Négy-ujj barázda a tenyér kézvonala, amely gyakran fordul elő a triszómia valamilyen formájú egyéneknél. Egy négy-ujj a barázdának önmagában nincs kóros értéke, mivel a kézvonal nem befolyásolja a kéz működését. Ezért négy-ujj a barázdák nem igényelnek speciális kezelést sem egészséges egyéneknél, sem trisiomy betegeknél.
Mi a négy ujjas barázda?
A tenyérnek különböző kézvonalai vannak, amelyeket kézbarázdáknak is neveznek. Az alternatív gyógyászatban széles körben elterjedt az a vélemény, hogy a betegségek és a hajlamok leolvashatók a kéz barázdáiból. Valójában létezik egyfajta tudományosan megalapozott tenyérolvasás. A tenyér vonalak valóban feltárnak valamit a lehetséges betegségekről bizonyos körülmények között, például olyan ritka kéz barázdákról, mint a négyujjas barázda. A keresztirányú tenyérránc, ahogy más néven hívják, egy hajlati ránc, amely a tenyéren helyezkedik el, merőleges irányú az ujjak hossztengelyeire és párhuzamos lefutású a metacarpophalangealisra ízületek. A barázda a mutatóujjától a kisujjáig terjed, és tünete lehet különböző betegségekre. A négyujjas barázda azonban nem mindig jelzi a betegséget. A normál populációban a barázda 100 ember közül legalább egynél fordul elő. A négyujjas barázda kifejezés felváltotta a majom barázda vagy blokkoló vonal kifejezését. A majombarázda arra a kontextusra utal, hogy a magasabb rendű főemlősök gyakran hordoznak ilyen barázdát.
Okok
A tenyér barázdái minden ember birtokában vannak. A legtöbb esetben lekerekített barázdákról van szó, amelyek egyenként ívelt ívben futnak. A négyujjas barázda nem gyakori a normális populációban, és inkább anomáliának, mint normának számít. A vonal lehetséges okai a különböző triszómiák. Míg a négyujjas barázda száz egészséges ember közül csak egynél fordul elő, a triszómiás emberek 75 százalékában van jelen. A triszómiák a kromoszómák vagy kromoszomális szegmensek, például azok, amelyek jellemzik Down-szindróma, Pätau-szindróma, Edwards-szindróma, 16. triszómia, 8. triszómia, valamint Zellweger-szindróma, Aarskog-Scott-szindróma, C-trigonocephaly-szindróma, Noonan-szindróma és Smith-Magenis-szindróma. Betegek Wolf-Hirschhorn szindróma, A Smith-Lemli-Opitz-szindróma, a De-Grouchy-szindróma és a Schinzel-Giedion-szindróma, valamint a catcry-szindróma is gyakrabban hordozza a barázdát, mint a kromoszómális tulajdonságokkal nem rendelkező egyének. Ennek megfelelően a kromoszóma-rendellenesség valóban a jelenség oka lehet. Nincs azonban meggyőző kóros kapcsolat.
Tünetek, panaszok és jelek
Elvileg a négyujjas horony nem károsodás. Az érintett kéz mobilitása és funkciója teljes mértékben megmaradt. A barázda egyetlen klinikai jelentősége a kromoszóma betegség lehetséges összefüggéseinek köszönhető. Ha a négy ujjas barázda valóban kromoszóma-rendellenesség esetén fordul elő, akkor a barázda mellett általában az ötödik ujj egyetlen barázdája is jelen van. Mindkét barázda együtt kóros sajátosság gyanújára utal. A négy ujjas barázdának önmagában nincs kóros értéke. Még a négyujjas barázda és az ötödik ujj kézbarázda egyidejű jelenléte sem igazolja automatikusan a kóros alapot. Csak a páciens nyilvánvaló klinikai tünetei esetén a tenyér sajátosságai teszik lehetővé a triszómia körüli spekulációt. A triszómiában jelenlévő tünetek a triplikált kromoszómaszegmens hosszától és típusától függenek. A legtöbb esetben az ilyen típusú kromoszóma-rendellenességek a szövetek vagy szervek különböző rendellenességeivel jelentkeznek, amelyek súlyossága jelentősen eltérhet.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A négyujjas barázda jelenléte nem feltétlenül rendelkezik diagnosztikai értékkel. Mivel a barázda teljesen egészséges egyéneknél is előfordulhat, csak a négy ujjas barázda alapján nem lehet következtetni a kromoszóma rendellenességre. A triszómiákat általában jellegzetes tünetek, szervspecifikus diagnosztika és molekuláris genetikai elemzés alapján diagnosztizálják. A rendellenes kézi rajzok, például a négyujjas barázda vizuális diagnózissal azonosíthatók, és felvehetők az esetleírásba, ha triszómiát már diagnosztizáltak. A triszómiában szenvedő betegek prognózisa a háromszoros kromoszómaszegmens típusától és hosszától függ. Ha a négyujjas barázda a triszómiától függetlenül van jelen, az nem befolyásolja a kéz működését vagy a beteget Egészség.
Szövődmények
A négy ujjas barázda nem feltétlenül okoz komplikációkat vagy kényelmetlenséget minden esetben. A feltétel teljesen kényelmetlenség vagy korlátozás nélkül is előfordulhat, lehetővé téve az érintett számára, hogy nehézség nélkül mozgassa a kezét. A négyujjas barázda ismételt előfordulása azonban vezet a mozgás közbeni kellemetlenségekre és ezáltal a mindennapi élet korlátozásaira. Sok esetben az érintett személyek is szenvednek a belső szervek, így ebben az esetben különféle vizsgálatokra van szükség. Ezek a rendellenességek azonban nagyon különbözőek lehetnek, így általános előrejelzés nem lehetséges. A négyujjas barázda is vezet esztétikai kényelmetlenségre, hogy az érintettek kényelmetlenül érezzék magukat vagy szégyelljék magukat. Gyermekeknél a feltétel Lehet is vezet zaklatásra vagy ugratásra, okozásra depresszió és egyéb pszichológiai tünetek. Az érintett személy életminőségét általában a négy ujjas barázda rontja. A kezelés a pontos tünetektől is függ, és korlátozhatja őket. Nincsenek különösebb szövődmények sem. A legtöbb esetben a panaszok enyhíthetők. Az érintett személy várható élettartama ebben a betegségben csak akkor korlátozott, ha a betegség súlyos rendellenességei vannak belső szervek történt.
Mikor kell orvoshoz menni?
A négyujjas barázda vizuális változás az emberi kéz tenyerében. Ez a születés után azonnal érzékelhető vizuális érintkezés útján. Alapvetően a kéz vonal nem jelent betegségértéket. Ez korántsem önálló betegség. Inkább a négyujjas barázda egy létező tünete Egészség rendellenesség és triszómiára utalhat. A vizuális rendellenesség észlelését ezért azonnal meg kell vitatni egy orvossal. Az érintett személy maga nem tud természetes úton reagálni, ezért a szülőknek haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk, amint észreveszik a kéz vonalának sajátosságait. A legtöbb esetben a szülés fekvőbeteg körülmények között vagy szülésznő jelenlétében történik. Mivel egy átfogó Egészség az újszülött vizsgálata közvetlenül a szülés után történik, optimális körülmények között a négy ujjas barázdát az orvos képzett személyzet észreveszi ezen vizsgálat során. A további lépésekről a szülőkkel egyeztetve döntenek, és orvosi vizsgálatokat végeznek. Ezért nagy esetekben csak akkor van szükség cselekvésre, ha a születés utáni első vizsgálatok során észrevétlen marad a tenyér optikai változása. Ha a gyermek további növekedési folyamatában rendellenességek vagy viselkedési sajátosságok, valamint megjelenés jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni.
Kezelés és terápia
Önmagában a négyujjas barázda nem jelzi terápia. Még a triszómiák összefüggésében sem kezelik tovább a négyujjas barázdát, mert a rendellenes kézrajzolás nem okoz motoros károsodást. A triszómiák nagyobb kontextusában azonban számos más tünet jelentkezik, amelyeket kötelezően megkövetel terápia. Ebben az esetben a kezelés a trisomia típusán és a bemutató tüneteken alapszik. Okozati kezelések még nem állnak rendelkezésre a triszómiában szenvedő betegek számára. Mivel a betegségek oka a genetikai anyag szaporodásában rejlik, legfeljebb az gén terápia az oksági kezelési lehetőségeket megnyithatja a következő évtizedek során. Eddig a triszómiás betegek terápiája pusztán tüneti volt. A kezdeti hangsúly a szerves dysplasia korrekciójára irányul, amely létfontosságú terápiás lépés a különböző triszómiák összefüggésében, bizonyos fokú súlyosság felett. Az invazív mellett intézkedések, konzervatív gyógyászati és mindenekelőtt szupportív terápiás lépések állnak rendelkezésre egyes triszómia tünetek tüneti kezelésére. Csak gyógymód nem érhető el az ok-okozati terápia hiánya miatt.
Megelőzés
A négy ujjas barázda nem akadályozható meg. Elvileg a megelőzés sem szükséges, mivel az anomáliának, mint egyes jelenségnek nincs betegségértéke. A triszómiák megelőzése érdekében genetikai tanácsadás hasznos lehet a családtervezési szakaszban.
Követés
Általában a négyujjas horony nem igényel kezelést. Ennek megfelelően utólagos ellátás nem szükséges. Örökletes betegségekben, például Zellweger-szindrómában vagy Aarskog-szindrómában szenvedő betegeknél a műtéti beavatkozás lehetőség lehet. Ez a négyujjas barázda mértékétől és minden egyéb rendellenességtől függ. Maga a négyujjas barázda nem kiemelt fontosságú a kezelés és a nyomon követés szempontjából. A legfontosabb nyomon követési intézkedés az alapbetegség további tüneteinek figyelemmel kísérése és a beteg vagy a szülők további biztosítása intézkedések hogy jobban megbirkózzon a klinikai képpel. A négyujjas barázda utókezelését a háziorvos biztosítja. Fel diagnosztizálja a négykezes barázdát, és a beteget megfelelő szakorvoshoz tudja irányítani. Az esetek többségében az örökletes betegségeket más, nyilvánvalóbb tünetek alapján lehet felismerni. A négyujjas barázda tipikus jel, amelyet fel kell venni a diagnózisba. A kórokozó betegség diagnosztizálása után további terápiás intézkedések megbeszélhető. A négylábú barázdával társítható lehetséges állapotok sokfélesége miatt az utókezelést mindig egyedileg kell kiválasztani. Az utókezelést az illetékes orvos határozza meg. Amennyiben a négyhajú barázda kórokozó betegség nélkül jelentkezik, nincs szükség utókezelésre.
Ezt teheti meg maga is
A négy ujjas barázda nem fizikai károsodás. A külső tulajdonság kezelése nem szükséges, kivéve, ha a barázda szokatlanul hangsúlyos, és így korlátozza a kéz mozgékonyságát. Azoknak a szülőknek, akik négy ujjas barázdát észlelnek gyermekükben, a legjobb, ha gyermekorvosukkal beszélnek. További vizsgálatokkal meg lehet állapítani, hogy a négyujjas barázda genetikai változásnak köszönhető-e, például a 21. triszómiának. A legtöbb esetben azonban a külső jelek elegendőek egy ilyen feltétel maguktól. Ha a négyujjas barázda betegségtől függetlenül fordul elő, további intézkedéseket nem kell tenni. A gyermeket később nevelni lehet a négyhajú barázda okáról. Ha a négyujjas barázda egy betegség kapcsán fordul elő, akkor először a betegséget kell kezelni. A majombarázda önmagában nem igényel kezelést. Az európai lakosság legfeljebb négy százalékában fordul elő, és nincs további jelentősége a gyermek egészsége szempontjából. Ennek ellenére minden rendellenességet meg kell figyelni, és szükség esetén szakemberrel kell konzultálni. Folyamatban vannak a kutatások, különösen a genetikai rendellenességek területén, és nem zárhatók ki azok az új eredmények, amelyek a négyujjas barázdát fizikai betegségekhez kötik.
