egészségügyi következmények
Míg a nikotin felelős a hatásokért és a függőségért, addig a dohányfüstben lévő többi vegyi anyag elsősorban az egészségre ártalmas. A dohányzás következményei az egész szervezet egészségére hatással vannak. Sok esetben a dohányzás a korai halálozásért is felelős.
A dohányzás emellett növeli a vérnyomást, és ezáltal elősegíti a szív- és érrendszeri betegségeket. A nikotinfüggőség rettegett hosszú távú következményei közé tartozik a szívkoszorúér-betegség (CHD), a szívinfarktus és a láb artériáinak ("dohányzó lába") keringési zavarai. További következmények közé tartozik a cukorbetegség (2-es típusú cukorbetegség), valamint a bőr és a fogak károsodása.
Végül, de nem utolsósorban a dohányzás is növeli a rák kockázatát. Ez különösen vonatkozik a tüdőrákra, a gégerákra, a nyelőcsőrákra és a szájüregi rákra. A nikotinfogyasztás más rosszindulatú daganatok, például hasnyálmirigyrák, veserák, gyomorrák és leukémia kialakulásában is szerepet játszik. A rákos halálozások 25-30 százaléka a dohányzásnak tulajdonítható.
Nikotinfüggőség: Okok és kockázati tényezők
A nikotinfüggőséget különféle pszichológiai és biológiai tényezők okozzák. A nikotin testi és lelki függőséget is okoz.
Nikotinfüggőség: a dohányzás, mint tanult viselkedés
Az érintettek többsége gyermekkorban vagy serdülőkorban kezdett dohányozni. Kíváncsiságból vagy társak nyomására felkapnak egy cigarettát. Sokan cigivel a kezükben is takargatják bizonytalanságukat.
Az együtt elszívott cigaretták még felnőttkorban is társadalmi célt szolgálnak. A munkaszünetekben és étkezés utáni dohányzás összekapcsolja a nikotinfogyasztást a kikapcsolódás és az élvezet érzésével. Amint megtanulják a dohányzás és bizonyos helyzetek közötti összefüggést, az étkezés után, vagy amikor kimennek a cigarettáért, szinte automatikus.
Nikotinfüggőség: Biológiai tényezők
A nikotinfüggőség akkor lép fel, amikor az agyban működő természetes jutalmazási rendszerünket manipulálják. A jutalmazási rendszer elengedhetetlen a túléléshez. Például megjutalmaz minket, ha eszünk, amikor éhesek vagyunk. Ennek érdekében felszabadítja a dopamint neurotranszmittert, amitől jól érezzük magunkat. Amikor nikotint fogyasztunk, több dopamin szabadul fel. A cigarettáért nyúlni éppen ezért ugyanolyan kifizetődő, mint az evés, ivás és szex. A rendszeres dohányosok azonban túlzottan stimulálják a rendszert. A korábbi nikotinmennyiség már nem elegendő a pozitív hatáshoz. Ez a tolerancia kialakulása és az ezzel járó elvonási tünetek jellemzik a nikotinfüggőség fizikai függőségét. A szervezet egyre több nikotint igényel.
Fizikai és lelki függőség esetén az érintettek szinte lehetetlen ellenőrizni fogyasztásukat. A nikotinfüggőség kellemetlen elvonási tünetei, amelyek a nikotinszint csökkenése után jelentkeznek, meghatározzák a következő cigaretta elszívását.
Nikotinfüggőség: vizsgálatok és diagnózis
Ha dohányzásra gyanakszik, először forduljon háziorvosához. A nikotinfüggőség diagnosztizálásához kérdéseket tesz fel az Ön dohányfogyasztásával kapcsolatban. Nagyon sikeresnek bizonyult a Fagerström kérdőív, amellyel felmérhető a nikotinfüggőség súlyossága. A Fagerström teszt többek között a következő kérdéseket tartalmazza:
- Hány cigarettát szív el egy nap?
- Nehezére esik nem dohányozni, ha olyan helyen tartózkodik, ahol tilos a dohányzás?
- Ébredés után mennyivel szívja el az első cigarettáját?
Az orvos ellenőrizni fogja az Ön fizikai állapotát is, hogy megállapítsa, hogy a nikotinfüggőség okozott-e már bármilyen következményi kárt. Ha szükséges, ezt kezelni kell.
Ha a nikotinfüggőség súlyos, az orvos terápiás kezelést javasol. Ha az érintett motivált, kevésbé intenzív támogatási intézkedések is eredményesek lehetnek. Az orvos tájékoztatni fogja Önt a nikotinfüggőség kezelésére elérhető különféle dohányzás abbahagyási programokról.
Nikotinfüggőség: kezelés
Nikotinfüggőség: Motivációs kezelés és rövid beavatkozások
A nikotinfüggőség kezelésére szolgáló rövid beavatkozást általában orvosok vagy addiktológiai tanácsadó központok végzik. Először rögzítik a dohányzási magatartást, majd meghatározzák a leszokás motivációját. A dohányost rövid motivációs beszélgetések támogatják a nikotinról való leszokásban. A telefonos tanácsadó és önsegítő csoportok hatékony segítséget nyújtanak a nikotinfüggőség leküzdésében is.
Nikotinfüggőség: terápiás kezelés
A viselkedésterápiás csoportos és egyéni beavatkozások különösen hatékonynak bizonyultak a dohányzás abbahagyásában. A viselkedésterápia során az érintett személy viselkedését elemzik, és alternatív magatartásformákat alakítanak ki. Például a terapeuta megkérdezi, hogy mely körülmények és helyzetek csábítják az érintett személyt a dohányzásra. Gyakran van összefüggés a stresszel, amit a cigaretta csökkenteni kíván. A terapeuta segít a páciensnek más módszereket találni a stressz kezelésére. Ebben fontos szerepet kapnak a relaxációs technikák, a közösségi háló erősítése.
Nikotinfüggőség: Nikotinpótló terápia
A nikotinos gumi és a nikotinos szájspray nem folyamatosan fejti ki hatását, hanem lenyelés után kissé késleltetett hatású. A nikotinos orrspray a legjobban utánozza a cigaretta hatását, de emiatt nagyobb a függőség kockázata.
A nikotinfüggőség fizikai függősége körülbelül két hét után elmúlt. A pszichológiai függőség azonban továbbra is fennáll, és kezelni kell a visszaesések megelőzése érdekében. Az erős vágy (sóvárgás) meddig tart fenn, nagyon változó. Sok esetben azonban a nikotinpótló terápia hatékony módszer a dohányzás végleges leszokására.
Nikotinfüggőség: További intézkedések
Bárki, aki elkezd leszokni a dohányzásról, fontolja meg a napjának strukturálását. A figyelemelterelő tevékenységek fontos támogatást jelentenek. A sport különösen megkönnyíti az absztinenciát. Egyrészt az érintettek fizikai állapotuk javulását észlelik, könnyebbé válik a légzés. Másodszor, a sport kiváltja a neurotranszmitterek felszabadulását, amelyek boldogságérzetet keltenek. A barátok és a család szintén fontos szerepet játszhatnak. Az embereket tájékoztatni kell a dohányzás abbahagyásáról, hogy támogassák az érintettet.
Nikotinfüggőség: progresszió és prognózis
A dohányzásról való leszokás sikerének fontos feltétele az érintett személy motiváltsága. Hosszabb absztinencia után csökken a visszaesés kockázata. Ennek ellenére az éberség még évek múltán is szükséges. Bizonyos szagok vagy helyzetek visszaidézhetik a cigaretta jó érzését. A nikotinfüggőség elleni döntést ezért újra és újra meg kell hozni.
