Rövid áttekintés
- Kezelés: Injekciók génmanipulált mesterséges növekedési hormonnal a növekedés befejezéséig, esetleg felnőttkorban is
- Tünetek: Gyermekeknél elsősorban növekedési zavar, esetleg fogak fejlődési zavara; felnőtteknél rossz általános állapot, zsíreloszlási zavar, szív- és érrendszeri betegségekre való hajlam
- Okok és kockázati tényezők: Konkrét okot csak az esetek negyedében lehet találni; veleszületett vagy szerzett, például öröklődés, agyalapi mirigy daganat, sugárzás, gyulladás, sérülés következtében
- Diagnózis: Anamnézis, testmérés, vérvizsgálat bizonyos hormonok kimutatására, kézröntgen a növekedés meghatározására, szükség esetén mágneses rezonancia képalkotás
- Prognózis: Kezeletlen, általában csökkent növekedés, szövődmények lehetségesek, kezeléssel normális növekedés lehetséges, felnőtteknél kezeléssel az életminőség javulása
Mi a növekedési hormon hiánya?
A növekedési hormon hiánya a szomatotropin (STH) hormon hiánya. Nemcsak növekedési hormonként működik, hanem számos egyéb funkciója is van. Például befolyásolja a csontokat, az izmokat, a zsírt, a cukor egyensúlyát és a kognitív funkciókat.
A növekedési hormon hiánya mind veleszületett, mind szerzett betegségként jelentkezik.
Somatotropin
A szomatotropint az agyalapi mirigy termeli a szervezetben, és szakaszosan szabadul fel, különösen alvás közben. Ezt a felszabadulást egy magasabb szintű agyi régióból, a hipotalamuszból származó hormon (GHRH) szabályozza.
A szomatotropin felszabadulása a vérbe számos reakcióhoz vezet a szervezetben. Többek között a máj szomatomedineket bocsát ki, különösen az inzulinszerű növekedési faktor 1-et (IGF-1).
Az IGF-1 a tényleges növekedési faktor. Felszabadulása fokozza a fehérjetermelést, a sejtburjánzást és az érést. Az IGF-1 befolyásolja a zsír- és szénhidrátanyagcserét is, elősegíti a zsírlebontást a zsírsejtekben, és gyengíti a vércukorszint-csökkentő hormon inzulin hatását a célsejtekre. Ez a vércukorszint emelkedését okozza. Ha kellően magas az IGF-1 szintje a vérben, ez csökkenti a szomatotropin felszabadulását.
Növekedési hormon hiány esetén a szomatotropin egyensúly szabályozási körének minden szintjén zavar léphet fel. Az egyes faktorok és hormonok termelési zavarai mellett zavart jelátviteli útvonalak is lehetségesek, mint például az IGF-1 receptorok.
A növekedési hormon hiányának kezelése 1957 óta lehetséges – a hiányzó hormon pótlásával. Abban az időben az alkalmazott növekedési hormont az elhunytak agyalapi mirigyéből vonták ki.
Ma (1985 óta) génmanipulált, mesterséges szomatotropint használnak, amelyet az orvosok injekcióban adnak be.
Mit lehet tenni a növekedési hormon hiánya ellen?
A növekedési hormon hiányban szenvedő betegek kezelésének megtervezéséhez általában szükséges a fekvőbeteg kezelés. Egy speciális klinikán az orvosok egyénileg állítják be a terápiát.
Az orvosok a növekedési hormon hiányát mesterséges növekedési hormon (szomatotropin analógok) rendszeres adásával kezelik. Ezt a terápiát általában a diagnózis után a lehető leghamarabb elkezdik. A hormont a bőr alá (szubkután) kell beadni. Mivel a mennyiségnek mindig pontosnak kell lennie, a beteg és szükség esetén a szülők speciális képzésben részesülnek a gyógyszer beadására.
Gyermekeknél a gyakorló orvosok gyakran abbahagyják a terápiát, amikor a növekedés befejeződött, vagy már nincs növekedési hormon hiány. Súlyos esetekben a növekedési hormon beadása szükséges a beteg élete végéig.
Felnőtteknél bizonyos esetekben hosszú távú kezelés is szükséges.
Az orvosok most a növekedés befejezése után is folytatják a mesterséges szomatotropin kezelést, mivel a hormon számos anyagcsere-folyamatra hatással van. A felnőtt betegek kezelésének számos fizikai folyamatra gyakorolt pozitív hatása mára bizonyítást nyert.
A mellékhatások lehetségesek, de ritkák
Sok esetben a szomatotropin analógokkal végzett kezelés lehetővé teszi a növekedési hormon hiányában szenvedő gyermekek normális testmagasságának elérését. Felnőtt betegeknél a terápia javítja az olyan tüneteket, mint a fokozott zsírfelhalmozódás a hason, csökkent teljesítmény és csökkent csontsűrűség.
Egyes esetekben a hormonkezelésnek más, néha nemkívánatos hatásai is vannak. Például néha helyi reakciók, például bizsergés és bőrpír jelentkeznek az injekció beadásának helyén. Egyéb lehetséges mellékhatások közé tartozik a húgyúti, torok, gyomor-bélrendszeri vagy fülfertőzések, fejfájás, görcsrohamok, általános fájdalom és bronchiális asztma. Ritkán az agyban megnövekszik a nyomás. Rákbetegeknél előfordulhat, hogy a növekedési hormonterápia újabb daganat kialakulását idézheti elő.
A szomatotropin terápia növeli a csontsűrűséget. Ez súlyosbíthatja a fennálló gerincferdülést (oldalra görbült gerincoszlop), és úgynevezett combfej-epifiziolízis (a combcsont fejének károsodása) alakulhat ki.
Összességében a jelentős mellékhatások ritkák a mesterséges növekedési hormonnal végzett kezelés során. Ennek ellenére az orvosnak legalább kéthavonta szorosan figyelemmel kell kísérnie a kezelést. Fontos paraméter a vér IGF-1 koncentrációja. A terápia akkor tekinthető megfelelően beállítottnak, ha ez a koncentráció a tervezett tartományon belül van. Csak akkor kell abbahagyni a kezelést, ha a kezelés egy év elteltével nem fejt ki kellő hatást.
Sebészet
Növekedési hormon hiány esetén bizonyos esetekben az agyalapi mirigy területén műtétre van szükség. Ez különösen akkor áll fenn, ha az agydaganatok felelősek a növekedési hormon hiányáért. Ezen műveletek szakemberei idegsebészek.
Tünetek
Növekedési hormon hiány gyermekeknél
A növekedési hormon hiányában szenvedő gyermekek központi, de nem specifikus tünete a hossznövekedés csökkenése. A veleszületett növekedési hormon hiány általában az élet hatodik és tizenkettedik hónapja között válik észrevehetővé. A második évig azonban a növekedés gyakran még mindig normális. A növekedési hormon hiánya okozta növekedési rendellenesség általában a test minden részét egyformán érinti (arányos alacsony termet).
Ha a növekedési hormon hiánya csak csekély, az érintett gyermekek vékonyak. A kifejezett hiány viszont viszonylag vastag zsírréteg kialakulásához vezet a bőr alatt.
A fogak fejlődését a növekedési retardáció is befolyásolja.
Egy másik fontos tünet, különösen csecsemőknél, a nagyon jelentősen csökkent vércukorszint (hipoglikémia). Ellentétben más, alacsony vércukorszinttel járó betegségekkel, veleszületett növekedési hormon hiány esetén a gyermek súlya és magassága általában még mindig normális a születéskor.
Gyermekeknél a növekedési hormon hiánya gyakran olyan mértékben befolyásolja általános állapotukat, hogy nem hajlandó enni vagy inni.
Növekedési hormon hiány felnőtteknél
A növekedési hormon hiányában szenvedő felnőtteknél a fő tünet a mérsékelt általános egészségi állapot és a rossz hangulat. Ennek eredményeként gyakran csökken a teljesítmény és az életminőség. Szintén észrevehető a zsír újraeloszlása a has és a törzs felé. Az izomtömeg és a csontsűrűség csökken. A vér lipidszintje és a szív- és érrendszeri betegségekre való hajlam gyakran emelkedik. A növekedési hormon hiánya felnőtteknél azonban nagyrészt tünetmentes is lehet.
Egyéb hormonzavarok
A növekedési hormon az agyalapi mirigyben termelődik. Ez más hormonokat is termel. Példák az
- LH (luteinizáló hormon) és FSH (tüszőstimuláló hormon, fontos a nemi szervek működéséhez)
- ACTH (adrenokortikotrop hormon, fontos a mellékvese működéséhez)
- ADH (antidiuretikus hormon, fontos a veseműködéshez)
- TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon, fontos a pajzsmirigy működéséhez)
Ha a növekedési hormon hiányát az agyalapi mirigy általános betegsége okozza, akkor ezen egyéb hormonok termelése általában károsodik – ennek megfelelő tünetekkel.
Számos tünet van, amelyek bizonyos esetekben jelzik, mi okozza a növekedési hormon hiányát. Ide tartozik például az úgynevezett inga nystagmus (a szem akaratlan ide-oda oszcillációja) és egy különösen kicsi pénisz (mikropenisz). Ez a két tünet szeptooptikus diszpláziára utal – egy összetett neurológiai rendellenességre, amely az agyalapi mirigyet és a szemideget érinti.
Okai és kockázati tényezők
A legtöbb esetben a növekedési hormon hiánya idiopátiás, vagyis az ok ismeretlen. Konkrét okot csak az esetek mintegy negyedében lehet megállapítani.
A betegség veleszületett vagy később szerzett. Lehetséges okok közé tartozik az örökletes hajlam, gyulladás (például autoimmun hypophysitis), érkárosodás, sérülések, daganatok vagy a sugárterhelés (például kemoterápia) hatásai. Az agyalapi mirigy érzékeny területén végzett sebészeti beavatkozások bizonyos körülmények között növekedési hormon hiányt is kiválthatnak.
A súlyos pszichés stressz néha befolyásolja a növekedés és fejlődés érzékeny folyamatát.
A legtöbb esetben a növekedési hormon hiánya izoláltan jelentkezik, vagyis nincs más hormonális zavar.
Vizsgálatok és diagnózis
A csökkent növekedés okai azonban nagyon változatosak – a növekedési hormon hiánya csak az egyik lehetséges ok. A növekedési hormon hiányának szakértői elsősorban endokrinológusok. Az endokrinológia szakterülete a szervezet (hormonális) mirigyeivel foglalkozik.
Orvostörténeti interjú
A növekedési hormon hiányának diagnosztizálásában központi szerepe van az anamnézis felvételének. Ennek érdekében az orvos részletesen egyeztet az érintett gyermek szüleivel vagy magával a felnőtt beteggel. A cél az érintett egyéni, családi és társadalmi hátterének feltárása. Az orvos többek között a következő kérdéseket fogja feltenni:
- Milyen tüneteket vettél észre?
- Van-e észrevehető változás a hangulatban, a teljesítményben vagy az étkezési és ivási viselkedésben?
- Tud valamilyen korábbi betegségről?
- Hogyan fejlődött a család többi tagja?
- Van valami pszichés stressz?
Fizikális vizsgálat
Definíció szerint a növekedés abnormálisnak minősül, ha az értékek az úgynevezett harmadik hossz-percentilis alatt vannak. Ez azt jelenti, hogy az azonos korú gyerekek 70 százaléka magasabb.
Még pontosabban, a gyermek növekedése a szülők magasságához és így az elvárt célmagassághoz viszonyítva állítható be. A „célmagassághoz” vegye mindkét szülő átlagos magasságát. Fiúknál adjunk hozzá 6.5 centimétert, lányoknál 6.5 centimétert. Ez a magasság használható a várható növekedési görbe mérésére. A megengedett eltérési tartomány felfelé és lefelé 8.5 cm.
Különbséget lehet tenni arányos és aránytalan növekedési zavarok között is. Növekedési hormon hiány esetén a növekedési zavar általában arányos, azaz minden testrészt érint a késleltetett növekedés.
Idősebb gyermekeknél a fizikális vizsgálat részeként az orvos a pubertás jeleit is keresi, például a mellek és a szeméremszőrzet kialakulását.
Röntgen vizsgálat
Vérvizsgálat
Az orvos vérvizsgálattal méri a rutin paramétereket és a növekedési hormon szomatotropin (STH), IGF-kötő fehérje-3 (IGFBP-3) és IGF-I koncentrációját. Az agyalapi mirigy által termelt egyéb hormonok, például a növekedési hormon (különösen az ACTH és a TSH) vérszintjét is mérik, valamint az általuk kibocsátott anyagokat, például a kortizont. Ha a növekedési hormon hiányának oka az agyalapi mirigyben rejlik, gyakran több hormon is érintett. A hipotalamuszból származó kontrollhormon mérése, amely növekedési hormon (GHRH) felszabadulásához vezet, megbízhatatlan.
STH stimulációs teszt
Ha az IGF-1 és az IGFB-3 vérszintje alacsony, és más ok nem található, akkor növekedési hormon hiányról lehet szó. Ennek a gyanúnak a kivizsgálására lehetőség van úgynevezett STH stimulációs teszt elvégzésére. Ennek érdekében az orvos olyan anyagot fecskendez be az éhező betegbe, amely az agyalapi mirigyet szomatotropin felszabadítására serkenti (például glukagon, inzulin, arginin, klonidin). Ezután időközönként többször vérmintát vesznek, és az orvos elemzi, hogy felszabadul-e és mennyi növekedési hormon.
A növekedési hormon hiányának kimutatásához két szembetűnő stimulációs teszt szükséges. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a teszt eredményét számos tényező (pl. nemi hormonok és elhízás) befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy nem mindig lehet két tesztet összehasonlítani.
Bizonyos esetekben mellékhatások miatt nem szabad stimulációs teszteket végezni gyermekeken. Újszülötteken és csecsemőkön nem végezhető stimuláció.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
A mágneses rezonancia képalkotást (MRI) csak speciális növekedési hormonhiány gyanúja esetén alkalmazzák – ha az orvos gyanítja az agy növekedési hormon hiányának okát, például daganat formájában.
Genetikai tesztek
Genetikai vizsgálatokra lehet szükség, ha feltételezhető, hogy genetikai károsodás okozza a növekedési hormon hiányát. Az eddig felfedezett konkrét mutációk azonban csak néhány esetben találhatók meg. Azonban számos betegség szindróma azonosítható genetikai vizsgálattal.
A betegség progressziója és prognózisa
Ha a gyermekek növekedési hormon hiányát időben kezelik, akkor a normál testmagasság elérhető, és a betegség szövődményeinek többsége megelőzhető.
A növekedési hormon hiányában szenvedő felnőtteknél a kezelés a legtöbb esetben jelentősen javítja az érintettek életminőségét.
A növekedési hormon hiányban szenvedő betegek többségénél, akiknél nem figyelhető meg az MRI vizsgálat, később normális növekedési hormon szekréció alakul ki. Emiatt a növekedési hormon-hiány diagnózisát és így a terápiát is rendszeresen felül kell vizsgálni.
