Szinonimák
vagina engl. : hüvely
Meghatározás
A hüvely a női nemi szervek egyike, vékony falú, körülbelül 6–10 cm hosszú, hajlékony cső kötőszöveti és az izmok. Az úgynevezett portio, a vége méhnyak, kiáll a hüvelybe; nyílása a hüvelyi előcsarnokban helyezkedik el (vestibulum vaginae, vestibulum = pitvar).
Anatómia
A hüvely a méhnyak méh (méhnyak = nyak, méh = méh) az ostium hüvelyig (nyílás), amely a hüvelyi előcsarnokba (vestibulum vaginae, vestibulum = átrium) folytatódik. A hüvelynek az a része, amely a méhnyak a hüvelyboltozat (Fornix vaginae), amelynek elülső, hátsó és oldalsó része van. A hátsó rész fogadja az ejakuláltakat sperma nemi aktus során, ezért „spermatartálynak” is nevezik.
Az introitus hüvelyek (introitus = bejárat) a hüvely bejárata és az osztiumban található. Ezt a szűzhártya (szűzhártya = esküvő isten) vagy a szűzhártya maradványai (Carunculae hymenales). A hüvely falainak hossza különböző, az elülső körülbelül 2 cm-rel rövidebb, mint a hátsó, és általában közvetlenül egymásra helyezkedve H alakú keresztmetszetet hoznak létre.
Ez a hüvelyboltozat helyén a legszélesebb, a hüvely alsó harmadában a legszűkebb a medencefenék izmok (levátor rés). Az anatómiai helyzetet tekintve a hüvely eleje tartalmazza a hólyag és a húgycső, míg a hüvely hátulján található végbél és anális csatorna. A hüvely ezekkel a környező szerkezetekkel kapcsolódik kötőszöveti szepták.
Között hólyag a hüvelyt pedig septum vesicovaginale-nak (vesica = húgyhólyag) nevezik, a húgycső a hüvelyt pedig septum urethrovaginale-nak (urethra = húgycső) nevezik. A septum rectovaginale a hüvely hátsó részén helyezkedik el a végbél. A hüvely belsejében számos hosszanti és keresztirányú redő látható, ezáltal a hosszanti redők (columnae rugarum; columna = lat.
oszlopos szerv, ruga = lat. bőrredő) alatta vénás plexus emeli. Különösen kiemelkedő hosszanti redő (carina urethralis; carina = sarkantyú, húgycső = húgycső) viszont a mögötte fekvő húgycső alkotja.
A hüvely keresztirányú redői (Rugae vaginales; ruga = latin bőrredő) viszont általában a nő első születése után tűnnek el. A hüvelyt szállítják vér több artérián, nevezetesen az artéria uterina ágain keresztül (ütőér az méh) és az arteria pudenda interna, valamint az arteria vesicalis inferior (a vizelet artériája) révén hólyag). A vénás vér a hüvely egy vénás hálózaton, a plexus venosus vaginalison keresztül áramlik a nagy vénába hajók (Venae iliacae internae).
A hüvely idegellátásáért egy autonóm idegfonat, a plexus uterovaginalis felelős. A hüvely is csatlakozik a nyirokrendszer. A nyirokkiáramlás többen keresztül halad nyirok csomópontok (Nodi lymphatici), nevezetesen a belső medence nyirokcsomók (Nodi lymphatici iliaci interni) és az ágyék felszíni nyirokcsomói (Nodi lymphatici inguinales superficiales).
