Napszúrás: Rövid áttekintés
- Mi a teendő napszúrás esetén? Vigye árnyékba az érintett személyt, emelje fel a felső testét/fejét, adjon inni, hűtse le a fejét, nyugodjon meg
- Napszúrás kockázata: Súlyos napszúrás esetén az agy megduzzad (agyi ödéma), ami szélsőséges esetekben halálhoz vezethet.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Ha súlyos napszúrás vagy agyödéma jelei vannak (rosszabb állapot, eszméletvesztés, görcsrohamok stb.).
Vigyázat.
- A napszúrás tünetei általában csak akkor jelentkeznek, ha az érintett személy már régóta nincs a napon.
- Különösen ne hagyja magára a gyermekeket napszúrással.
- Fájdalomcsillapítót, például diklofenakot vagy ibuprofént, csak orvosával folytatott konzultációt követően szedhetnek a betegek.
- Hívja a 911-et, ha az érintett személy elveszti az eszméletét vagy rohamai kezdenek lenni.
Napszúrás: Tünetek
Ha túl sok napfény éri a fejet vagy a nyakat, napszúrást okozhat. A triggerek a hosszú hullámú hősugarak (infravörös sugarak) a napfényben. Helyileg túlmelegíthetik a fejet, irritálhatják az agyhártyát, súlyos esetekben pedig magát az agyat is érinthetik. A napszúrás felismeréséről a Napszúrás – Tünetek című cikkben olvashat.
Napszúrás: Mi a teendő?
- Árnyékolás: Az érintett személyt hűvös, árnyékos helyre, lehetőleg hűvös, sötét helyiségbe kell vinni.
- Helyes elhelyezés: Helyezze az érintett személyt a hátára, fejét és felsőtestét kissé felemelve, hogy enyhítse a fejére és nyakára nehezedő nyomást. Helyezzen alá például egy párnát. Ágynyugalom ajánlott.
- Hideg borogatás: Használja az érintett személy fejének és nyakának, esetleg törzsének hűtésére. Használhat jégkockákat vagy „hűvös csomagokat” vagy „jégcsomagokat”, de soha ne helyezze ezeket közvetlenül a bőrre, mindig tegyen közé egy réteg kendőt (fagyás veszélye!).
- Nyugtat: Különösen a napszúrásos gyermekeket kell megnyugtatni, és nem szabad egyedül hagyni, amíg a kellemetlen tünetek el nem múlnak.
- Igyon sok folyadékot: Győződjön meg róla, hogy az érintett személy sok folyadékot igyon (de ne jéghideg!), feltéve, hogy nincs tudatzavara.
- Segélyhívás: Hívja a segélyszolgálatot, ha a beteg eszméletét veszti, állapota nem javul gyorsan, sőt észrevehetően romlik.
Fájdalomcsillapítókat, például ibuprofént vagy diklofenakot csak orvosi konzultáció után szabad napszúrás esetén elsősegélyként adni. Nagyon súlyos napszúrás vagy hőguta esetén ezeket a gyógyszereket nem szabad alkalmazni – ebben az esetben azonnal értesítse a sürgősségi orvost!
Napszúrás: házi gyógymódok
Ha a napon tartózkodás erős izzadással járt, az érintett személy sok ásványi anyagot veszíthetett. Ezután egy teáskanál sót keverhet egy csésze lehűtött teába vagy egy pohár vízbe, és hagyja, hogy az érintett megigya az egészet. Ha szükséges, a gyógyszertárból származó elektrolit oldat is hasznos lehet az erős izzadás (vagy hányás) miatti sóveszteség pótlására.
Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.
Napszúrás: Homeopátia
Vannak, akik különféle panaszok esetén a homeopátia támogatására támaszkodnak. Például a Natrium carbonicum, a Belladonna és a Glonoinum homeopátiás szerek hasznosak napszúrás esetén.
A homeopátia fogalma és specifikus hatékonysága ellentmondásos a tudományban, és tanulmányok nem bizonyítják egyértelműen.
Napszúrás: kockázatok
A napszúrás tipikus tünetei közé tartoznak az olyan tünetek, mint az élénkvörös, forró fej, fejfájás, szédülés és fáradtság. Hányinger, hányás és enyhe láz is lehetséges.
Napszúrásban viszont a keringést általában nem érinti. Ezért csak nagyon ritkán van életveszély, például ha súlyos napszúrás szövődményeként úgynevezett agyödéma alakul ki. Ez a folyadék felhalmozódása az agyszövetben: a napszúrás során fellépő gyulladásos folyamatok áteresztőbbé teszik az érfalakat, így több folyadék távozik a szövetbe – az agy megduzzad és a koponya falának nyomódik, amely azonban nem tud kiszabadulni. Ezért minél kifejezettebb az agyduzzanat, annál nagyobb a nyomás a koponyán belül. Ez károsíthatja az érzékeny agysejteket. Ezenkívül a magas nyomás összenyomja a legfinomabb ereket, ami befolyásolja az idegsejtek ellátását.
A fejfájás, hányinger, hányás és szédülés mellett a koponyaűri nyomás emelkedése többek között a következő tüneteket okozhatja:
- Görcsrohamok (epilepsziás rohamok)
- Tudatzavarok (például zavartság, álmosság, sőt kóma)
- Csökkent légzés a légzésleállásig (légzésdepresszió)
Napszúrás jelei kisgyermekeknél
Napszúrás: Mikor forduljunk orvoshoz?
Az, hogy orvoshoz kell-e fordulni, a napszúrás súlyosságától és a beteg állapotának alakulásától függ. A legtöbb esetben a tünetek órákon belül, legfeljebb két napon belül enyhülnek. A felnőttek gyakran gyorsabban gyógyulnak, mint a gyerekek.
Ha azonban a beteg állapota nem javul, sőt eszméletlenségig romlik, azonnal vigye orvoshoz vagy hívja a sürgősségi orvost!
Napszúrás: Orvosi vizsgálatok
Ha a napszúrás gyanúja merül fel, az orvos először felveszi a beteg kórtörténetét (anamnézist). Ez azt jelenti: felteszi a beteget vagy a szülőket (az érintett gyermekek esetében) a diagnózis szempontjából fontos kérdéseket. Példák:
- Mennyi ideig voltál a napon/gyermeked?
- Milyen panaszok merültek fel?
- Pontosan mikor jelentkeztek a tünetek?
- Észrevett Ön/gyermeke tudatzavart, például zavartságot?
- Vannak-e ismert előzetesen fennálló feltételek?
Fizikai vizsgálatok
A következő lépésben az orvos megméri a páciens testhőmérsékletét, vérnyomását és pulzusszámát. Napszúrás esetén általában mindhárom paraméter nem figyelhető meg. A fej vagy a homlok bőrének hőmérséklete szintén jelentős. Napszúráskor gyakran megemelkedik. A fejbőr is láthatóan vörös lehet.
Ezenkívül az orvos egyszerű kérdésekkel ellenőrzi a páciens tájékozódását az időben és a helyen, és teszteli az agytörzs reflexeit (pl. pupillareflex).
Napszúrás esetén általában nincs szükség további vizsgálatokra. További vizsgálatok csak akkor indokoltak, ha a beteg keringése instabil, vagy az orvos megnövekedett koponyaűri nyomásra gyanakszik.
Agyödéma gyanújának kivizsgálása
Ha az agyödéma miatt megnövekedett koponyaűri nyomás gyanúja merül fel, a képalkotó eljárások, például a számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) egyértelművé tehetik.
Ha ezeknél a vizsgálatoknál nem tapasztalható megnövekedett koponyaűri nyomás jele, a cerebrospinális folyadékot (CSF) vizsgálják. Ha a tünetek oka bakteriális vagy vírusos, tipikus nyomok találhatók a cerebrospinalis folyadékban; ezzel szemben napszúrás esetén a leletek normálisak. A cerebrospinális folyadék mintáját CSF punkcióval veszik.
Egyéb okok kizárása
Vizsgálatai során az orvosnak figyelembe kell vennie, hogy a napszúrásnál tapasztalható tünetek más betegségekben is előfordulhatnak. Ezek tartalmazzák:
- Hőkimerültség és hőguta: ez a két állapot hasonló a súlyos napszúráshoz. A különbségtétel azonban nagyon fontos, mert a hőkimerülés és a hőguta eltérő kezelést igényel.
- Agyhártyagyulladás: A napszúrást gyakran az agyhártya enyhe gyulladása kíséri. Ekkor a bakteriális vagy vírusos agyhártyagyulladás tüneteihez hasonló tünetek jelentkezhetnek. Általában azonban a bakteriális agyhártyagyulladás magas lázzal jár, ellentétben a napszúrással.
- Stroke: Akkor fordul elő, amikor az agy egyes részeinek vérellátása akutan megszakad (például vérrög miatt). Lehetséges jelei közé tartozik az erős fejfájás, az álmosság és a szédülés – olyan tünetek, amelyek napszúrás esetén is előfordulhatnak.
Napszúrás: Kezelés az orvos által
A napszúrás kezelése annak súlyosságától függ. A napszúrás általában önmagában is jól kezelhető (ágynyugalom hűvös, elsötétített szobában, sok folyadék fogyasztása stb.). Súlyos esetekben (például eszméletvesztés esetén) kórházi kezelésre van szükség, esetleg még az intenzív osztályon is.
Például az orvos infúziót adhat a betegnek a keringés stabilizálása érdekében. Fokozott koponyaűri nyomás esetén többek között bizonyos gyógyszerek segíthetnek. A súlyos napszúrás során fellépő epilepsziás rohamok gyógyszeres kezeléssel is kezelhetők.
A napszúrás megelőzése
Ha nem kerülhető el a (hosszabb) napon tartózkodás, akkor legalább fejfedőt kell viselni. A fényvédő krém (pl. csecsemőknek vagy kopaszoknak) fejvédőként nem hatékony. Az ultraibolya sugarakat csak részben blokkolja, a napszúrást okozó hősugarakat (infravörös sugarakat) nem. Ezek ellen csak az olyan fejfedők segíthetnek, mint a sál, sapka vagy sapka.
Különösen ajánlott olyan fejfedők használata, amelyek nem engedik, hogy a napsugarak a koponyába hatoljanak, és így megakadályozzák a felmelegedést. Ezek főleg világos színű fejfedők: A napfény nagy részét visszaverik. Ez azt jelenti, hogy az alatta lévő fej nem melegszik fel annyira, mint például a fekete textíliák alatt. Ez hatékonyan megelőzi a napszúrást.
