Rövid áttekintés
- Mi a teendő égési sérülések esetén? Elsősegélynyújtás: Nyugtassuk meg az érintettet, hűtsük le vízzel az égési sérülést, sterilen takarjuk le a sebet, szükség esetén értesítsük a mentőszolgálatot.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? 2. vagy magasabb fokozatú égési sérülésekhez; ha az égett bőr zsibbadt, elszenesedett vagy fehér; ha nem biztos abban, hogy milyen súlyos a sérülés
- Égési sérülések – Kockázatok: hegek kialakulása, sokk (különösen kiterjedt égési sérülések esetén), hipotermia (különösen kiterjedt égési sérülések esetén), sebfertőzés, légzőszervi problémák (forró füst belélegzésekor) és szervi elégtelenség kiterjedt égési sérülésekkel
Mi segít az égési sérüléseknél?
Mi segít az égési sérülések ellen, például a kézen? És hogyan nyújtanak a hozzátartozók például elsősegélyt ujjak, karok, lábak stb. égési sérülései esetén?
Égési sérülések és forrázások esetén gyorsan kell elsősegélynyújtani. Arra azonban mindig ügyeljen, hogy ne veszélyeztesse magát.
- Nyugtassa meg az áldozatot. Az égési sérülések és forrázások nagyon fájdalmasak, és gyakran szorongást és aggodalmat okoznak, különösen gyermekeknél.
- Az égési sérülések kezelése előtt vegyen fel eldobható kesztyűt. Ez megvédi Önt és az áldozatot a fertőzéstől.
- Szükség esetén hívja a mentőket, különösen súlyosabb vagy súlyosabb égési sérülések esetén.
- Az egyéb elsősegélynyújtási intézkedések attól függnek, hogy milyen súlyos a sérülés, és hogy égési sérülést (száraz hőtől, például tűztől, forró tárgyaktól vagy elektromosságtól) vagy forrázást (forró folyadékok vagy gőzök stb. okoz).
A tűzoltó készülékek használatakor ügyeljen saját biztonságára: a CO2-oltó készülékek esetén fennáll annak a veszélye, hogy a bőrszövet könnyen megfagy. Az oltóporral ellátott készülékek viszont károsíthatják a tüdőt. Ha lehetséges, ne lélegezze be a port.
Elsősegélynyújtás 1. fokú égési/forrázási sérüléseknél?
Így néz ki az elsősegélynyújtás kisebb, kis területű forrázás vagy égés esetén:
- Forrázás: Azonnal távolítsa el a ruhát és minden forró tárgyat (például ékszert) a bőrről. Ügyeljen arra, hogy közben ne égesse meg magát.
- Égési sérülés: Ha a ruha nem tapad az égési helyre, óvatosan távolítsa el.
- Hűtse le a sebet folyó, langyos víz alatt legfeljebb tíz percig, amint előfordul. Ha az érintett személy megfázik, azonnal hagyja abba a hűtést.
- Csak felületes, hólyagot nem képező égési/forrázási sérüléseknél segít a seb steril vagy tiszta befedése.
- Ezenkívül egy kisebb égés/forrázás (hólyagosodás nélkül) általában nem igényel különösebb gondozást. Ha enyhe leégésről van szó, a hűsítő gél gyakran segít.
Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, a kezelés ellenére sem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.
Az alábbiakat kerülni kell az égési sérülések elsősegélynyújtása során:
- Csak 1. fokú égési sérülések esetén célszerű az érintett területet langyos folyóvíz alatt lehűteni. Súlyosabb vagy a testfelület 20 százalékát meghaladó sérülések esetén a hűtés általában nem javasolt. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az érintett személy hipotermiás lesz.
- Figyelem: A gyerekek különösen könnyen lehűlnek. Ezért a test vagy a fej törzsén lévő kisebb égési vagy forrázási sérüléseket esetükben nem szabad lehűteni.
- Kisebb égési sérülések hűtésére ne használjon jégcsomagot vagy hidegcsomagot. Lehetséges, hogy a hideg további károkat okoz a sérült bőrön.
- Az égett vagy leforrázott bőrt semmilyen körülmények között ne kenje be olívaolajjal, burgonyával, hagymával, sütőporral, porral vagy fertőtlenítőszerrel. Ez súlyosabb sérüléseket okozhat.
Elsősegélynyújtás súlyosabb vagy nagyobb területet lefedő égési/forrázási sérüléseknél.
Kiterjedt vagy súlyos égési sérülések vagy forrázások esetén az elsősegélynyújtást másként kell megadni. Először értesítse a sürgősségi orvost. Ezután a következőképpen járjon el:
- Ha a személy ruhája ég: Azonnal oltsuk el a lángokat vízzel, vagy fojtsuk el egy takaró alatt.
- Nagyobb forrázás esetén: Az érintett bőrfelületről azonnal távolítsuk el a ruházatot.
- Nagy égési sérülések esetén: Itt a ruha általában hozzátapad a bőrhöz. Ha megpróbálja eltávolítani őket, gyakran megsérül a bőr is.
- Lehetőleg takarja le az égési sérüléseket steril égési ronggyal vagy steril sebkötözővel.
- Rögzítéshez tegyünk rá laza kötést.
- Ha az áldozat eszméletlen, ellenőrizze a pulzusát és a légzését. Ha mindkettő jelen van, helyezze fekvő helyzetbe. Ha már nem lélegzik, azonnal kezdje meg az újraélesztést. Ezt addig kell folytatni, amíg a mentőszolgálat meg nem érkezik, vagy a beteg ismét magától lélegzik.
Nyílt tűz okozta égési sérülés esetén az érintett személy füstöt szívott be, és most nehezen lélegzik. Ebben az esetben tanácsos az érintett személyt egyenesen ülni, miközben kezeli az égési sebet. Általában könnyebben vesz így levegőt, mint fekve.
Az elsősegélynyújtás során rendszeresen ellenőrizze a beteg légzését!
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Égési és forrázási sebeket csak akkor lehet egyedül kezelni, ha a sérülés felületes és enyhe (vörös, duzzadt, fájdalmas bőr, hólyagok nélkül).
Az alábbi esetekben viszont tanácsos vagy sürgős orvosi segítséget kérni (és szükség esetén a mentőket hívni):
- Ha a testfelület két vagy több százalékát érinti az égés/forrázás
- Ha nem biztos abban, hogy mennyire súlyos az égési sérülés/forrázás
- Ha az égési seb megfertőződik
- Ha az égési sérülés érzékeny területen van (például az arc, az intim terület)
- Ha az érintett személy füstöt lélegzett be
- Amikor az érintett személy eszméletlen
- Amikor az égett bőr zsibbadt, elszenesedett vagy fehér (harmadik fokú égés)
Alapvetően meg kell jegyezni, hogy a gyerekek bőre vékonyabb, mint a felnőtteké, ezért sokkal érzékenyebb a hőhatásokra. Ezért gyermekkori égési sérülések esetén tanácsos orvoshoz fordulni olyan hőhatások után is, amelyek még nem hagynának károsodást a felnőttek bőrén.
Mit csinál az orvos?
Az orvosi gyakorlatban elsősorban az 1. és 2. fokú égési sérüléseket kezelik. Az égett terület nagyságától függően ott történik a 3. fokú égés kezelése is.
Az égési sérülések esetén fellépő fájdalom ellen is tesz valamit, megfelelő fájdalomcsillapítót fecskendezve be, vagy otthoni használatra felírja.
Égési sérülések: veszélyek
Az enyhe égési sérülések általában következmények nélkül gyógyulnak. A súlyosabb égési sérülések viszont hegeket hagyhatnak.
Súlyosabb, kiterjedt sérüléssel, esetleg elszenesedett bőrrel járó égési sérülések/forrázások esetén fennáll annak akut veszélye, hogy az érintett személy hipotermiás lesz, mivel a szervezet hőszabályozása már nem működik megfelelően. A hipotermia instabillá teszi a keringést, és véralvadási zavarokhoz vezethet. Fennáll annak a veszélye is, hogy az érintett személy sokkot kap.
Ha az erek fala megsérült az égés során, lehetséges, hogy folyadék szivárog a szövetbe – fájdalmas duzzanat alakul ki.
Ha az érintett személy füstöt lélegzett be, a nyálkahártya megduzzadhat. Ez megnehezíti számukra a légzést. Légzési zavar alakulhat ki.
